Egy felmérés szerint a dolgozók cspán 33 százaléka számíthatott decemberben, illetve januárban a 13. havi fizetésre, amelynek átlagos összege bruttó 128 ezer forint. A leggyakrabban az állami és a külföldi tulajdonban lévő vállalatok dolgozói jutnak ehhez a juttatáshoz. A legvastagabb borítékot az államigazgatásban dolgozó főosztályvezetők vihetnek haza, méghozzá a válaszadók 68 százaléka, átlagosan mintegy 700 ezer forintot.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek a tavalyi év első 11 hónapjában összességében 8,2 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A január-novemberi reálkereset (a fogyasztóiár-index 6,3 százalékos növekedése mellett) 0,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Sok és sokszor jogos kritika éri a magyar adórendszert. Az elvonások mértéke túl erős ahhoz, hogy a kis- és középvállalati szektornak megérje betartani a jogszabályokat. A jelentős mértékű adócsökkentésnek jelen pillanatban számtalan gazdasági és politikai akadálya van, de apró jelek észlelhetők. A társasági adó eddig is az adórendszerünk legigazságosabban működő eleme volt, amelyről azonban nem sokan tudták, hogy jelentős kedvezményeket ad. A feltétel egyszerű: csupán jogszerű, a feketegazdaságot kerülő munkáltatói attitűd kell hozzá.

Nyugat-Európában egy pénzintézet elkezdte átalakítani a bankárok bónuszrendszerét. Csak akkor jár a teljes összeg, ha egy év múlva is jól teljesít a cég. A kockázatos befektetésekért pedig kevesebb jutalék üti a markukat. Egy hazai vezetői tanácsadó szerint a mozgóbér drasztikus csökkentése veszélyes, ugyanis az a kulcsemberek távozását vonhatja maga után.

Januártól 3,1 százalékkal nőnek a nyugdíjak - közölte Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság főigazgatója még pénteken.

Az OÉT bruttó 3-5 százalékos országos ajánlásának megfelelően alakultak a versenyszféra eddigi bérmegállapodásai - adja hírül a Napi Online.

Átlagosan 20 és 40 ezer forint közötti pótlékban részesülhet január 1-jétől augusztus 31-éig az a pedagógus, aki halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik és plusz feladatot vállal. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 3.8 milliárd forintot oszt szét idén erre a célra 1300 iskola és óvoda pedagógusának - jelentette be Borovszky Tímea, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának főigazgatója.

Minden év azzal kezdődik, hogy a munkáltatók és munkavállalók rendezik előző évi adózási és adatszolgáltatási kötelezettségeiket. Ez az időszak ugyan május végéig tart, de számos teendőt januárban kell elvégezni. Az ebben a hónapban teljesítendő kifizetői és munkáltatói feladatok elsősorban a magánszemélyeknek kiadandó igazolások, valamint az adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatások körét érintik.

Habár az idén - 2009. január elsejétől - drámai változások nem történtek az adószabályok területén, kisebb módosulásokról azért beszámolt a Világgazdaság. Ilyen volt például, hogy a minimálbér 71500 forint lett, illetve, hogy a szakmunkások bérét már nem differenciálják gyakorlati idő alapján.

Idén már csupán három jövedelemsávot vesznek figyelembe a nyugdíjfolyósító szakemberei az induló nyugdíjak megállapítása során - adja hírül a Napi Gazdaság.

Mennyire befolyásolja a bérigényt, hogy az álláskereső mely területen szerzi diplomáját? Ki mekkora fizetéssel lenne elégedett? A munkaerő-piaci kereslet hogyan hat az álláskeresők bérigényére? A 2008 őszi HVG Állásbörzén a szervezők a látogatók körében végzett felmérésben többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ.