Látványosan zajlott 2008-2010-ig a kelet-közép-európai régió béreinek felzárkóztatása a nyugati bérszinthez. Ám ez a folyamat a válságot követően elakadt és elkezdődött a "lemorzsolódás", amely az összes régiós ország közül Magyarországon volt a legkomolyabb. A bérek csekélyebb mértékben fejlődtek, mint azt az érintett országok gazdasági lehetőségei megengedték volna - derül ki a brüsszeli Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) tanulmányából. A helyzet ugyanakkor tág lehetőséget is kínál arra, hogy a későbbiekben nagyobb arányú bérfejlesztések kezdődjenek - írja a Napi.hu.
Nyolc év alatt 5800 milliárd dollár pluszt jelentene a globális gazdaságnak, ha a nők esélyei javulnának a munkaerőpiacon. Erre figyelmezteti az ENSZ Munkaügyi Szervezete (ILO) a hamarosan kezdődő G20 csúcsértekezletet, mely korábban vállalta, hogy 25 százalékkal javítja a szebbik nem esélyeit a munkaerőpiacon 2025-ig -írja a HVG.
Ha valaha szembenézett már munkaügyi ellenőrzéssel, vagy csak próbálta összerakni a havi bérszámfejtést hiányos adatokból, tudja, hogy a munkaidő... Teljes cikk
A Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb felmérése szerint a legalább egyetemi alapképzéssel rendelkező diplomások globális mobilitása meredeken,... Teljes cikk
A senior álláskeresők 92,6 százaléka tapasztalt már valamilyen koralapú kirekesztést, miközben a vállalatok többsége sem az AI-átmenetre, sem a... Teljes cikk
A magyar gazdaság növekedését meghatározó tényezők közül két fő növekedési motor, a munkaerő bővülése és a tőkebeáramlás elapadt, így a... Teljes cikk
Miközben a magyar bérek 2010 és 2025 között több mint 80 százalékkal emelkedtek, a munkatermelékenység mindössze 15-22 százalékkal javult. A... Teljes cikk