A kaotikus vitától az unalmas monológig széles a céges megbeszélések palettája. A gyeplő a meeting vezetőjének a kezében van, aki ügyesen egyensúlyozva érdekessé és hasznossá teheti a megbeszélést. Ehhez adnak tippeket vezetői tanácsadók.

Az amerikai The Radicati csoport felmérése szerint egy alkalmazott egy nap átlagosan 37 e-mailt küldött 2006-ban, s ez a szám idén év végére a becslések szerint felkúszik 47-re. Az egyre növekvő beérkező elektronikus levéláradat miatt egyre több vállalat drasztikus lépésre szánja el magát.

Betegség esetén különösen fontos tájékoztatni a munkahelyi kollégákat távollétünk okáról, tartalmáról, e nélkül ugyanis a cég, illetve a munkatársak képtelenek előre kalkulálni, feladataikat egymás közt a megfelelő módon megosztani. A következő tanácsok az ilyesfajta problémákat igyekeznek megelőzni.

A közvetítési eljárás lényege, hogy eredményeként létrejöjjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás. A mediáció folyamatának eszenciája az, hogy a felek közös gondolkodással keressék meg a vitás ügy megoldásának módját, tudjanak javaslatot tenni a kölcsönösen elfogadható megoldás és a megállapodás kidolgozására.

A közvetítő tevékenység több lehetőséget jelent, mint amit elsőre feltételeznek. A mediáció a gazdasági szférában, a humán eljárások körében és a magánéletben egyaránt módot ad arra, hogy a konfliktusokat, a két vagy több fél között keletkezett problémák megoldását bírósági eljárást megelőzően megvalósítsa.

Nem csak a HR- és a PR-vezetői poszt összevonása és más költségcsökkentő okok indokolják, hogy az emberierőforrás-gazdálkodás területén dolgozók felelőssége egyre nagyobb a munkaadói imázs kialakításában, illetve növelésében. De mi köze egymáshoz a HR-nek és a PR-nak?

A mediáció, azaz közvetítő tevékenység az elmúlt tíz éven belül nyert teret hazánkban, holott a nyugati országokban jelentős hagyományai vannak már. Ezen megoldási módnak történelmi háttere is van. Kínában az egymást követő uralkodó dinasztiák esetében a konfliktusok megoldásának legfőbb eszköze a mediáció volt.

Idén immáron negyedszer nyitja meg kapuit hazánk legnagyobb HR menedzsment szakkiállítása, a Personal Hungary. A tavaly 1682 látogatót vonzó rendezvényen ezúttal 70 kiállító, több mint 35 szakmai előadás, számos vitafórum és gyakorlati megoldásokat feldolgozó workshop várja a humánerőforrás szakembereket.

Munkahelyi félelmeink az állás elvesztése, a munkakörhöz szükséges kompetenciahiány kiderülése, a változástól való rettegés, a nehezen kezelhető konfliktushelyzetek és a bizonytalansághoz kapcsolódó aggodalmak miatt alakulnak ki. A félelem megbéníthatja a kreativitást, kedvezőtlenül hat a vállalati kultúrára és a belső kommunikáció őszinteségére is.

Munkaügyi viták esetén, ha már nincs esély a megegyezésre, több konfliktuskezelő módszert lehet bevetni. Mielőtt az ügy munkaügyi bíróságra kerülne, érdemes egy közvetítőt fogadni, aki segít harc nélkül elérni a megállapodást. A tapasztalatok azt mutatják, nálunk még idegenkednek külső fél bevonásától, a felek inkább egymás közt oldják meg a problémát.

A nagyobb létszámleépítés, vagy éppen kapacitásbővítés, esetleg az első számú vezető személyének megváltozása komoly krízishelyzet jelent az adott vállalat alkalmazottai számára. Az ilyen helyzeteket jelentősen enyhítheti a dolgozók bevonása, vagyis a megfelelő kommunikáció. Kisházy Gergelyt a Corporate Values Kft. munka- és szervezetpszichológusát és Dr. Szöllősi Ágnes szervezeti tanácsadót kérdeztük a kríziskommunikáció szerepéről.

Krízishelyzet állt elő cége életében és ezért egy tömeg előtt kéne beszédet tartania? Izzad a tenyere és legszívesebben világgá futna? Nincs egyedül a problémával, hiszen a legtöbb magyarnak gondot okoz a publikum előtti szónoklás. Pedig a határozott fellépés kulcsfontosságú egy krízishelyzetben!