A toborzási hibák már ma is hatalmas költséget rónak a vállalatokra. A vállalatvezetőknek és a HR szakembereknek mihamarabb fel kell ismerniük, hogy a hagyományos toborzási technikák már nem hatékonyak. Öt éven belül minden második munkavállaló az Y vagy a Z generáció tagja lesz, őket pedig egészen másképpen kell megszólítani, hiszen ennek a korosztálynak már mások az elvárásai leendő munkahelyükkel szemben. Mázi “Maja” Mária és Sóti Anett, a DreamJo.bs alapítóinak véleménye arról, hogyan válhat ma minden munkahely, álom munkahellyé.

A szakember több mint 12 éve dolgozik a nemzetközi személyzeti tanácsadás területén, hat évig tanácsadóként, majd később vezetőként, egy ismert multinacionális fejvadász cég magyarországi csapatában. Az elmúlt években pedig egy sikeres start-up felépítésén dolgozik. Mint mondja, saját életénk ő a forgatókönyvírója, rendezője, operatőre és főszereplője.

Tavaly ősz óta a Vodafone Magyarország HR-igazgatója. 30 fős HR-csapatot irányít a közel 2000 fős telekommunikációs vállalatnál. HR-es-szakmai tapasztalatát a BAT (British American Tobacco) dohányipari cégnél szerezte, ahol 18 évet töltött különféle HR-es pozíciókban és vezetői posztokon. Több évig élt és dolgozott Svájcban, jelenleg Budapesten lakik férjével és két – 15 és 12 éves – lányával.

HR Szubjektív rovatunkban Somogyi András, a Bosch csoport országos humán erőforrás igazgatója kérdez, miután válaszolt Markovits Dóra, a Celanese Magyarország HR igazgatója kérdésére.

Csikós-Nagy Katalin az Evolution Group cégcsoport alapítója, ügyvezetője. Csapatával együtt cégüket az évek során a magyarországi outplacement piac meghatározó szereplőjévé tette. Nevéhez fűződik a 8 éve működő HR Fórum Győrben, ahol a régió HR szakemberei rendszeresen találkoznak, megvitatják az aktuális HR kihívásaikat.

Szende Csaba több, mint tíz éve dolgozik multinacionális cégeknek különböző HR-szakértői és HR-vezetői pozíciókban. Egyik fő mottója a Life Long Learning, melynek jegyében a humánpolitikai MSc diploma "kiegészítéseként" Munkajogi Szakokleveles Tanácsadó képesítést szerzett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

Farkas Margitot 2006-ban kérte fel az EY a közép-kelet-európai régió (Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Magyarország) humán erőforrás igazgatójának, amely lehetőséget teremtett neki egy több mint 30 fős nemzetközi HR-csoport irányítására.

Szabó Letícia 2006 óta tölti be a General Electric veresegyházi gyárának HR igazgatói posztját, s szolgálja ki az üzem több mint ezer főre rugó saját, illetve kölcsönzött munkaerő-állományát. Mindezt hat különböző aldivízió három telephelyén viszi véghez tíz beosztott segítségével.

Ez alól a mondatom alól, azonnal felmentem az IT szektort, de a többiről máris kifejtem véleményem.

Tartalomban, eredményekben gazdag és kalandos pályafutás képe rajzolódik ki Tatár-Kiss Klára portréjából. A HR-vezető szerint nehéz döntést hozott meg néhány éve, amikor úgy döntött, hogy Londonból visszatér Magyarországra és utazási szempontból egy nyugodtabb” munkakört választ a pörgős, kontinenseket átívelő szakmai életút helyett.

Óriási felháborodás és tiltakozás követte a jövő évre tervezett inflációnak megfelelő 0,9 százalékos nyugdíjemelést. Pedig ez nem valami váratlan és törvénytelen dolog, ugyanis 2010-ben inflációkövető nyugdíjemelésről született törvény. Ezzel kívánták a nyugdíjak értékét megőrizni (amit ma is hangsúlyoznak) és garantálni. Jóllehet már 2009-től, amikor egy rendkívül rossz és értelmetlen döntéssel eltörölték a svájci nyugdíjemelési indexálást, inflációkövető nyugdíjemelést vezettek be, igaz 3 százalék GDP-növekedés esetén nyugdíjprémium kiegészítéssel. 2010-ig még működött a nyugdíjkorrekció rendszere is (a kedvezőtlen időben megállapított nyugdíjak felzárkóztatása), amit leállítottak. A minimálnyugdíj pedig hét éve változatlanul 28.500 Ft, míg Szlovákiában ugyanez 30 év munkaviszony után 80 ezer forint.

HR Szubjektív rovatunkban Markovits Dóra, a Celanese Magyarország HR igazgatója kérdez, miután válaszolt Ladics Viktória, a HR Partner Consulting ügyvezetője kérdésére.

A mai munkakultúrában a karrierépítés gyakran a személyes fejlődést károsan érinti, véli Léder László, aki szerint a karrier definíciója manapság leszűkül a szakmai önmegvalósításra, mondta a pszichológus az InfoRádióban.