Látványosan zajlott 2008-2010-ig a kelet-közép-európai régió béreinek felzárkóztatása a nyugati bérszinthez. Ám ez a folyamat a válságot követően elakadt és elkezdődött a "lemorzsolódás", amely az összes régiós ország közül Magyarországon volt a legkomolyabb. A bérek csekélyebb mértékben fejlődtek, mint azt az érintett országok gazdasági lehetőségei megengedték volna - derül ki a brüsszeli Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) tanulmányából. A helyzet ugyanakkor tág lehetőséget is kínál arra, hogy a későbbiekben nagyobb arányú bérfejlesztések kezdődjenek - írja a Napi.hu.
Nyolc év alatt 5800 milliárd dollár pluszt jelentene a globális gazdaságnak, ha a nők esélyei javulnának a munkaerőpiacon. Erre figyelmezteti az ENSZ Munkaügyi Szervezete (ILO) a hamarosan kezdődő G20 csúcsértekezletet, mely korábban vállalta, hogy 25 százalékkal javítja a szebbik nem esélyeit a munkaerőpiacon 2025-ig -írja a HVG.
Az EU-ban a 20–64 éves dolgozók 6,6%-a heti 49 óránál többet dolgozik, azaz igazi túlórás „robotként” teljesíti a munkáját. A túlmunka... Teljes cikk
A grafológia, azaz a kézírás elemzésére épülő személyiségvizsgálat, évszázadok óta izgatja az emberek fantáziáját. Vannak, akik hatékony... Teljes cikk
A tiszteletdíj gyakran használt, mégis sok félreértésre okot adó fogalom a magyar munkaerőpiacon és gazdasági életben. Cikkünk célja, hogy... Teljes cikk
2025 júniusában tovább csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, miközben a munkanélküliségi ráta stagnált – derül ki a KSH legfrissebb... Teljes cikk
A fiatal pályakezdők számára a versenyképes fizetés, a munka-magánélet egyensúlya és a támogató közösség a legfontosabb szempontok. Emelkedik a... Teljes cikk