Várhatóan csak november végére születhet megállapodás a minimálbérről, miután az Országos Érdekegyeztető Tanács csütörtöki ülésén sem sikerült megállapodniuk a feleknek. Miközben megy a csata a számokról, egyre többször merül fel a kérdés, van-e egyáltalán szükség minimálbérre, erősíti-e vagy gyengíti a munkaerőpiacot? Cikkünkben két álláspontot, két véleményt olvashatnak.

A gazdasági válság a vállalatok jövő évi üzleti tervében is nyomott hagyott: béremeléssel, bérbefagyasztással és több cégnél bércsökkentéssel is számolniuk kell a munkavállalóknak. Míg korábban az egyéni teljesítményre, a kompetenciák és készségek teljes körű kihasználására épített elsősorban egy vállalatvezető, amikor a bérek felől döntött, ma sokaknál már csak a gazdasági bizonytalanságot szem előtt tartva mérlegelnek.

Kevesebben (10-14 százalékkal) számíthatnak 13. havi juttatásra és prémiumokra, mint tavaly. Az év végi pénzügyi jutalmak összege viszont nőtt, a legnagyobb mértékben a felsővezetők körében, akik bruttó 640 ezer forintot zsebelhetnek be. A kisvállalkozásoknál dolgozók érzik leginkább az elvonásokat, derül ki egy kutatásból.

A bruttó átlagkeresetek 2009 első nyolc hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,8 százalékos növekedése mellett - az első nyolc hónapban 2,1 százalékkal maradtak el a tavalyitól - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A 2010-től hatályos személyi jövedelemadó-változások - az alsó adókulcs sávhatárának kitolása, az adókulcsok csökkentése és az adójóváírás kereteinek bővítése -összességében azt eredményezik, hogy az adófizetők 99 százalékának nettó keresete növekedni fog januártól - áll a lapunknak eljuttatott elemzésben.

A munkáltatók 57 százaléka befagyasztaná a béreket 2010-ben, 6 százalékuk bércsökkentésben gondolkodik, és csak 37 százalék tervez emelést - derül ki abból a kutatásból, amelyet a DGS Global Research végzett több mint 600 munkáltató megkérdezésével.

A HR-menedzserek bruttó átlagfizetése Magyarországon 376 ezer forint - áll egy friss fizetési felmérésben. A szakma kedvez a hölgyeknek: a kutatásban résztvevők 80 százaléka nő, ez a pozíció azon ritka esetek közé tartozik, ahol a szebbik nem képviselői többet keresnek férfi kollégáiknál.

A fiatal, magasan kvalifikált munkavállalók szemében a fizetés vonzósága a legfontosabb szempont, amelyet munkahelyválasztáskor mérlegelnek - derül ki a Hewitt 2009-es munkáltatói arculat felméréséből. A kezdő fizetéseket tekintve a legmagasabbat az IT, telekommunikáció, a mérnök, műszaki területen elhelyezkedni vágyók remélhetnek, míg a legalacsonyabb bérekkel a vendéglátás, idegenforgalom és a HR kecsegtet.

A magyarországi állami szféra vezetőinek átlagjövedelme megelőzi a szlovákokét, és majdnem 20 százalékkal több, mint a cseheké - derül ki a Merces kutatásából. A felmérés arra is rávilágít, hogy az állami tulajdonú cégek hazánkban bánnak legbőkezűbben az éves jutalmakkal, az átlagos prémium 1 millió 79 ezer forint, míg a belföldi magántulajdonú cégeknél ennek alig fele, 588 ezer forint.

A reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,6 százalékos növekedése mellett - az idén január-júliusban 2,1 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A vizsgált időszakban a költségvetési szférában 736 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 842 ezren dolgoztak. A nettó átlagkereset 122 ezer forint volt, a közszolgák nettó bére 4,8 százalékos csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a Fidesz annak érdekében, hogy a kormány radikálisan csökkentse az állami cégek vezetőinek fizetését. A nyilvánosságra hozott adatokból ugyanis kiderül, hogy akár több millió forintot is hazavihet egy állami cégvezető. A Fidesz szerint azonban az adatok csalókák, hiszen az érintettek további jelentős juttatásokban, például prémiumban részesülnek, áll a Magyar Nemzetben.

Az országos átlag háromszorosát meghaladó fizetésemelést kaptak tavaly a legnagyobb brit tőzsdei vállalatok csúcsvezetői a pénzügyi válság és a részvénypiaci mélységi rekordok ellenére. A Tesco fejese például 9 millió fontot vitt haza tavaly - többek között ez tűnik ki a The Guardian összesítéséből, melyet a Világgazdaság idéz.

A nyugdíjpénztárak közötti váltás szigorúan szabályozott, nem lehet bármikor átlépni egyikből a másikba. A Tudatos Vásárlók Egyesülete összegyűjtötte, hogy melyek a legfontosabb szempontok, amelyekre mindenképpen figyelnünk kell.