Átlagosan 3 millió 894 ezer ember állt munkában 2008. május-júliusi időszakban, 54 ezer fővel kevesebb, mint tavaly. Állás nélkül 316 ezer fő maradt, amely 7,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az állástalanok 49,7 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az idei második negyedévben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) tizenkettedik alkalommal készítette el negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A legújabb kutatásból kiderül, hogy leginkább a mikrovállalkozások bővítenék a létszámukat - adja hírül a Napi Gazdaság.

Egyre kevesebb kelet-európai akar hazáján kívül munkát vállalni. Azonban az Európában tomboló "hazavonulási láz" a magyarokra nincs hatással: mi szívesen adjuk be a derekunkat a külföldi állásajánlatoknak. Annál is inkább, mivel nőtt a munkanélküliség és stagnálnak a bérek - áll a Világgazdaságban.

Folyamatosan csökkent az álláskeresők száma az idei év első felében a közép-dunántúli régióban: a félév végén 33 712 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván a régióban, az előző év azonos időszakinál 5 300-zal kevesebbet - mondta el az MTI-nek a regionális munkaügyi központ PR referense.

A Start kártya kiváltásáról, igénylésének menetéről, hasznosságáról, a kedvezmény jogosultságáról számos téves információ él a köztudatban. A HR Portal összeállításából kiderül mi a helyes válasz.

Magyarországon 421 ezer álláskeresőt tartottak nyilván júliusban, az előző hónaphoz képest 5000-rel, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 8.800-cal többet. A júliusi zárónapon az álláskeresők 10 százaléka volt pályakezdő - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A régiók közti gazdasági fejlettségbeli különbségeket tükrözik a gazdasági aktivitás adatai: idén a második negyedévben a munkanélküliségi ráta az Észak-Alföldön 11,4 százalékra nőtt, ez 1,1 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbit, míg a Dél-Alföld 8,4-es mutatója 0,7 százalékponttal rosszabb a tavalyinál.

Havonta körülbelül félszáz magyar munkavállaló "dől be" hamis álláshirdetéseknek vagy lesz csaló állásközvetítők áldozata az uniós tagállamokban. Legtöbbször saját honfitársaik csapják be a más országban munkát kereső magyarokat - mondta Oláh Lajos, a Külügyminisztérium osztályvezetője az MTI-nek. A tárca tájékoztató akciót indít, hogy figyelmeztessék a külföldi álláskeresőket.

Három vidéki nagyvárost - Győrt, Debrecent és Pécset - vette nagyító alá álláspiaci szempontból a jobpilot.hu. Nem hozott meglepetést a szonda: az álláshirdetések száma, a munkanélküliség ráta és a fizetések nagysága alapján Győr áll a legkedvezőbb helyzetben. A megkérdezett szakértők Győrben a szakmunkás-, Debrecenben az informatikushiányt emelték ki, míg Pécsett a diplomás munkanélküliség magas.

2008 II. negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió 869 ezer, a munkanélkülieké 319 ezer fő volt, ami 7,6 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett - tudatta a Központi Statisztikai Hivatal.

Európa jelentős részén már évtizedek óta csábítják a munkabíró külföldieket, hogy munkaerejükkel gazdagítsák az ország nemzeti jövedelmét. Ma már Magyarországon is számos szakmában, munkakörben hiányzik a megfelelő munkaerő. Vajon megéri-e egy munkáltatónak befogadni egy esetleg más bőrszínű, vallású munkavállalót? Hoz-e versenyelőnyt, nyílnak-e új perspektívák a vállalkozás számára?

A magas fizetés és a kórházak felszereltsége vonzza külföldre a végzős orvostanhallgatók, kétharmaduk el is menne. Az orvosokoat Európa-szerte tárt karokkal várják, ráadásul egyes fejvadászok minden végzős és praktizáló orvosnak küldenek külföldi állásajánlatokat - mondta a Semmelweis Egyetem rektora az InfoRádió Aréna című műsorában.