A magyarországi cégek döntő része igyekezett tompítani az emelkedő infláció hatásait: 91 százalékuknál történt valamilyen mértékű béremelés január és augusztus között - állapította meg az Edenred Magyarország szeptember elején végzett felmérésében.

Világszerte titkolóznak a cégek a munkabérek mértékéről, Magyarországon is ez a gyakorlat alakult ki, az Egyesült Államokban viszont merőben eltérő gyakorlat látszik meghonosodni.

A feketemunka terén toronymagasan az építőipar vezet a személy- és vagyonvédelem, valamint a vendéglátás előtt.

Az LMP 45 százalékos béremelést követel a pedagógusok számára, a sztrájkjog visszaállítását, valamint azt, hogy bérüket a jövő évtől tegyék inflációkövetővé, évi kétszeri emelés által.

Idén az első hét hónapban több mint 79 milliárd forintot hagyott az adókedvezmény a fiataloknál. A legtöbben, mintegy 367 ezren, júliusban éltek a 25 év alattiaknak járó kedvezménnyel.

Az IT-szektorban a munkaadók már euróban megállapított és kifizetett bérekkel védik az alkalmazottakat a forint árfolyam romlása, és a rég nem látott infláció hatásai ellen.

Különösen nehéz feladat lesz idén a minimálbér-megállapodás tető alá hozása az infláció és az orosz-ukrán háború kiszámíthatatlan hatásai miatt.

Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 503 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt - közölte a KSH.

Az új kata-törvény júliusi elfogadása óta megy a nagy számolgatás a merre továbbról. Egy augusztusi kormányrendelet kedvezőbbé tette az ekhós adózást, eltörölte a 13 százalékos munkáltatói ekhót. Megnéztük, kire vonatkozik, mennyi marad a zsebben és mennyire előnyösebb/hátrányosabb az átalányadóval összevetve.

A "méltatlanul alacsony" hazai bérek jelentős, a következő 5-10 évben akár 50-100 százalékos emelését sürgette a Mi Hazánk Mozgalom munkaügyi kabinetjének elnöke, Lantos János.

2024-ig még biztosan köti a fővárosi tulajdonú közszolgáltató cégeket a budapesti városvezetéssel aláírt bérmegállapodás, amelynek értelmében a pénzromlás mértékét 2024 végéig teljes egészében a munkavállalók viselik, azt semmilyen formában nem kompenzálja a főváros.

Sokat írtunk arról az utóbbi hetekben, mennyivel járnak rosszabbul a kata adónemből kiszorulók az átalányadóra váltással. Van azonban egy csoport, amely bizonyos értékhatárig nyer az átállással. Ők az eddig mellékállásban katázók. Mennyit spórolhatnak?

A pedagóguséletpálya-modellre és így a bérek fejlesztésére mintegy 400 milliárd forintot költene a kormány a következő években.

Tízezer álláskereső elhelyezkedését támogathatja a kormány a vidéki régiókban az augusztus 15-től induló Vállalkozások regionális munkaerő támogatása programban - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).