Kétségtelenül a bejárós munkának is vannak – lehetnek - előnyei. De nálam inkább a hátrányok estek nagyobb súllyal latba. Ezért is választottam a kötetlenebb jellegű, személyes munkahelyi jelenlétet nem (vagy jóval kevésbé) igénylő foglalkozástípusokat. Ilyenfajta tapasztalatokkal felvértezve, azokat megosztva szólnék leendő pályatársaimhoz, akik nyomdokaimba lépnének e tekintetben. Nem titkolva el a szabadúszás, a külsős, „bedolgozós” távmunka kockázatait és mellékhatásait sem.

A Családbarát Munkahely díj támogatására évente 50 millió forint jut. E szerény összeggel haknizta végig a közmédiát az EMMI családügyért felelős államtitkára, miközben pazarlás multik, állami vállalatok, közintézmények tréningjeit, játszósarkait ebből fedezni.

Van, hogy az ember nem passzióból, szórakozásból fogyaszt drogot. Hanem kényszerből, hogy bírja a cégnél lévő hajtást, megtarthassa állását, rászolgáljon a bónuszra. A tudatmódosító szer egyfajta karriergyorsítóként funkcionál. Ám a munkadrog olyan, akár a dopping. Aki szedi, időlegesen juthat előnyhöz a „tiszta” kollégák rovására. De hosszú távon a következmények súlyosak lehetnek. HR-drogkörkép politikai kitekintéssel.

HR Szubjektív rovatunkban Molnár Emese a Sanofi HR igazgatója kérdez, miután Dr. Juhos Andrea a Lee Hecht Harrison Hungary Career Consultants Kft. ügyvezető partnere, coach kérdésére válaszolt.

Miközben világszerte karikaturisták százai állnak ki a tizenkét elhunyt kolléga mellett és tüntetnek műfajuk szabadságáért, a MÚOSZ Karikaturista Szakosztályának nyilvános klubja szándéka szerint ugyanezt teszi, miközben elküldi a bús picsába a honi humorszakértőket, pontosabban a Heti Választ egy „nagyon genny írása” miatt.

Ma már minden komolyabb döntéshozó előtt ismert az a tény, hogy az emberi erőforrások minősége és mennyisége a társadalom fejlődésének fontos tényezője. Mind mikro- és makro-szinten egyaránt sokféle módon lehet a humán erőforrások fejlesztését elősegíteni és befolyásolni. A következőkben ismertetjük Blahó Miklós feltaláló üzemmérnök javaslatát, ami gazdasági szinten jelentősen hozzájárulhat a magyar lakosság emberi erőforrásainak még jobb feltárásához és fejlesztéséhez.

HR Szubjektív rovatunkban Dr. Juhos Andrea a Lee Hecht Harrison Hungary Career Consultants Kft. ügyvezető partnere, coach kérdez, miután Dr. Vass Kornélia, az EDF DÉMÁSZ Zrt. Humán Erőforrás Igazgatójának kérdésére válaszolt.

Az ünnep (s mellékhatása, az erőltetett áhítat, a színlelt boldogság, a bevásárlásoknál elszenvedett tömegnyomor) sokaknál inkább a stresszt növeli, nem pedig a jókedvet. Főleg, ha nem teljesen önkéntes az ünneplés. Tipikusan ebbe a kategóriába sorolható az évzáró céges buli. Amely nem keveseknek inkább letudandó, túlélendő terhes kötelesség, túlóra, mintsem igazi öröm. E sorok írója úgy véli: az ilyesfajta cégünnepekben az a legjobb, ami a gruppenszexben a legrosszabb – kimaradni belőle. De miért ilyen a legtöbb céges buli? Muszáj, hogy ilyen legyen? Atipikus, provokatív vélemény következik.

Akkor mit fognak csinálni a Munkaügyi Központok? – valószínűleg nagyjából így reagál a munkanélküli segély eltörlésének lehetőségére az átlagember. Ezt az intézményt a honpolgárok többsége bürokratikus nyűgnek, illetve juttatás-kifizetőhelynek tekinti. Ahol azon a csekélyke összegen kívül mást nemigen kaphat. Persze a kincstári álláspont nem erről szól. Aszerint – nagyjából - azért nem lesz szükség segélyre (illetve ezt folyósító hivatalra), mivel mindenkinek lesz munkája, jön a teljes foglalkoztatottság, kvázi itt a Kánaán. Lenti elemzésből ennél (finoman szólva) némiképp borúlátóbb, árnyaltabb összkép rajzolódik ki.

HR Szubjektív rovatunkban Dr. Vass Kornélia az EDF DÉMÁSZ Zrt. Humán Erőforrás Igazgatója kérdez, miután Dr. Jagicza Ágnes, az Invitel Zrt. HR- és Szervezetfejlesztési vezérigazgató-helyettese kérdésére válaszolt.

A hazai munkaadók jelentős része valószínűleg nincs is tisztában azzal, hogy mekkora rizikó a sértett alkalmazott. Főleg, ha a vélt vagy valós sérelem oka a dolgozó szerint maga a főnök. A frusztrált, alulmotivált dolgozó alapjáraton is ronthatja a cég vagy intézmény teljesítményét. Egyéb, a hivatásától független oka is lehet annak, hogy kudarcai miatti dühét valamilyen módon a munkáltatón vezeti le. De különösen nagy veszély, ha az indulat forrása is a munkahely. Sajnos nálunk ennek dacára máig uralkodó mentalitás a dolgozói önérzetet sértő, basáskodó, a döntését fensőbbséges hatalmi szóval közlő fejes. Akiben fel sem merül: a megalázott dolgozó bosszút állhat. Ami bizony – főleg, ha jól sikerül – helyrehozhatatlan kárt is okozhat.

Politikailag inkorrekt kimondani, amennyiben valaki nem szeret dolgozni? De mi van, ha nem azért van így, mert lusta? Hanem amiatt, mivel amit meg tud csinálni, azt nem szereti, amilyen foglalkozásra vágyik, ahhoz meg nem elég tehetséges? Miért ne mondhatná akkor ki, hogy az a meló, amiből él, igenis büdös neki. Nem mindenki olyan szerencsés, hogy ahhoz ért, amit szeret is, s meg is él belőle. Hogy e sorok írója ugyancsak ilyen mázlista-e, azt döntse el az olvasó.

HR Szubjektív rovatunkban Dr. Jagicza Ágnes az Invitel Zrt. HR- és Szervezetfejlesztési vezérigazgató-helyettese kérdez, miután Gál Csilla, a Kirchhoff Hungária Kft. HR-menedzserének kérdésére válaszolt.

Az állások jelentős hányadát (egyesek szerint a döntő többségét) soha nem hirdetik meg. De a közzétett munkalehetőségek egy részére szintén igaz, hogy csak alibiből, a jogszabályok miatti formális megfelelés okán teszik azokat nyomtatásba vagy internetre. Ám valójában a hirdetésfeladás pillanatában már rég eldőlt, kit fognak alkalmazni. Tehát informális belső háttérkapcsolatok nélkül sokkal több időbe (és stresszbe) kerül elhelyezkedni. De mi is pontosan a rejtőzködő munkaerő-kiválasztás? És kiknek van a legnagyobb esélye annak révén karriert befutni?