A vasárnapi és a munkaszüneti napi munkavégzés megengedhetősége, illetőleg a végzett munka díjazása örökzöld kérdések, melyek ráadásul számos buktatót is jelenthetnek, hiszen bonyolultabbá vált a szabályozás. Az alábbiakban így azt mutatjuk be, hogy kik és mennyiért dolgozhatnak ezeken a napokon.

Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves szabadságból, illetve hány nap szabadság adható még ki részükre. A kérdés azért is aktuális, mert a Munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni (azaz a 2016. évi szabadságot a 2016-os évben). A szabadság kiadása csak a törvényben meghatározott kivételes esetékben és feltételekkel vihető át a következő évre. De melyek is pontosan a szabadság kiadásának szabályai? A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjével, Dr. Parázsó Helgával beszélgettünk erről a témáról.

Az alábbiakban táblázatos formában összegezzük a legfontosabb jogszabályi változásokat a foglalkoztatás területén. (Az Mt. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv.-t, a Met. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv.-t, az Mvt. az 1993. évi XCIII.tv-t, míg a MüM rendelet az Mvt. végrehajtási rendeletét jelentik.)

A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató valóságos szankciórendszert dolgozzon ki olyan esetekre, amikor a munkavállaló valamely munkaviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. Tipikusan ilyennek számít a gyakorlatban, ha a munkavállaló késik, a munkahelyéről engedély nélkül távozik, munkaidőben alkoholt fogyaszt, megtagadja a munkáltató jogszerű utasítását, vagy megszegi a munkavégzésre vagy a munkavédelemre vonatkozó valamely előírást. A munkáltató a vétkes kötelezettségszegésekre „válaszul” számos szankciót alkalmazhat, így például kizárhatja a munkavállalót a béremelésből, csökkentheti a munkabérét, áthelyezheti alacsonyabb munkakörbe, vagy megvonhat valamely kedvezményt (pl. többletszabadságot). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az írásbeli figyelmeztetés nem minősül hátrányos jogkövetkezménynek. Az alábbiakban a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos főbb kérdéseket tekintjük át dr. Pap Máté, a KCG Partners Ügyvédi Társulás mun

A munkavédelem területéhez hasonlóan a munkaügyi ellenőrzéseknél is szigorításokra lehet számítani, habár ezeknek az intenzitása eltér a munkavédelem területén tapasztaltaktól. Az ugyanakkor megállapítható, hogy a munkaügyi ellenőrzések is hasonlóan lehangoló helyzetet, azaz magas jogsértési arányt tárnak fel.

A szülési szabadság alatt bérlet nem, de Erzsébet-utalvány járhat a kismamának, akinek visszatérésekor meg kell emelni a bérét és 60 napon belül ki kell adni a felgyűlt szabadságát. A családtervezés és a várandósság időszakai után, ebben az elemzésben a fizetés nélküli szabadság és a munkahelyre történő visszatérés kérdéseivel foglalkozunk.

A 2016-os szabadnapok egy része - bizonyos feltételekkel - áttolható 2017-re. Hogy mely esetekben és hány nap szabadság - kiderül cikkünkből.

Gyakran nagyon sok információt adunk meg magunkról, önkéntesen a különböző közösségi oldalakon, honlapokon. A reménybeli munkáltatók, az ő HR-eseik gyakran ki is használják az alkalmat, hogy egy kicsit a jelentkező álláskeresők után nézzenek. Hogy milyen háttérvizsgálatot végezhet a munkáltató, erről ír a jogászvilág.hu.

A gyermekvállalás ösztönzése köz-, illetve társadalmi érdek, melynek előmozdítását célozza az érintett munkavállalók széles körű munkajogi védelme. Ezen munkavállalók azonban sok esetben azt tapasztalhatják, hogy a munkahelyükön a munka törvénykönyvében előírt jogokat számukra nem biztosítják, illetve hátrányos megkülönböztetéssel is szembe kell nézniük. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy ők maguk sincsenek tisztában a jogaikkal, illetve azzal, hogy azokat miként kell érvényesíteniük. Jogaik pedig már a családtervezés kezdeti stádiumától kezdődően léteznek. Ebben és a soron következő elemzésemben ezeket a stádiumokat fogom végig venni.

Állandó problémája a kisgyerekes szülőknek, hogy iskolai szünetek alatt hová tegyék a gyerekeket - ha nincs segítség például nagyszülő formájában, akkor be lehet-e vinni a gyereket a munkahelyre? Milyen jogcímen maradhat vele otthon, ha szabadságaiból nem futja a sok szünnapra? - ennek nézett utána a munkajog.hu.

Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában vannak általában azzal, hogy amennyiben a munkavállaló a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) meghatározott egyes speciális időtartamokban, illetve időszakokban végez munkát, akkor részére bérpótlék jár, amelyet főszabály szerint tételesen a munkavállaló alapbérét alapul véve kell elszámolni. Ugyanakkor sokan nem ismerik az Mt. azon szabályait, amelyek a bérpótlékok tételes elszámolása helyett, egyszerűbb elszámolást tesznek lehetővé. Dr. Parázsó Helgát, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjét kérdeztük a fentiekről.

A napi munka során gyakran találkozunk olyan városi legendákkal, amelyek a felmondások jogszerűségéhez vagy jogellenességéhez kapcsolódnak. Az alábbiakban ezeket vizsgáljuk meg dr. Rátkai Ildikó munkajogi ügyvéd segítségével.