A munkanélküliség csökkenése, egyes szektorokban egyre erőteljesebb munkaerőhiány, és ennek következtében növekvő bérek jellemzik a visegrádi országokat a prágai KB Bank elemzése szerint. A munkaerő-tartalékok minél jobb kihasználása érdekében előtérbe kerülhetnek a rugalmasabb foglalkoztatási formák, írja a Portfolio.

Kutatások kimutatták, hogy a gazdaságilag fejlett országokban a munkavállalók közel fele a munkaidő egy részében otthonról dolgozik, sőt ez az arány az irodai alkalmazottak, illetve szellemi munkát végzők körében mintegy 80 százalékra tehető. Hasonló eredményt mutat a Leitz felmérése is, mely szerint az európai dolgozók 62 százaléka ma már minden héten munkája egy részét otthonról végzi el.

A magyarországi mikro- és kisvállalkozások 50, illetve 45 százaléka alkalmazza a rugalmas munkaidőt az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák közül, a részmunkaidős megoldás a kisvállalkozások 61 százalékánál fordul elő, a mikrovállalkozásoknak pedig a 22 százaléka él ezzel a lehetőséggel – derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából a KutatóPont által készült kutatásból.

Az elmúlt pár év meghatározó munkaerő-piaci változásainak egyike az atipikus foglalkoztatási formák terjedése a világban. A modell a munkáltatói oldal számára költségcsökkentést, a munkavállalóknak pedig az egyéni élethelyzetekhez való rugalmasabb alkalmazkodást kínálja. Míg Magyarországon messze elmaradnak a számok a fejlett országokétól, egyes területeken, mint például a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, látszik már előrelépés.

Egyre magasabb a női foglalkoztatás aránya Magyarországon, lassan eléri az európai uniós átlagot is - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Az elmúlt két évtized alatt alapjaiban változtak meg a munkavégzési szokásaink. A munka ma már mindenhol körülvesz bennünket. Egyre inkább elszakadunk a hagyományos irodai munkakörnyezettől, és helyette a „mindig online” életmód kerül a középpontba. Mi hozta ezt a változást? A Leitz utána járt, mi állhat a trendek hátterében.

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom idén is meghirdette családbarát vállalatokat díjazó pályázatát „Az Év Családbarát Vállalata” címen. Ebből az alkalomból interjúk készültek olyan személyekkel, akik ezzel a témával foglalkoznak. Ez alkalommal Kiss Katalin, a Magyar Telekom HR partnere mesélt.

Magyarországon 4 millió munkavállalónak mindössze 6 százaléka dolgozik részmunkaidőben, ezzel az Eurostat adatai alapján az Unió sereghajtói között vagyunk. Ráadásul nem is mindenki örül annak, hogy csak 4 órát dolgozhat, írja a Világgazdaság.

Számos olyan munkaerő-piaci probléma van Magyarországon, amelyre megoldást jelentene a távmunka, derült ki az első Távmunka Meetupon. Ez segítheti a kismamák visszatérését, csökkentheti az országon belüli elvándorlást, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak is megoldás.

A sérült gyermekeket nevelő nők korábbi munkahelyükre történő visszatérését is segítő ExxonMobil nyerte a 2016. évi Visszafogadó Munkahely Díjat, melyet a JÓL-LÉT Alapítvány idén harmadszor hirdetett meg, és adott át a vasárnap tartott Alternatív Anyáknapja című eseményen - tájékoztatták portálunkat.

Gazdaságkutatók eredményei szerint a negyvenes munkavállalók akkor dolgoznak a leghatékonyabban, ha három napot töltenek munkával a héten, írja a BBC.

Aki azt szeretné, hogy több év, évtized múlva is keresett és jól megfizetett szakember legyen, annak érdemes az informatika felé vennie az irányt - akár teljes munkaidős állást, akár rugalmas munkaidőben, otthonról végezhető megbízásokat szeretne.

A gyermek- és munkavállalás összehangolásában jelentős szerepük van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A magyarországi vállalatok azonban csak elvétve alkalmazzák ezen intézményi eszközöket - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös kutatásából.

Mit tehet egy nagyvállalat azért, hogy egyenlő esélyekkel induljanak a nők, hogy ugyanannyi legyen a bérük, ugyanannyi férfi és női dolgozó legyen egy elférfiasodott iparágban is? A Jól-lét Alapítvány közelmúltban megrendezett konferenciájának témája a vállalatok társadalmi felelősségvállalása volt, már ami a nők és férfiak egyenlőségét illeti. Gyakorlati példákat hozott a Magyar Telekom, a BP és a Schneider Electric.