Iván László fideszes országgyűlési képviselő szerint a 2008. január 1-jén életbe lépő módosított nyugdíjszámítási rendszer átlagosan nyolc százalékkal csökkentené az újonnan nyugdíjba vonulók ellátmányát, vagyis "elsarcolja" tőlük a tizenharmadik havi nyugdíjat.

Több tucatnyi változás történhet az adórendszerben a Pénzügyminisztérium jövő évi tervezete szerint. Valamelyest változna az adójóváírás, egyszerűsödne a járulékok és hozzájárulások rendszere, eltűnne néhány kis adó. Az Index internetes portál által megszerzett adócsomagról még folyik az államigazgatási egyeztetés, a kormány pedig szeptember végén tárgyalja.

Miközben számtalan egészségügyi potyautast sikerül kiszűrni a szigorított ellenőrzéssel, sok olyan alkalmazott is fennakad a rostán, akik amúgy tisztességesen fizetik a biztosítási járulékokat. Az APEH szerint az elektronikus adóbevallások mintegy 30 százaléka hibás - adja hírül a Magyar Nemzet.

Lassan felszámolja a kiskapukat hagyó egészségügyi ellátási rendszert az OEP, bár sokan a mai napig nem tudják, hogy biztosítottak, ellátásra jogosultak vagy potyautasok-e. Aki kételkedik abban, hogy jogosan veszi igénybe a szolgáltatásokat, az illetékes egészségbiztosítási pénztártól kérhet információt személyesen, levélben, illetve az interneten - írja a Népszabadság.

Erőteljesebben növekednek a bruttó bérek és az infláció is, a gazdasági növekedés üteme pedig lassul. A költségvetési szférában ősszel gyorsabban emelkednek a bérek, ám összességében 4 százalék feletti reálbércsökkenéssel lehet számolni - áll a Gki Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank elemzésében.

Ötszáz euró bruttó keresetből a legkevesebb pénz a lengyelek, közvetlenül utánuk pedig a magyar munkavállalók zsebében marad az adók és járulékok megfizetését követően, míg 1.000 eurós bruttó keresetet alapul véve a magyar munkavállalók kapják a legkisebb nettót kézhez - derül ki a Deloitte Magyarország által összeállított, a visegrádi országok munkavállalóinak nettó keresetét összehasonlító adatokból.

Alacsonyabb összegű ellátásra számíthatnak a jövőre nyugdíjba menők. Ők mintegy nyolc százalékkal, egy teljes 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeggel kapnak kevesebbet, mint azok, akik még az idén lesznek nyugdíjasok - írja keddi számában a Népszava.

Bár az utóbbi időben nőtt a diplomás pályakezdők munkanélküliségének aránya, a felsőfokú végzettségűek között még mindig a legkisebb a száma azoknak, akik nem tudnak elhelyezkedni. Más európai országgal összehasonlítva ráadásul kedvezőbbek a hazai adatok a béreket illetően: a diplomások kétszer annyit keresnek, mint a középfokú végzettségűek.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2007. január-júniusban 2 millió 778 ezer volt. A bruttó átlagkeresetek 7,9, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A január-júniusi reálkereset 6,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A hivatalos állami statisztika szerint a szakmunkások - például a fodrászok, a villanyszerelők, a kőművesek fizetése havonta bruttó 80-140 ezer forint között mozog. Szakértők szerint az alacsonynak tűnő bérek hátterében a minimálbéres foglalkoztatás áll. Fodrászokat, kőműveseket, villanyszerelőket kérdeztünk, mennyit visznek haza a hónap végén.

Az utóbbi évtizedben felére csökkent a nők bérhátránya a férfiakkal szemben, ám a hölgyek még ma is 11 százalékkal keresnek kevesebbet. Él még a hazai munkaadók egy részében az a sztereotípia, hogy a férfi a családfenntartó, neki kell többet adni. Ám sok esetben nem diszkrimináció áll az alacsonyabb bér hátterében.

Hiába emelkednek folyamatosan a hiányszakmákban a fizetések, a cégek nem találnak az üres posztokra embert. A legtöbben a konkurenciától vadásszák a szakmunkásokat. A CNC-marósok és -hegesztők, a lakatosok, a forrasztók, a kőművesek, az ácsok, a burkolók, a vízvezeték- és villanyszerelők, a hentesek és a pékek egyaránt hiányoznak az álláspiacról.