Márton Katalin idén év elején lett, 20 év után újra, a Praktiker HR vezetője. Élete azóta sokat változott, hiszen közben három kisgyermek anyukája is lett. Vezetőként is szívesen része az áruházi létnek, így a héten több napját is valamelyik áruházban kezdi és fejezi be. Hiszi, hogy egy stratégiailag és operatívan is jól összerakott, transzparens HR tevékenységet úgy lehet működtetni, ha a HR team minden tagja belső influencerként tevékenykedik.

A személyiséget az életkorral összekeverni csapdahelyzetet jelenthet. Kristóf Györgyi a Hammel & Hochreiter képviseletében beszélt erről.

A digitális forradalom felforgatja a munka világát. A technológiai újdonságoknál azonban fontosabb, hogyan tudjuk a munkahelyeket emberinek megőrizni, minőségi kapcsolatokat építeni. Egy vezérgondolat Európa legnagyobb HR konferenciájáról, az “Unleash”-ről, amely október 23-án kezdődött Amszterdamban. A rendezvény egyik magyar résztvevője, Buda Szabolcs online toborzási szakértő segítségével foglaljuk össze az első nap történéseit.

Fontos a magyar HR szakembereknek azok a változások, amelyeket a digitalizáció eredményez az üzleti folyamatokban. Ezt a megkérdezettek 93 százaléka így látja. De csak a szakemberek alig fele érzi úgy, hogy az ő szervezetük ki is használja az ebben rejlő lehetőségeket.

A legjobb értékesítője segédmunkásból lett és a mai napig bánja, hogy egy szintén értékesítőnek jelentkező kőművest nem vett fel a pozícióra. A munkavállalók háromnegyede 20 és 35 év közötti, vannak olyan pozíciók melyekkel hónapokig kínlódnak mire betöltik, holott a nevük jó hívószó a hazai álláspiacon - a Bónusz Brigád HR-vezetőjével, László Katalinnal beszélgettünk toborzásról, juttatási és értékelési rendszerekről.

Egy magyar középvállalat, amelyet állami vállalatból kilépő kollégák alapítottak a rendszerváltáskor. A Prolan iránytástechnikával foglalkozó cég tizenegynéhány fővel indult, mára 230 fős cégcsoporttá fejlődött. Az alapítók ma is tulajdonosok. A cég tulajdonképpen nem pusztán családbarát, hanem „családi vállalkozásként” működik, annak minden szépségével és nehézségével, mondta el a HR Portalnak a vezérigazgató Mráz Dániel és Jeney Gabriella HR vezető. Ezért a cégnél a HR sem egy távoli, elvont fogalom, hanem személyes kapcsolat.

Elégedett dolgozók nélkül nem lehet eredményeket elérni, véli Boros Diána, aki a Hilton Vienna Plaza Service Managere. Megtartani pedig folyamatos ösztönzéssel, motiválással lehet. Boros Diána turisztikai végzettségét Magyarországon szerezte meg, tanult Miamiban is, de végül a bécsi Hilton szállodaláncnál kezdte szakmai pályafutását. Részmunkaidős egyetemista diákból végigjárva a ranglétrát felsővezető „Service Manager” lett. Ma pedig 14 éves külföldi szakmai tapasztalatával a magyar szálláshelyeknek segít családbaráttá tenni szolgáltatásaikat, hiszen a fejlesztések akár több munkahelyet és magasabb béreket is hozhatnak a magyar szállodaiparban.

Az egyén ereje növekszik, a vállalatok felé elvárás, hogy betöltsék az egyre jelentősebb vezetői vákuumot, a technológiai változások meghatározzák a folyamatokat. Ezt a három globális HR megatrendet vázolta fel a Deloitte globális kutatásának eredménye alapján Csépai Martin a tanácsadó cég magyarországi irodájának HR igazgatója, az SAP siófoki éves konferenciáján.

JobAngel a HRBlogon összefoglalta, hogy miért kellene minden cégnek HR-szakembert alkalmaznia: a legnagyobb probléma, hogy manapság nincs miből, hogyan választani új kollégát. A régiek meg elmennek a cégtől, mert egyfelől sok év után változásra vágynak, másfelől nem elégedettek. Akik helyettük jönnek, azok meg „nem olyanok” - írja.

A HR stratégiai szerepének erősítése, a digitális transzformáció támogatása, a munkaerő hosszú távú megtartása, emberközpontú HR szemlélet, ezek az emberi erőforrás terület legégetőbb kihívásai. A Spark Institute és a Quantified Company kérdezte a hazai HR szakembereket.

Több mint 60 millió forintba fog kerülni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Menedzserképző Programja, amelynek keretében különféle vezetői képességeket sajátíthatnak el a Matolcsy György vezette intézmény munkatársai.

Svédországban már arra a férfira néznek „ferde szemmel”, aki nem veszi ki a neki járó gyermeknevelési szabadságot. Magyarországon ettől még igen messze járunk, mert bár már itthon is van öt nap apasági szabadság a gyermek születése után, a szülők ritkán osztják meg a gyedet, gyest. Ebben leggyakrabban anyagi indokok játszanak közre, pedig a nők munkaerő-piaci helyzetét, az esélyegyenlőséget nagyban segítené, ha a gyermekek születése utáni terhek, akár a szülési szabadság is megoszlana a szülők között. Ehhez azonban az anyagiakon túl a szemléletmódnak is változnia kell, amely furán tekint azokra a férfiakra - legyen szó kollégákról vagy játszótéri kapcsolatokról -, akik hosszabb távon otthon maradnak a gyerekeikkel.

Az építőipar cégszámban is az egyik legmeghatározóbb ágazat, és az energetikához hasonlóan magas a cégalapítási arány, elsősorban az ágazat felfutása miatt. Ugyanakkor a szektorban a cégtörlési számok is rendkívül magasak - írja az MTI az Opten adataira hivatkozva.