Bevallom őszintén először kicsit szkeptikusan álltam a dologhoz, de aztán meggyőztek a narancssárga békák. Kicsit talán szürreálisan hat ez az indítás egy konferenciáról szóló beszámoló elején, de remélem, a végére kiderül az olvasó számára a felütés oka. Eleve nem könnyű gondolatban összehozni a két fogalom tartalmát: „Boldogság, mint versenyelőny. Egyszerre tartalmaz érzelmi töltetet és kemény üzleti megfontolásokat, ráadásul ez utóbbi - a szervezők, a Positive Attitude Consulting alapítóinak véleménye szerint - az elsőből következik. Ugyanis a siker szoros összefüggésben van a boldogsággal, elégedettséggel, és bár több összetevő határozza meg, hogy valaki boldognak érzi-e magát vagy sem, jelentős mértékben mégis hozzáállás és döntés kérdése.

Hatalmas méreteket öltött a feketegazdaság aránya Magyarországon - legalábbis ezt mutatja a Randstad idei felmérése, amely szerint a GDP több mint ötöde származott adózatlan munkavégzésből. Az alkalmazottaknak viszont nincs sok választási lehetőségük: a rövid ideig járó munkanélküli juttatások miatt olyan munkát is el kell vállalniuk, amelyik sem a TB-t, sem a nyugdíjt nem biztosítja.

Eljött az ideje a váltásnak és úgy érzed a jelenlegi munkahelyen nem értékelnek eléggé, vagy csak meg akarsz bizonyosodni róla, hogy jó helyen vagy? Akárhogy is legyen, nézd át az alábbi pontokat és döntsd el mi igaz rád.

Magyarország 10 legjobban fizetett munkaterülete közül 4 a legkeresettebb is egyben. Egy friss felmérés szerint az informatika, a pénzügy, a minőségbiztosítás és a mérnöki pozíciók nem csak havi bruttó 300 ezer forint feletti átlagfizetést biztosítanak, de a munkaadók is ilyen szakemberekre vadásznak leginkább.

Bejelentették, mennyivel emelik meg a családi adóalap-kedvezményt a kétgyermekesek esetében.

Ezt prognosztizálja 2050-re Holtzer Péter nyugdíjszakértő, a Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal (NYIKA) volt elnöke a hvg.hu-nak adott interjújában. A mai 35-50 év közöttiek lesznek a rendszer legnagyobb vesztesei, az életszínvonal fenntartásához 20-30 millió megspórolására lenne szükség az aktív időszakban.

3 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó átlagkeresetek egyaránt a január-júliusi időszakban, az egy évvel korábbihoz képest, közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A teljes munkaidőre jutó átlagkereset bruttó 235 200 forint.

Tavaly is Budapesten volt a legmagasabb a magánszemélyek által bevallott átlagjövedelem, 228 941 forint, míg a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Beregben, 132 309 forint, 171 590 forintos országos átlag mellett – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból.

Egy meglepő adat, hogy négyből három jelentkező elfogadja a bérajánlatot tárgyalás nélkül, miközben tízből kilenc HR-s hajlandó lenne többet is megadni, ha a leendő munkavállaló kérné. Ezt Lewis Schiff írja Business Brilliant című könyvében. Ha pusztán a számokat nézzük, úgy tűnik, érdemes lenne bátrabban alkudni, de vajon ez-e a helyzet Magyarországon is, illetve lehet, hogy pont azok teszik magasabbra az elvárásokat, akik még nem tettek le eleget az asztalra? Mekkora a magyarországi HR-esek mozgástere a bértárgyalásokon? Szakértőket kérdeztünk.

A Magyar Nemzet szerint októbertől jöhetnek a Klik elleni perek, ugyanis két-három évre visszamenőleg tartoznak a bankszámla-kompenzációkkal. A Kúria elvi határozata szerint közalkalmazottak esetében a munkáltatót terheli ez az összeg.

Villanyszerelő, víz-gáz-fűtésszerelő, burkoló, festő, kőműves, ács, asztalos - szakismeretük nélkülözhetetlen. Mesteremberekre szükség van, mivel olyan tudás birtokában vannak, amilyennel a legtöbb ingatlantulajdonos nem rendelkezik. Hiszen például nem szívesen nyúlunk az elromlott villanykapcsolóhoz, és a tetőre se megyünk ki, ha nem muszáj. Folyamatos igény van a mesteremberek munkájára, szolgáltatásukra mégis sok a panasz. A HR Portál egy megbízót és egy mesterembert megszólaltatva járta körül a témát.

A nők nyugdíja általában alacsonyabb, mint a férfiaké, azonban több kompenzációs elem is van a rendszerben, amivel igyekeznek ezeket a különbségeket enyhíteni, derül ki a hvg.hu elemzéséből. De vajon valódi kompenzációt jelent-e?

Fogyatékosságként ismerheti el az európai jog a súlyos elhízást, amennyiben az a teljes értékű munkavégzésben akadályoz - mondta ki az Európai Bíróság egy dán nő ügyében, akit álláspontja szerint kövérsége miatt rúgtak ki. A magyar jogrend egyelőre nem védi a diszkriminációtól a túlsúlyos embereket, pedig közéjük tartozik a magyar felnőtteknek közel a harmada. Ha fogyatékként értelmezzük ezután az elhízást, ahhoz a HR-eseknek is alkalmazkodniuk kell.