Az alábbiakban táblázatos formában összegezzük a legfontosabb jogszabályi változásokat a foglalkoztatás területén. (Az Mt. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv.-t, a Met. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv.-t, az Mvt. az 1993. évi XCIII.tv-t, míg a MüM rendelet az Mvt. végrehajtási rendeletét jelentik.)

A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató valóságos szankciórendszert dolgozzon ki olyan esetekre, amikor a munkavállaló valamely munkaviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. Tipikusan ilyennek számít a gyakorlatban, ha a munkavállaló késik, a munkahelyéről engedély nélkül távozik, munkaidőben alkoholt fogyaszt, megtagadja a munkáltató jogszerű utasítását, vagy megszegi a munkavégzésre vagy a munkavédelemre vonatkozó valamely előírást. A munkáltató a vétkes kötelezettségszegésekre „válaszul” számos szankciót alkalmazhat, így például kizárhatja a munkavállalót a béremelésből, csökkentheti a munkabérét, áthelyezheti alacsonyabb munkakörbe, vagy megvonhat valamely kedvezményt (pl. többletszabadságot). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az írásbeli figyelmeztetés nem minősül hátrányos jogkövetkezménynek. Az alábbiakban a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos főbb kérdéseket tekintjük át dr. Pap Máté, a KCG Partners Ügyvédi Társulás mun

A munkavédelem területéhez hasonlóan a munkaügyi ellenőrzéseknél is szigorításokra lehet számítani, habár ezeknek az intenzitása eltér a munkavédelem területén tapasztaltaktól. Az ugyanakkor megállapítható, hogy a munkaügyi ellenőrzések is hasonlóan lehangoló helyzetet, azaz magas jogsértési arányt tárnak fel.

A szülési szabadság alatt bérlet nem, de Erzsébet-utalvány járhat a kismamának, akinek visszatérésekor meg kell emelni a bérét és 60 napon belül ki kell adni a felgyűlt szabadságát. A családtervezés és a várandósság időszakai után, ebben az elemzésben a fizetés nélküli szabadság és a munkahelyre történő visszatérés kérdéseivel foglalkozunk.

A 2016-os szabadnapok egy része - bizonyos feltételekkel - áttolható 2017-re. Hogy mely esetekben és hány nap szabadság - kiderül cikkünkből.

Gyakran nagyon sok információt adunk meg magunkról, önkéntesen a különböző közösségi oldalakon, honlapokon. A reménybeli munkáltatók, az ő HR-eseik gyakran ki is használják az alkalmat, hogy egy kicsit a jelentkező álláskeresők után nézzenek. Hogy milyen háttérvizsgálatot végezhet a munkáltató, erről ír a jogászvilág.hu.

A gyermekvállalás ösztönzése köz-, illetve társadalmi érdek, melynek előmozdítását célozza az érintett munkavállalók széles körű munkajogi védelme. Ezen munkavállalók azonban sok esetben azt tapasztalhatják, hogy a munkahelyükön a munka törvénykönyvében előírt jogokat számukra nem biztosítják, illetve hátrányos megkülönböztetéssel is szembe kell nézniük. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy ők maguk sincsenek tisztában a jogaikkal, illetve azzal, hogy azokat miként kell érvényesíteniük. Jogaik pedig már a családtervezés kezdeti stádiumától kezdődően léteznek. Ebben és a soron következő elemzésemben ezeket a stádiumokat fogom végig venni.

Állandó problémája a kisgyerekes szülőknek, hogy iskolai szünetek alatt hová tegyék a gyerekeket - ha nincs segítség például nagyszülő formájában, akkor be lehet-e vinni a gyereket a munkahelyre? Milyen jogcímen maradhat vele otthon, ha szabadságaiból nem futja a sok szünnapra? - ennek nézett utána a munkajog.hu.

Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában vannak általában azzal, hogy amennyiben a munkavállaló a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) meghatározott egyes speciális időtartamokban, illetve időszakokban végez munkát, akkor részére bérpótlék jár, amelyet főszabály szerint tételesen a munkavállaló alapbérét alapul véve kell elszámolni. Ugyanakkor sokan nem ismerik az Mt. azon szabályait, amelyek a bérpótlékok tételes elszámolása helyett, egyszerűbb elszámolást tesznek lehetővé. Dr. Parázsó Helgát, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjét kérdeztük a fentiekről.

A napi munka során gyakran találkozunk olyan városi legendákkal, amelyek a felmondások jogszerűségéhez vagy jogellenességéhez kapcsolódnak. Az alábbiakban ezeket vizsgáljuk meg dr. Rátkai Ildikó munkajogi ügyvéd segítségével.

Egy áruházlánc pénztárosa egy hypoglikémiás (cukorszint csökkenésével összefüggő) rohama alatt előbb fogyasztotta el az áruház 1.69 dollár értékű cukortartalmú narancs italát, minthogy azt kifizette volna - ezért felmondtak neki. Máshol hallássérültekhez nem jutottak el a munkavégzéshez szükséges információk. A fogyatékkal illő munkavállalók rendszeresen hátrányba ütköznek.

Legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalónak napi munkája befejezése és a következő napi munkakezdés között. A Munka törvénykönyve szerint így kell elkészíteni a munkaidő-beosztást, bár itt is vannak kivételek, írja a Munkajog.hu.