"Bértervezés 2011" című kutatásában idén is felméri a jövő évi bérek és béren kívüli juttatások módosítására vonatkozó munkáltatói szándékot a DGS GLOBAL - számolt be Dara Péter szakértő, a tanácsadócég elnöke.

A Magyarországon dolgozó felsővezetők országos bruttó átlagbére jelenleg havonta 617 ezer forint, a nemek közötti bérkülönbség pedig igen jelentős, mintegy 30 százalékkal többet keresnek a férfiak - derül ki egy felmérésből.

A cégek és a HR vezetők egyik fajsúlyos problémája a bérstruktúra kialakításánál, hogy a tervezés időszakában még nincs semmilyen információ a következő évi adó- és járulékváltozásokról. A bértervezés ugyanis néhány helyen már augusztusban megkezdődik, szeptember-októberben pedig a vállalatok többségénél ez az egyik legfontosabb HR tevékenység - derült ki Dara Péter (DEVISE Hungary) által szervezett HR Trend Klub legutóbbi ülésén.

A munkavállalók 2010 második negyedévében átlagosan bruttó 156.800 forintot kértek az álláskereséskor, ami 8 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi átlag 170.400 forint - közli a Workania közleményében a legújabb felmérések eredményeit.

Kevesebbet ér a fizetésünk, mint öt éve, amely az inflációt alulmúló béremeléseknek köszönhető. Még mindig bizonytalanság övezi a jövő évi béremelési terveket és abban sincs változás, hogy a gáz- és olajiparban dolgozók keresnek a legjobban - derül ki a Hay Group 2010-es Jövedelemszint-felméréséből.

Idén az első félévben a reálkereset - a fogyasztóiár-index 5,7 százalékos növekedése mellett - 3,7 százalékkal emelkedett, döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának köszönhetően - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A cég iránti lojalitás növekedése, alkalmazotti összefogás, a dolgozók tulajdonosi, részvényesi tudatának erősítése - ezek a legfőbb előnyei a munkavállalók pénzügyi részvételét biztosító programoknak - derül ki egy nemzetközi felmérésből. Sok cég azért nem vezet be ilyen juttatási rendszert, mert nincs elegendő információja a lehetőségekről.

A megfelelő pályaválasztás leginkább a gyakorlati helyeken dől el. A cégek a minőségi utánpótlás biztosítását kapják a rendszertől. A két félnek azonban úgy kell egymásra találnia, hogy saját érdekeik ne sérüljenek, és a haszon maximális legyen. Van egy meglehetősen rugalmatlan szereplője is a programoknak, a képző intézmények, amelyek még arról sem világosítják fel a fiatalokat, hogy az elvégzett munkáért mekkora díjazás jár.

Miért olyan nagy titok a fizetés vagy akár csak az átlagfizetés? Nyugaton az álláshirdetésekbe többször beleírják, mennyi bért tudnak kínálni a munkáért, nálunk viszont általában a jelöltnek kell megmondania, mennyi bért igényel. Miért alakult ez így? Miért tabu, ki mennyit keres vagy egy cég mennyit kínál egy pozícióért?

A megkérdezett magyar munkavállalók majdnem háromnegyede állítja, produktívabb lenne a munkájában, ha tulajdonrészt kapna a vállalatban, ahol dolgozik, vagy részesedne annak nyereségéből - legalábbis ez derül ki a Kelly Services munkaerő-közvetítő és kölcsönző cég legújabb felméréséből.

Az elmúlt évben is estek a hazai vállalatok által kifizetett bónuszok, így most nagyjából a 2005-ös szintre süllyedtek az összegek. Elsősorban az alacsonyabb irodai beosztásban dolgozók teljesítménypénzei csökkentek - derül ki a Hay Group 2010-es jövedelemszint-felméréséből. A helyzet egyelőre nemzetközi szinten sem jobb.

A magyarországi pénzügyi jutalmak és egyéb, teljesítményhez kötött juttatások országos átlaga 2010. első félévében 198.400 forint volt, míg a 13. havi bér országos átlaga 197.000 forintot ért el - derül ki egy felmérésből.

Hazánkban a javadalmazás és a teljesítménymenedzsment a legkritikusabban megítélt területek közé tartozik. A 2001 óta végzett Legjobb Munkahely Felmérés eredményei megerősítik ezt a megállapítást. Sokéves átlagban csupán minden negyedik-ötödik magyar dolgozó gondolta - gondolja - úgy, hogy teljesítménye közvetlen hatással van a fizetésére.