A két beszélgető, az ügyfél és a cégét képviselő ügyfélszolgálatos gyakran folytatnak egymással értelmetlen, és eredménytelen "játszmákat", amelyekből nem könnyen szabadulnak. Az ügyfélszolgálatosok védelmében annyit leszögezhetünk, e "játszmákat" legtöbbször az ügyfelek kezdik. Egy profitól azonban már az is nagy hiba, ha hagyja magát bevonni egy értelmetlen és időt pazarló beszélgetésbe.

A felelős működés kommunikációjának legelterjedtebb eszköze jelenleg a honlapon elhelyezett CSR menüpont, illetve a CSR-jelentés. A bevonásra épülő érintetti párbeszéd még kevésbé jellemző. A CSR kommunikáció fő motivációját a bizalomnövelés és a vállalati reputáció építése jelenti - derül ki az idei Good CSR kutatás eredményeiből.

Általános iskolában mindnyájunknak szembesülni kell azzal, amikor a hetyke Laczfi nádor útbaigazítást kért Arany János főszereplőjétől, Toldi Miklóstól: "Hé, paraszt! Melyik út megyen itt Budára?". Aztán előbb, mint utóbb komolyra fordul a dolog, felelnünk kell az "anyagból". Pontosabban "lefeleltetnek bennünket". Hogy a Toldi miként kapcsolódik életünk problémáihoz és az ontológiai mediációhoz, cikkünkből kiderül.

Noha a dolgozók szerint is az egyik legfontosabb vezetői erény a jó kommunikációs készség, vezetőinket sokszor a játszmázás, konfliktuskerülés, az asszertivitás hiánya jellemzi. A válság tovább rontott a helyzeten, hiszen a stratégiaalkotás, tűzoltás több energiát emészt fel, így a dolgozókra még kevesebb idő jut. A konfliktusokat nyíltan vállaló Y generáció megjelenése pedig nem állítja könnyű helyzet elé a mai döntéshozókat.

A sikeres üzletemberek nem csak eladási céllal kommunikálnak a vásárló és partnerjelöltekkel. A marketing siker kulcsa, hogy a partnerek/jelöltek sűrűn és jó szívvel gondoljanak egy adott vállalkozásra. Ha ezt sikerül elérni, az megemeli a vállalkozás értékét és versenypiaci pozícióját. Az alábbiakban hét kapcsolatépítő stratégia olvasható, ami segíti vállalkozását ebben.

A mediátor feladata, hogy a kommunikációs csapdákból kivezesse a gazdasági feleket - vélekednek az International Association Coaching and Mediation tagjai, akikkel Vámosné Sinkó Klára mester coach és ontological mediátor beszélgetett a szervezeti mediációról, mint a humántanácsadás egyik legújabb és leggyorsabban eredményt hozó formájáról.

A coachok általában nem tanulnak mediációt, pedig ez a coaching előszobája: a krízis kanalizálása nélkül ugyanis nem kezdődhet érdemi coach munka. A hazai mediátorképzés helyzete azonban továbbra is rendezetlen, olyan képzőhelyek is oktathatnak például, amelyeknek nincs is gyakorlata a mediációban. Az International Association of Coaching and Mediation nevű szervezet ezért valódi érdekképviseleti rendszer létrehozásán dolgozik.

A videokonferencia, a virtuális meeting jelentősen megkönnyítette a multinacionális vállalatok életét: időt és költséget spórolnak meg vele és rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé. Ugyanakkor mint mindennek, ennek a kommunikációs formának is vannak előnyei és hátrányai.

Bármilyen körülmények, szervezeti működésmódok és értékek mentén szerveznek egy vállalatot, a dolgozók nem tudják megállni, hogy ne kommunikáljanak. A vezetőknek meg kellene tanulniuk a pletyka kezelését, felhasználását, mert esélytelen annak elfojtása. A pletyka az egyik legősibb kommunikációs eszköze az embernek, aki pedig tagadja ezt, az a fokozott jelenlétére hívja fel a figyelmet - mondta portálunknak Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, pletykakutató.

Már-már közhelynek számít az a kijelentés, hogy a nőknek különösen nehéz a munka és a magánélet összehangolása. A probléma nyilván nem oldódik meg rövid távon, de most legalább valami történt. A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány és a Telenor "Siker és harmónia - tanulságos vállalkozónői életutak" címmel pályázatot hirdetett - jelentették be a minap egy szakmai fórumon, ahol megtárgyalták a női vállalkozók problémáit.

Könnyű azt mondani, hogy tartsuk a kapcsolatot a munkahelyünkkel, legyen határozott elképzelésünk arról, mit szeretnénk, amikor visszatérünk a szülés után dolgozni. De mindezt hogyan, ha az otthon töltött idő alatt a vállalat(vezetés) egy része kicserélődöttt és esetleg hónapokkal a szülés után sem férünk bele a ruhatárunkba? Íme 15 tanács, hogyan maradhatunk a munkáltató látkörében.

Az világos, miként könnyíti meg az életünket a tudásmegosztás, és az mennyiben hasznosítható a munka világában. De milyen hatással van a közösségi média a lelki életünkre, kommunikációnkra? Még jobban elmosódik a munka és a magánélet közötti határ, vagy egy nagyszerű dolog megszületésének vagyunk részesei, amely gyökeresen megváltoztatja az életünket - lehetőleg pozitív irányba?

Egy felmérés szerint az alkalmazottak munkaidejük 70-80 százalékát töltik csak munkavégzéssel, a többit másra fordítják, a többi között e-mailezésre. Ilyenkor az egyik leggyakrabban elkövetett hibájuk, hogy megnyomják a küldés mindenkinek gombot, miközben privát üzenetet küldenek. Cikkünkben számba vesszük, milyen bakikat vétenek leginkább a dolgozók, és mire kell odafigyelni az e-mailezés során.

A HR-esek kommunikációs stílusa sokat jelent az elbocsátások idején. Mégis sok álláskereső találkozott már azzal, hogy hiába pályázott meg egy állást, küldte el pályázati anyagát, a HR-es válaszra sem méltatta. Olyan is előfordul, hogy az utolsó körös interjú eredményéről sem értesítik az álláskeresőt, sőt akad arra is példa, hogy maga a HR-es felkészületlen az interjú előtt. Cikkünkben annak jártunk utána, mi az oka, hogy a munkaerő-közvetítők nem jeleznek vissza.