Az Európai Unió keleti bővítése után öt évvel még mindig nagyon eltérnek a bérek és fizetések a régi és az új tagországokban. A svájci UBS nagybank összeállítása szerint Nyugat-Európában az alkalmazottak nominálisan átlagosan háromszor annyit keresnek, mint például a román vagy a bolgár dolgozók. Eközben az árak - egy reprezentatív árukosár szerint - átlagosan csak 35 százalékkal alacsonyabbak a keleti tagországokban, mint nyugaton.

Hazánk még globális összehasonlításban is a magasabb adóterhelésű országok közé tartozik, legalábbis a jelenlegi személyi jövedelemadó- (szja) és társadalombiztosítási járulékkulcsok mellett. Szakemberek arra intik a HR-eseket, hogy a társadalombiztosítást az összes adónemmel együtt figyelmbe kell venniük a nemzetközi kiküldetések megtervezésekor - derül ki a KPMG legfrissebb felméréséből.

Akkor lesz hatékony egy gyakornoki program, amikor mind a vállalatnak, mind a munkavállalónak megéri, azaz kölcsönösen profitálnak belőle. Vállalati oldalról érdemes összegyűjtenünk azokat a szempontokat, melyek a gyakornoki programunk hatékonyságát mutatják. Amennyiben munkavállalóként szeretnének egy ilyen programba belevágni, legalább ennyire fontos megvizsgálnunk, mennyire illeszkedik személyes céljainkhoz.

A minimálbéreket illetően huszonháromszoros különbségek is mutatkoznak az Európai Unió tagállamai közt - derül ki az Eurostat jelentéséből, melyet a Napi Gazdaság idéz.

Jövőre nem a minimálbér lesz a bérmegállapítás alapja, hanem egy úgynevezett tevékenységre jellemző kereset szerint kell meghatározni a havi kifizetést - írta a Napi Gazdaság.

Az augusztusi fizetésekben jelenhet meg először az szja alsó sávhatárának júliusban életbe lépő - de januárig visszamenőleges - emelése miatti többlet adóelőlegek visszatérítése. A visszatérítést egy összegben, de az év végéig szétterítve is kifizetheti a munkáltató, a törvény nem rendezi ezt a kérdést, írja az [origo].

Továbbra is akadályozza az TÉR objektivitását a vélemények felvállalásának hiánya, a túlzott szubjektivitás, és az önértékeléstől való ódzkodás, illetve még mindig nehézséget jelent annak tudatosítása a szervezetben, hogy ez hasznos tevékenység. Elindult azonban némi fejlődés, hiszen egyre több cég látja be az értékelés jelentőségét, és már sokan felismerték: nemcsak azt kell értékelni, mit nyújtott az illető, hanem azt is, hogy miként, így teljesebb, árnyaltabb kép adható róla.

Már idén több nettó bért vihetnek haza a munkavállalók a július 1-jén életbe lépő adóváltozásoknak köszönhetően. Jövőre a személyi jövedelemadó alsó sávhatára 5 millió forintra emelkedik, így a havi nettó kereset is nő. Ha tudni szeretné, az Ön fizetése hogyan alakul az adóváltozásokat követően, a HR Portal új, 2010-es bérkalkulátorával kiszámolhatja.

Maximum a rokkantsági nyugdíja kétszeresét keresheti a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy. Ha a rokkant személy a minimálbérnél nem keres többet, akkor nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani.

Nőhet a cégek járulékterhelése, ugyanis 2010-től az adóhivatal már az ÁFSZ kimutatása alapján határozza meg, mekkora alapbér számít reálisnak az egyes tevékenységeknél. Míg a járulékalap jelenleg a minimálbér kétszerese, jövőre ez az összeg bizonyos ágazatokban akár a két-háromszorosára is emelkedhet, áll a Világgazdaságban.

A közelmúltban számos olyan nyugdíjváltozás lépett hatályba, ami választás elé állította a korhatár alatti nyugdíjjogosultakat. Választaniuk kellett, hogy nyugdíjba vonuljanak-e, vagy tovább dolgozzanak. A korhatár alatti nyugdíj mellett ugyanis már nem mindenki végezhet korlátlanul munkát.