Habár az új Polgári törvénykönyv hatályba lépése óta több mint egy év telt el, továbbra is akadnak értelmezési kérdések a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályok terén. Ennyi idő alatt ugyanis még nem alakulhatott ki érdemi bírói gyakorlat – hívta fel a figyelmet Dr. Szuchy Róbert, a Bocsák, Katona & Szuchy Ügyvédi Társulás (BSLaw) irodavezető ügyvédje.

Ugyanis bizonyító erejű okiratokra van szükség arra nézve, hogy valóban jogszerűen dolgozik az illető, egy vasárnap nyitva tartó üzletben. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrei előtt ugyanis valamilyen módon igazolni kell, hogy valaki a tulajdonos közeli családtagja, van kereskedelmi végzettsége, az adott bolt világörökségi területen helyezkedik el, ezért nyitva lehet. Ugyanis mindez felmerülhet egy szúrópróbaszerű vagy bejelentés alapján történő ellenőrzés során.

Március 5-én az Európai Bizottság magas szintű egyeztetést, konferenciát tartott Brüsszelben a szociális partnerek vezetőinek részvételével. Az esemény célja annak kifejezésre juttatása volt, hogy az Európai Unió, illetve a szociális párbeszédért felelős Európai Bizottság elkötelezett a szociális párbeszéd folytatása mellett, sőt annak kiterjesztését javasolja.

Jogi értelemben sokáig nem kell beszélnünk a terhességről a munkaadónknak, a szakértők szerint azonban érdemes már korán bejelentenünk, ezzel is jelezve az együttműködési szándékunkat. A szülési szabadság kezdete és hossza egyénfüggő, de a jogszabályok pontosan meghatározzák a kereteket. A Profession.hu Dr. Cselédi Zsolt munkajogász, Dr. Répáczki Rita munkapszichológus, és Sámson Dorottya, az állásportál toborzási szolgáltatások csoportvezetőjének segítségével összegyűjtötte a gyermekvállalás jogi, lelki és technikai vonatkozásait.

A munkaadók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogaik és milyen kötelezettségeik vannak akkor, amikor egyik munkavállalójuk állapotos lesz. Cégtulajdonosként fontos, hogy néhány szabályt mindenképpen ismerjünk – a magunk és alkalmazottunk érdekében egyaránt.

A munkavégzés során óhatatlanul előfordul, hogy a munkavállaló valamilyen kárt okoz, ilyen esetekben pedig a munkaadó joggal várhatja el kárának megtérítését. A munkavállaló felelőssége ilyen esetekben azonban sokszor korlátozott, illetve jó tisztában lenni a felelősség megállapításának szabályaival.

Üzleti titkok, jogosulatlan betegszabadság, sértő megjegyzések - a közösségi oldalak terjedésével a sok olyan dolog kerül nyilvánosságra a munkahelyen is, amely korábban csak pletykaszinten létezett. Ez komoly fejtörést okozhatnak a munkaadónak is. Hol a határa a véleményszabadságnak és a vállalat gazdasági érdekének?

A munkaügyi hatóság tavaly több mint 18 ezer munkáltatót ellenőrzött, és ennek során a foglalkoztatók 73 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont foglalkoztatottak 71 százalékát, mintegy 101 ezer munkavállalót érintettek. A fekete- és a bejelentés nélküli foglalkoztatás a leggyakoribb szabálytalanság.

Tovább változhatnak a vasárnapi munkavégzés szabályai. A változások a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény 2015. március 15. napjával történő hatályba lépésével függenek össze. Ezen törvény a vasárnapi munkavégzést fő szabályként megtiltja, a kivételek köre vonatkozásában azonban még nincsen végleges kormányzati döntés. A szabályozás zavaros körülmények között született, sokáig a Nemzetgazdasági Minisztérium is cáfolta a törvénytervezet létét.

A szülési szabadságon lévő anyának helyi bérlet nem jár, de Erzsébet-utalvány igen. Dr. Kéri Ádám munkajogi cikkében végigveszi a szabadság kiszámolásának lépéseit, amellyel sok anyának könnyíti meg a munkába való visszatérést.

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) február 18-át a sztrájk napjává nyilvánította. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkáltatói oldala a sztrájkjognak az ILO normái által védett státuszát nem fogadja el. Nemzetközi szinten tehát kötélhúzás folyik azt illetően, hogy nemzetközileg is védett-e a sztrájkjog. Sajnos a helyzet hazai szinten sem túl megnyugtató.

Egy törvényjavaslat szerint a közalkalmazottaknak is kötelező lesz tájékoztatni munkáltatójukat arról, ha velük szemben büntetőeljárás indult. Továbbá az átszervezésekhez gyorsabb alkalmazkodást, rugalmasab HR-t célozzák meg a javaslat más elemei.

Megszakítás nélküli munkarendben dolgozom. Munkáltatóm minden pénteken közli a következő heti beosztásomat, amit utána még akár több alkalommal is módosít, a saját megrendelései alapján, akár 24 órán belül is. Tehát van, hogy elmarad beosztásom, előzetesen pihenőnapként megjelölt napon kell dolgoznom, illetve megváltozik a beosztásom időtartama. Vonatkozik-e bármilyen jogszabály arra, hogy mennyire előre kell közölni a munkabeosztást? Valamint engem illet-e ezekre a változásokra valamilyen bérpótlék? Van valamilyen jogszabály arra, hogy azonos munkakörben, munkarendben, munkaidőben dolgozók közötti alapbér maximálisan milyen mértékben térhet el egymástól?