A partnerségen alapuló kapcsolat, a coaching kultúra elterjesztése nem csak a vállalatokon belül hanem az iskolákban, a közszférában is értéket jelent, hiszen párbeszédet indít el, és a másik iránti figyelmet közvetíti, hangsúlyozta az ICF-Hogan Budapesten tartott konferenciájára küldött üzenetében Colmon Eldridge, a nemzetközi coach szervezet elnökhelyettese. Ezek az értékek a munkaerőpiacon is egyre inkább igényként jelennek meg. A szervezetek esetében segítik a munkavállalók megtartását, jóllétüket a vállalatnál, melynek következtében pedig a cégek elérik a legfontosabb célt, a hasznot.

Bár a vállalkozók általában nagyobb autonómiával rendelkeznek a tevékenységük felett, egy kutatás szerint a túl nagy szenvedély és elhivatottság kiégéshez vezethet. Az sem mindegy, mi a teljesítményünk hátterében álló belső motiváció, mennyire végezzük örömből a munkánkat. A nemet mondás képessége, a rugalmas gondolkodásmód ellenben segíthet megelőzni a kiégést.

Miben különböznek a mai fiatal vezetők, a korábbi generációktól, akik a rendszerváltás idején kerültek vezető pozícióba? Mennyire más az őket körülvevő környezet, amiben boldogulniuk kell, mennyiben más a karrierív és a vezetői szerephez való hozzáállás? Dr. Bokor Attila címzetes egyetemi docens, kollégáival az od partnerben és az Ascon szervezetfejlesztő cégben már évtizedek óta kutatja a különböző vezetői generációkat, mélyinterjúkon keresztül, és után is követik a megkérdezett vezetők sorsát. A kutatás legújabb eredményeiről beszélt a HR Portalnak a NEXTGEN Leadership Talks előtt.

Hol van már az önvizsgálatba merülő válság utáni gondolkodás, amikor minden magára valamit is adó cég honlapjára és zászlójára tűzte a „fenntartható fejlődés” jelszavát? Amikor beláttuk, hogy a teljesítmények korlátok nélküli növelése csak a következő krízisig tarthat? Most fellendülést érzünk és a célkitűzésekben ismét megjelennek a voluntarista és a mennyiségek növelésére irányuló elvárások, kiegészítve a szoros időbeli elérés követelményével. Sokszor hallom, ma már nem a nagyobb falja fel a kisebbet, hanem a gyorsabb a lassút.

Sok aktuális trend támogatja a mindennapi tempónk fokozását. Az online világ hozta újdonságok feloldották a munka és a magánélet határait. Újra és újra próbálkozunk a párhuzamos feladatvégzéssel. Hiába tudjuk pontosan, hogy a napi tizen órás munkaidő nem fenntartható, mégis folyamatosan túlórázunk. Mindez pedig összességében ahelyett, hogy pozitívan hatna eredményeinkre, egyszerűen rontja a hatékonyságot… Mégis rohanunk tovább a semmibe vezető úton.

A teljesítmény jobb kiaknázása mind a élsportolók, mind a vezető beosztásban dolgozók elsődleges érdeke. Ha valaki ezekhez is tudatosan képes hozzányúlni, feszültségeinek döntő többségét megfelelően tartja kézben. A stresszfaktorokkal való megküzdés, a coping többféle szinten valósulhat meg.

A digitális átalakulás létszükséglet a vállalatok túlélése szempontjából, az ehhez kapcsolódó attitűdök és tervek azonban nem kevés hiányosságot mutatnak. Egy felmérés szerint a válaszadó vállalatvezetők fele nem rendelkezik digitális stratégiával, ráadásul ötből csak egy érzi magát ehhez felkészültnek. Optimizmusra ad okot, hogy a megkérdezettek mindegyike fontosnak tartja a digitális eszközök használatát, 91%-uk jelentős üzleti potenciálként tekint rá.

Kutatások szerint a női vállalkozások sikeresebbek a nem női vállalkozásoknál, ha az indulásuk első pár évében megkapják a kellő támogatást. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen a Global Gender Gap Report legutolsó adatai szerint 144 ország közül Izland áll az első helyen, míg Magyarország csupán a 103. helyen a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőség tekintetében. Nálunk a probléma ugyanúgy létezik, mint 15 évvel ezelőtt, de már elérhetőek olyan kezdeményezések, amelyek közelebb vihetnek a megoldásokhoz - ilyen volt a Nők a munka világában - Képzések, jó gyakorlatok Izlandról és Itthonról című konferencia is.

Egy vállalat vezetőjének sok rossz tulajdonsága lehet, ami hátráltatja a cég sikerét. Ilyen például az, ha túl agresszív, ha nárcisztikus, ha túlzottan kerüli a konfliktus, ha nem áll ki az embereiért. Az egyik legnehezebben észlelhető probléma, ha egyáltalán nem vezet - írja a Piac és Profit.

A magyar családi vállalkozások tulajdonosainak 74 százaléka a tulajdon megtartásával szeretné átadni a cégvezetést, 47 százalékuk családtagnak, 17 százalékuk cégen belüli, míg 10 százalékuk külső vezető szakembernek, és csak 18 százalékuk gondolkodik a cég eladásán - írja az MTI.

Aztán azon kaptam magam, hogy egyre stresszesebb vagyok, hogy az értekezletek arról szólnak, hogy nekem mi mindent kell elvégeznem, mintha a többiek nem is dolgoznának. Emese rendszeresen méltatlan helyzetbe hozott, ordítozott velem, infantilizált, hasztalan feladatokat adott” - a mobbingról szóló cikksorozatunk következő részében egy esettanulmányt közlünk. Egy áldozatot szólaltattunk meg, és a DeltaCoach Consulting egyik szakértőjét kértük meg arra, hogy kommentálja az interjúban elhangzottakat.

JobAngel HR-szemszögből foglalta össze miért nem kapnak visszajelzést az álláskeresők jelentkezésükre - erről ír a HRBlogon.

Minden jel arra mutat, hogy a jövőben sem lesz könnyebb munkaerőt szerezni a magyar munkaerőpiacon, sőt a probléma mélyülni fog még a robotmunkatársak megjelenésének ellenére is. Egy friss elemzés szerint 2035-re Magyarországon 900 ezer fővel leszünk kevesebben, mint ahányan most vagyunk. A gazdaságilag aktív állomány 650 ezer fővel lesz kevesebb. A munkáltatóknak a piacon maradás érdekében új módszerekkel kell toborozni, illetve minél jobb stratégiával munkaerőt megtartani. A megoldás kulcsa az oktatás átalakításában és a tudatos szervezeti működésben van, a humán vonal szerepe felértékelődik. Sokkoló adatok, új trendek, best practise-ek és jó tanácsok hangzottak el a témában a Piac & Profit által megrendezett Munkaerőhiány 2018 című konferencián.