Több díjat, köztük egy aranyérmet hoztak el a magyar versenyzők a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról, Teheránból - írja az MTI.

Tavaly már szinte minden cégvezetőnek gondot jelentett a munkaerő rendelkezésre állása. A toborzás, kiválasztás, aztán a megtartás napi gyakorlatában azonban a reakciók a változásra lassúak, hiszen ehhez gyakran a vezetői hozzáállásnak és a vállalati kultúrának is változnia kell. A szervezeteken egyre nagyobb a nyomás az átláthatóság, a nyílt kommunikáció irányába, a munka és magánélet egyensúlyba hozására, elsősorban a fiatalabb generációk részéről. Mindezek a témák előkerültek a PPH Media altal kiadott Üzlet es Pszichológia és a Kreatív szervezésében létrejött jobexperience HR és kommunikációs konferencián.

Mindannyian voltunk már olyan helyzetben, amikor a főnök kivételezett valakivel a csapatból, épp ezért tudjuk, mennyire bosszantó, ha láthatatlannak éreznünk magunkat, miközben valaki más minden figyelmet megkap. Ironikus módon azonban ugyanilyen nehéz a főnök kedvencének lenni…

Felejthetetlen élmények, jól kamatoztatható tudás, életre szóló kapcsolatok. Ezekről meséltek pénteken az Erasmus+30 Szabadegyetem előadói, akik között volt startup vállalkozó, televíziós műsorvezető és ifjúsági olimpiai bajnok is.

Évente 130 napot töltünk láthatatlan munkával, vagyis olyan tevékenységekkel, általában a családunk és az otthonunk körül, amiért nem jár fizetés, sőt esetenként elismerés sem igazán. Ennek a munkának tetemes részét, bár a társadalmi folyamatok változóban vannak, még mindig a nők végzik. Azonban, hogy egyre többet beszélünk erről a munkáról, sőt világnapja is van, éppen április első keddjén, remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy a megítélés is változzon. Egy olyan adókedvezmény pedig, amelyből a láthatatlan munka elvégeztetését lehetne finanszírozni, egyrészt megmutatná a tevékenységek értékét, másrészt javíthatna a munkamegosztáson is.

A saját kislánya iskolaválasztását próbálta segíteni Palotás Ádám, amikor elkezdte összegyűjteni a legjobbiskola.hu oldalra a hatodikos és nyolcadikos, szövegértési és matematikai kompetenciamérések eredményeit. Az IT-s területen dolgozó apuka számszerűsíteni szerette volna a pedagógiai munkát, és ehhez keresett egy mutatót. De ez csak egy a fontos mutatók közül. A hobbiként működő honlap céljáról az alkotót, és a kompetenciamérés későbbi, munkaerő-piaci hatásairól Ligeti György szervezetfejlesztőt kérdezte a HR Portál.

Vonzó, megnyerő, magabiztos megjelenés. Terhelhetőség, koncentrált munkavégzés, fegyelmezettség. Odaadás, alázat, magas munkamorál. Jól fogadja a konstruktív kritikát, jól tud csapatban dolgozni. Jól tolerálja a frusztrációt. A kudarcok csak tovább motiválják. Jól teljesít nyomás alatt, az érzelmeit jól kontrollálja, lámpaláz nélkül szerepel nagy közönség előtt. Kitartó, pozitív gondolkodású, sikerorientált. Egy fejvadász számra elég meggyőzően hangzik. Nagy Gyöngyi írása.

Magyarországon 40 százalék felett van a női menedzserek aránya, ami Európában a felső harmadba teszi az országot a statisztikák szerint. Az uniós átlag 35 százalék körül van. Ugyanakkor itt a legnagyobb a bérszakadék, a nők nagyjából harmadával kevesebbet keresnek, mint a férfi menedzserek.

Magyarországon Asperger-szindrómásoknak jószerivel még nem létezik munkáltatói program, a jövőben tervezik csak ennek bevezetését. Fontos tudni, hogy a munkáltatóknak őket egészen másképp kell kezelni, mint a neurotipikus (a köznyelvben csak “normálisként” emlegetett) munkavállalókat. A szóbeli interjúztatásnál segíteni kell az elakadásukat, s inkább érdemes a szakmai tudásukat írásban felmérni. A felvétel után támogatni kell a munkahelyi rutinjuk kialakítását. Az országban a SAP tervezi, hogy a jövőben elindítja az autistákat foglalkoztató programját, s ehhez fel tudják használni a külföldön már kialakult gyakorlatukat.

Bár néha úgy tűnik, mintha máris messze járnánk az elmúlt év végétől, az újévi fogadalmaktól, azért ha belegondolunk még nem volt olyan régen az évkezdet. Ilyenkor még viszonylag élénken élnek bennünk a fogadkozások az idei évre vonatkozóan, ha egyáltalán tettünk ilyeneket. Vagy inkább nem, mert úgysem tartjuk be? Vannak azonban lehetőségek, hogy azokat a változtatásokat, amelyeket a munkánkkal kapcsolatban szükségesnek érzünk mégis megtartsuk.

Az átlagéletkor 28 év körül van, és mindenki a telefonját készíti elő, abba jegyzetel. Papír szinte csak az én kezemben van. A földön leszigszalagozott vezetékek, a bársony-szerű szőnyegen hosszabbítók tekeregnek mindenfelé. A naggyá lett magyar alapítású startupok, a Prezi, a Ustream , illetve egy skandináv IT-s multi, az Ericsson közösen szervezi harmadik éve a Stretch Konferenciát, ahol a legfrissebb menedzsment és „Leadership”-ismereteket lehet nemzetközi „nagymesterektől” elsajátítani. Rengeteg a külföldi, a több mint 500 résztvevő 13 országból érkezett. Ahogy az ilyenkor várható, az Uránia mozi nézőterén 76 százalékban férfiak ülnek.

Munkaórák. Kimeríthetetlen témája mind a munkavállalói mind a munkáltatói oldalnak, rendszerint a mennyiségén és tartamán lehet (és szoktak) polemizálni. Mindkét fél nagyságrendileg hasonló mennyiségű és súlyú érvet tud felhozni saját maga igazának elfogadtatására. De mi is egyáltalán a munkaóra? Mérhető vagy sem? Lehet egyáltalán pontos adatokat kapni a ledolgozott munkaidőről? Ahogy ezekre a kérdésekre választ keresünk egyre több aspektus és egyre több kérdés körvonalazódik, egyre több válasszal.

A generációs különbségek túlértékeltek, a személyiség dönt minden esetben az attitűdről. Éppen ezért az olyan nagyvállalatok, mint a Magyar Telekom is egyéniségeket keres, és háttérbe szorul a specifikált tudás, hiszen az bármikor megszerezhető. A jövő tendenciái pedig egyre inkább három téma köré csoportosíthatók: automatizálás, kódolás - mint kommunikációs nyelv -, és a tudatos- vagy tudattalan információ-gazdálkodás. A Magyar Telekom által, a jövő munkaerejéről, foglalkoztatóiról szervezett kerekasztal beszélgetésen jártunk.