Az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett a nők jelenléte a felsővezetésben, noha a legutóbbi, 2011-es magyarországi népszámlálási adatok szerint a felső-és középszintű vezetők, nagy- és középvállalkozók csupán 32,8%-a volt nő. Bár a számok még mindig messze vannak az egyenlőségtől, általánosságban elmondható, hogy a női felsővezetők száma növekszik, és ez elviekben javíthatná a nők esélyeit más területeken is, például ami a fizetést illetni. Ennek ellenére egy legújabb kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a magas női képviselet a felsővezetésben tévesen azt sugallja az emberek számára, hogy más területeken is „rendben van” az esélyegyenlőség, így viszont nem foglalkozunk eleget a problémával.

Míg a hazai vállalatvezetők és tulajdonosok hagyományosabb irányt képviselve a költséghatékonyságra és piaci lefedettségre fókuszálnak, a nemzetközi vállalatok vezetői inkább a felforgató technológiai trendekben rejlő lehetőségek feltérképezését és kiaknázását preferálják. A hazai és közép-európai magánvállalkozások is kénytelenek azonban a régi, bevett eszközök és stratégiák, valamint az új trendek, technológiai megoldások között egyensúlyozni - derül ki a Deloitte Private globális kutatásából.

Az üzleti, ezen belül is különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe, nagyjából két évvel ezelőtti szintjére esett vissza - közölte GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

Nem ritka manapság, hogy külföldön folytatott tanulmányokat követően Magyarországon kíván elhelyezkedni a magyar vagy a külföldi állampolgár. Előfordul, hogy a tanulmányok befejeztével hazatér egy fiatal, és itthon kíván szakmai tapasztalatot szerezni. De az is gyakori eset, hogy külföldi munkavállaló szeretne nálunk dolgozni, vagy kapott lehetőséget egy cégtől.

A Spar az esélyegyenlőség iránt régóta elkötelezett vállalat, a fogyatékkal élőket éppen úgy segíti, mint a megváltozott munkaképességű kollégákat - írja az origo.hu.

"Sokszor esnek vezetők abba a hibába, hogy túl sok időt töltenek el az íróasztal mellett számok elemzésével és táblázatok készítésével. Én csak úgy hívom őket, hogy ők az „excel” vagy „desk” menedzserek. Tölts minél több időt terepen, beszélgess értékesítőiddel formálisan és informálisan, és meglátod termelni fogják az eredményeket" - Hamsik Gábor írt cikket a HR Blogon az értékesítők motiválásáról.

A Budapesti Corvinus Egyetem HR klubja ezzel a kerekasztal beszélgetéssel indult április 10-én. A HR klubot az Egyetem Szervezeti Magatartás tanszéke és HBA (Human Behaviour Association - szakmai diákszervezet) közösen indította útjára.

Nagyon nem mindegy, hogy valaki csak pénzkereseti lehetőségnek, állásnak, karriernek vagy hivatásnak tekinti a munkáját. A hozzáállás többek között a motivációra, az elkötelezettségre, az elégedettségre, egyedi teljesítményre, stressz megélésére is hat. Ugyanakkor nincs veszve minden akkor sem, ha nem a vágyott álomállásban dolgozunk, ugyanis - nyilván bizonyos keretek között -, de magunk is testre szabhatjuk a munkakörünket, jelentőségén, értelmén is formálhatunk. Egy kórházi takarító is érezheti hivatásnak a munkáját, ha úgy tekint rá, mint amivel hozzájárul vele a beteg gyógyulásához. Erre világított rá Amy Wrzesniewski a Yale School of Management kutatója, aki a Herbert Simon-díjat jött átvenni Budapestre, a Rajk László Szakkollégium meghívására.

A munkavállalók motiválása mindig nehéz feladat, a HR kezében azonban a klasszikus ösztönzési eszközökön kívül már egyre több egyéb lehetőség is van. A modern irodaépületek felnőttek ahhoz a feladathoz, hogy akár maguk is kellő ösztönző erőt jelentsenek.

Egy vállalkozás beindítása és működtetése olyan, mint egy repülőgép irányítása - számos funkciót kell egyidőben vezérelni, amelyek egyaránt fontosak, és csak akkor tud felszállni a repülő, ha ezek mindegyike megfelelően működik. Eközben azonban még a legnagyobbakkal is előfordul, hogy hibáznak - derül ki a Cápák között üzleti show befektetőinek vallomásából.

A vezetőn múlik elsősorban, hogy milyen minőségű együttműködést képes felépíteni a rábízott csapatban. A ranglétrán felfelé lépdelve óhatatlanul megjelenik a „hübrisz”, az elbizakodottság. Ez vezet oda, hogy a vezető rombolni kezd, ellehetetleníti az együttműködést. Feldmár András pszichoterapeuta szerint a vezetői szerep eljátszása önmagában is kiégéshez vezet: „Bolond, aki elhiszi, hogy valóban ő kapta meg a hatalmat!”- mondta az ICF HRBrand(em) Konferencián, ahol szakértők osztották meg egymással tapasztalataikat.

Vajon milyen helyzetekben, mit jelent a bátorság? Manapság, úgy tűnik, nem csak a vezetőknek, hanem mindenkinek szüksége van bátorságra ahhoz, hogy a felgyorsult világban a helyzetnek megfelelően tudjon reagálni, döntést hozni, felelősséget vállalni és még sorolhatnánk. Ki merünk-e állni, fel merjük-e vállalni a véleményünket? Merünk-e hibázni? Ha bátorságról gondolkodunk, nem kerülhetjük el a hibázáshoz való hozzáállásunkkal való szembenézést sem. Így ezek mentén a fogalmak mentén kezdtünk el foglalkozni saját magunkkal a Business Coach Kft. által szervezett, Bátor vezető - elkötelezett csapat című workshopon Juhász Tünde, tréner, coach vezetésével.

Több felmérés is kimutatta, hogy a nők könnyebben kerülnek a felsővezetői székbe krízisidőszakban, vagyis olyankor, amikor a szervezetnek éppen nem megy olyan jól a szekere. Viharos vizeken kormányozni még nagyobb felelősség, mint békeidőben, de mégis hogyan lehet és érdemes támogatni, segíteni a női vezetőket a helytállásban? - május 8-án ezt a témát járjuk körbe Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértővel A Nők és a Mentoring konferencián.