A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) február 18-át a sztrájk napjává nyilvánította. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkáltatói oldala a sztrájkjognak az ILO normái által védett státuszát nem fogadja el. Nemzetközi szinten tehát kötélhúzás folyik azt illetően, hogy nemzetközileg is védett-e a sztrájkjog. Sajnos a helyzet hazai szinten sem túl megnyugtató.

Egy törvényjavaslat szerint a közalkalmazottaknak is kötelező lesz tájékoztatni munkáltatójukat arról, ha velük szemben büntetőeljárás indult. Továbbá az átszervezésekhez gyorsabb alkalmazkodást, rugalmasab HR-t célozzák meg a javaslat más elemei.

Megszakítás nélküli munkarendben dolgozom. Munkáltatóm minden pénteken közli a következő heti beosztásomat, amit utána még akár több alkalommal is módosít, a saját megrendelései alapján, akár 24 órán belül is. Tehát van, hogy elmarad beosztásom, előzetesen pihenőnapként megjelölt napon kell dolgoznom, illetve megváltozik a beosztásom időtartama. Vonatkozik-e bármilyen jogszabály arra, hogy mennyire előre kell közölni a munkabeosztást? Valamint engem illet-e ezekre a változásokra valamilyen bérpótlék? Van valamilyen jogszabály arra, hogy azonos munkakörben, munkarendben, munkaidőben dolgozók közötti alapbér maximálisan milyen mértékben térhet el egymástól?

A Munkajog.hu összeszedte a Munka törvénykönyve (Mt.) idei változásait. Változás történt a kisgyermekes munkavállalók részmunkaidőben történő foglalkoztatása, a szabadság és keresőképtelenség, valamint a vezető állású női munkavállaló rendes felmondása terén.

Magyarországon is talált hiányosságokat a 41 ország munkajogi szabályozását áttekintető Szociális Jogok Európai Bizottsága. A csütörtökön közzétett jelentés szerint minden országban vannak munkajogi hiányosságok.

Az államosítás óta az egri Markhot Ferenc kórház nagyjából 200 millió forintnak megfelelő juttatást nem fizetett ki dolgozóinak, a bíróság most a szakszervezetek által indított eljárásban első fokon megítélte a jutattást, visszamenőleg is, írja a Világgazdaság Online.

Mely területeken várhatóak 2015-ben összehangolt, célzott munkaügyi ellenőrzések, mire számíthatnak pontosan az érintett szektorokban működő cégek, és hogyan készülhetnek fel leghatékonyabban a várható vizsgálatokra, ezt vizsgálja a Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai Ügyvédi Iroda.

A munkajog területén számos új szabály lép életbe a 2015. évben, melyeket érdemes egyenként szemügyre venni. A pozitív változások néhány kivételtől eltekintve nem nagy horderejűek, a jogalkotó ebben az évben is tartózkodott a nagyszabású gondolatoktól. A negatív változások közé sorolható ugyanakkor a vasárnapi munkavégzés tilalma, mely feltehetően nem csupán a bevásárlásoknál okoz problémákat, hanem sok munkavállalót meg is foszt az állásától. Hasonlóképpen negatívnak tekinthető az a tény is, hogy a jogalkotó a 2012. július 1. napjával hatályba lépő új Munka törvénykönyve munkavállalókra kifejezetten hátrányos szabályain nem változtatott. Ennek megfelelően kevesebb pénzért többet dolgozhatunk, a felelősségünk nagyobb, mint korábban, s amennyiben a munkaviszonyunkat jogellenesen szüntetik meg, futhatunk a pénzünk után. A változások iránya így összességében nem kedvező.

A bérelszámolóknak év elején komoly feladatot jelent a jogszabályok által előírt igazolások kiadása a munkavállalók részére. Az igazolások kiadásának határideje január 31-e. Összeszedtük, pontosan miket kell kiadni, hogy még legyen idő az előkészítésre.

Decemberben, másfél év után lezárult a kistelepüléseken ingyenes jogi segítséget nyújtó Jogpont Mini elnevezésű, európai uniós támogatással megvalósított projekt.

Egy friss törvényi kapcsán ismét fellángolt a vita a vasárnapi munkavégzés kapcsán. Kártyás Gábor blogjában tekintette át a kérdés munkajogi oldalát.

Az utóbbi időben egymást érik a különböző demonstrációk, melyek között szakszervezeti szervezésűek is találhatóak. Legutóbbi a LIGA Szakszervezetek által szervezett országos, félpályás útlezárás volt, mely az ország közúti közlekedésében jelentős torlódást okozott. Más eszköze a szakszervezeteknek azonban nem maradt.

A németországi munkajogi szabályok jó ideje próbálják visszaszorítani az olcsóbb, főleg külföldi munkaerővel vagy más módon foglalkoztatók egyre terjedő jelenségét. A 2015 januártól érvényes minimál-órabér is ezt a célt szolgálja. Szignifikánsan érinti ez a fuvarozási területet is, amely jócskán kihat a magyar piacra is. Mire számíthatnak a szállítmányozók és fuvarozók, ha németországi célállomásra kell munkavállalóiknak behajtani? Munkajogi anyagunkban ennek jártunk utána.