Milyen változásokat generál a szervezeti kultúrákban, illetve úgy általában mi a hatása kifejezetten a munka világában, amikor a munkahelyen történik kiközösítés, egy munkahelyi közösség által, az egyénnel szemben, valamilyen kijelentése, cselekedete, viselkedése okán? Milyen hatással van a munkahelyi légkörre az elszigetelés, sőt adott esetben akár már gyűlölködésbe forduló ellehetetlenítés, és az érintett személy(ek) által végzett munka, elért eredmények, teljesítményük eljelentéktelenítése? Mit kezdhet a viselkedéssel és a reakciókkal a szervezet? Papp Tamás István HR szakember írása.

A 18-25 éves korosztály többsége öt, vagy akár annál is több évre tervez egy munkaadónál és két éven belül már feljebb látja magát a ranglétrán – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A pályakezdők 76 százaléka szeretne részt venni továbbképzéseken és céljuk, hogy elismertek legyenek a szakmájukban. Tavaly óta kétszer annyi fiatal szeretne szabadúszóként tevékenykedni, de azok száma is megnőtt, akik egy vállalat élén képzelik el magukat a jövőben.

Harmincszázalékos béremelést, a kollektív szerződés megkötését és a társulati tagokkal való tisztességes bánásmódot kérnek.

Felújítottak, tanösvényt tisztítottak, ploggingoltak és wheelmappingeltek az AUDI AG nemzetközi önkéntes napján a vállalat magyarországi munkatársai.

Megírja a cikkeket, a tematikát, összegyűjti az anyagokat, forrásokat elemez, programot tervez... A mesterséges intelligencia rohamos léptekkel tör előre. Sokat és sokan írnak, beszélnek róla, valaki örül, mások megrémülnek, amikor az AI alapú szoftverek és a nyelvfeldolgozó rendszerek alkalmazásáról hallanak. Vajon hogyan fogja érinteni a szervezetfejlesztési folyamatainkat? Mit kezdhetünk az AI jelenlétével? Pálfi-Poczik Emese, az Arthur Hunt LTT üzletág vezető tanácsadójának írása.

Újra megnyílt a Digitális Felzárkóztatási Alap; kórházak, idősotthonok, gyermekotthonok és magánszemélyek is pályázhatnak informatikai eszközökre a június 30-ai határidőig - közölte a Magyar Vöröskereszt.

Mint arról néhány nappal ezelőtt írtunk, sztrájk miatt áll a termelés az Arconic-Köfém székesfehérvári gyárában. A dolgozók béremelést szeretnének.

A szolgáltatás nyújtásában erősebbek, a munkavállalók megtartásában gyengébbek az üzleti szolgáltató központok Magyarországon és a régióban. Ez derül ki a Deloitte most publikált friss kutatásából, amely nyolc országban vizsgálta a BSC-k fejlettségét. A magyar központok összességében egy egytől ötig terjedő skálán 3,51-en állnak, kicsit a régiós átlag felett (3,4). 

Június 25-ig pályázhatnak a hazai vállalatok az Effekt 2030 díjra.

Nehezen találnak minőségi munkaerőt a hazai családi vállalkozások, pedig ezek a munkahelyek sokszor több előnnyel kecsegtetnek, mint a multis állások – világítottak rá szakértők és sikeres cégvezetők a Budapesti Corvinus Egyetem családi vállalkozásokról szóló keddi konferenciáján. Az eseményen elemezték, miért érdemes családi vállalkozásnál elhelyezkedni, mi a hazai kis- és középvállalkozások sikerének kulcsa és milyen akadályokat kell legyőzniük, hogy nemzetközileg is kiemelkedőek legyenek.

Nagyon tetszik a német munkavállalóknak, és ezzel a választók jelentős részének, így felkapta a német politika a négynapos munkahét bevezetésének koncepcióját. A vezető kormánypárt, az SPD elnöke érvelt mellette, egyik koalíciós partner, a munkaadókhoz közeli FDP és a CDU/CSU ellenzi. Megvalósítható? Milyen hosszú távú gazdasági hatásai lennének? Nézzük, hol tart a négynapos munkahét Európa legnagyobb gazdaságában.

Az utóbbi években nőtt a stressz, a szorongás a munkahelyeken, a pszichológusi várólisták is hosszabbak - fogalmazza meg tapasztalatait Szatmáriné dr. Balogh Mária munka- és szervezet szakpszichológus. Különösen veszélyeztetettek a középvezetők, pedig a munkaerő-megtartás kulcsa az ő kezükben van. Mit tehet egy cég és mit a munkavállaló a mentális és fizikai egészség megőrzéséért? 

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tárgyalásokat kezdeményezett az Építő-, Fa- És Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségével (ÉFÉDOSZSZ) arról, hogy az ágazat munkáltatói és munkavállalói oldalára is kötelező érvényű Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést ajánlásokkal váltsák fel - jelentette be Koji László a szakszövetség elnöke.

Az alkalmazottak több mint fele létfontosságúnak tartja a rugalmas munkaidőt és a távoli munkavégzés lehetőségét, ugyanakkor minden harmadik küszködik a munka–magánélet-egyensúly kialakításával. Vidéken a távmunkások 40 százaléka már mobilinternet segítségével dolgozik, és az 5G még nagyobb lehetőségeket tartogat. A fejlődő országok munkaadói pedig félnek, hogy a távmunka miatt gazdagabb régiók cégei elszipkázzák előlük a tehetségeket. Mindez az Ericsson friss kutatásából derül ki, amelyhez több mint 40 ezer munkavállaló és döntéshozó megkérdezésével vizsgálták, milyen maradandó hatásokkal járt a munka világában a pandémia.