A szülési szabadság alatt bérlet nem, de Erzsébet-utalvány járhat a kismamának, akinek visszatérésekor meg kell emelni a bérét és 60 napon belül ki kell adni a felgyűlt szabadságát. A családtervezés és a várandósság időszakai után, ebben az elemzésben a fizetés nélküli szabadság és a munkahelyre történő visszatérés kérdéseivel foglalkozunk.

A 2016-os szabadnapok egy része - bizonyos feltételekkel - áttolható 2017-re. Hogy mely esetekben és hány nap szabadság - kiderül cikkünkből.

Gyakran nagyon sok információt adunk meg magunkról, önkéntesen a különböző közösségi oldalakon, honlapokon. A reménybeli munkáltatók, az ő HR-eseik gyakran ki is használják az alkalmat, hogy egy kicsit a jelentkező álláskeresők után nézzenek. Hogy milyen háttérvizsgálatot végezhet a munkáltató, erről ír a jogászvilág.hu.

A gyermekvállalás ösztönzése köz-, illetve társadalmi érdek, melynek előmozdítását célozza az érintett munkavállalók széles körű munkajogi védelme. Ezen munkavállalók azonban sok esetben azt tapasztalhatják, hogy a munkahelyükön a munka törvénykönyvében előírt jogokat számukra nem biztosítják, illetve hátrányos megkülönböztetéssel is szembe kell nézniük. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy ők maguk sincsenek tisztában a jogaikkal, illetve azzal, hogy azokat miként kell érvényesíteniük. Jogaik pedig már a családtervezés kezdeti stádiumától kezdődően léteznek. Ebben és a soron következő elemzésemben ezeket a stádiumokat fogom végig venni.

Állandó problémája a kisgyerekes szülőknek, hogy iskolai szünetek alatt hová tegyék a gyerekeket - ha nincs segítség például nagyszülő formájában, akkor be lehet-e vinni a gyereket a munkahelyre? Milyen jogcímen maradhat vele otthon, ha szabadságaiból nem futja a sok szünnapra? - ennek nézett utána a munkajog.hu.

Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában vannak általában azzal, hogy amennyiben a munkavállaló a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) meghatározott egyes speciális időtartamokban, illetve időszakokban végez munkát, akkor részére bérpótlék jár, amelyet főszabály szerint tételesen a munkavállaló alapbérét alapul véve kell elszámolni. Ugyanakkor sokan nem ismerik az Mt. azon szabályait, amelyek a bérpótlékok tételes elszámolása helyett, egyszerűbb elszámolást tesznek lehetővé. Dr. Parázsó Helgát, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjét kérdeztük a fentiekről.

A napi munka során gyakran találkozunk olyan városi legendákkal, amelyek a felmondások jogszerűségéhez vagy jogellenességéhez kapcsolódnak. Az alábbiakban ezeket vizsgáljuk meg dr. Rátkai Ildikó munkajogi ügyvéd segítségével.

Egy áruházlánc pénztárosa egy hypoglikémiás (cukorszint csökkenésével összefüggő) rohama alatt előbb fogyasztotta el az áruház 1.69 dollár értékű cukortartalmú narancs italát, minthogy azt kifizette volna - ezért felmondtak neki. Máshol hallássérültekhez nem jutottak el a munkavégzéshez szükséges információk. A fogyatékkal illő munkavállalók rendszeresen hátrányba ütköznek.

Legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalónak napi munkája befejezése és a következő napi munkakezdés között. A Munka törvénykönyve szerint így kell elkészíteni a munkaidő-beosztást, bár itt is vannak kivételek, írja a Munkajog.hu.

Bár nagyon sok lehetőség van a hagyományostól eltérő munkaidő-beosztásra, a munkaadók mégsem élnek ezzel a lehetőséggel, a foglalkoztatottak pedig nem ismerik jogosultságaikat.- mondta Lórodi László munkajogász az M1 aktuális csatornán.