Egy állásinterjún általában mindenki a szakmai kérdésektől fél, pedig van annál félelmetesebb is: egy kellemetlen személyiséggel rendelkező interjúztató sokkal jobban képes megkeseríteni a pályázó dolgát. Van olyan toborzó, aki mindenről beszél, csak az állásról nem, valamelyik gyorsan lezavarja az interjút, nehogy konfrontálódjon a jelölttel, más mély hallgatásba burkolózik, és akad olyan, aki egyszerűen csak nem figyel a mondandónkra.

Szűk tíz perc - egy kutatás szerint mindösszesen ennyi kell ahhoz, hogy egy toborzó megítélje, mennyire alkalmas egy pályázó a felkínált állásra. Ha sikeres állásvadászatra vágyunk, határozott testbeszédünkkel és a bemutatkozó szövegünkkel kell elkápráztatnunk a hallgatóságot. Íme néhány tipp, hogyan érjük el mindezt.

Tudjuk-e valójában mit takar a grafológiai vizsgálat? Hiszünk-e létjogosultságában, megbízhatóságában? Egyesek igen, mások nem, de általában döntésünket nem tudjuk megindokolni. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy, aki "jó szakember" kezébe kerül, soha többé nem vonja kétségbe e személyiség feltáró módszer, önismereti eszköz hitelességét, hatékonyságát. Miért is van ez így?

Több mint 3 millió online készített önéletrajz Európa-szerte - a felmérések szerint az Europass jó úton halad, hogy valóban egységes európai önéletrajz-formátummá váljon. Magyarországon az európai átlagnál is népszerűbbek az Europass dokumentumok.

Olyan pozíciók esetén alkalmaznak stresszinterjút, amelyek gyakori stresszel járnak, de olyan is előfordul, amikor a teljes interjú légköre, struktúrája stresszes lehet. Ezek jellemzően a vezetői, üzletkötői, vevőszolgálati vagy akár felső vezetői titkárnői, asszisztensi munkakörök lehetnek. Ilyenkor az a cél, hogy a pályázót kizökkentsék a biztonság érzéséből, zónájából.

A Jobinfo és a KutatóCentrum közös felmérést készített 2008 februárjában az állásportál regisztrált tagjai között, melyben az álláskeresési szokásokat és a kapcsolódó attitűdöket vizsgálták. A kutatás eredményei alapján Mohai Ágnes, a Jobinfo értékesítési vezetője beszélt tapasztalatairól.

Lehet valaki bármennyire is jó munkaerő, tehetsége, tudása mit sem ér, ha nem tud kellően ügyesen lavírozni a HR-esek által jól kimunkált toborzási-kiválasztási szűrőkön. Összeállításunkból kiderül, milyen hibákat ne kövessünk el ahhoz, hogy álláskeresésünk sikerrel záródjon.

Az internet elterjedésével alaposan megváltozott az álláshirdetések piaca: az aktív munkakeresők többsége ma már inkább az internetet bújja állás reményében, így nem is csoda, hogy a munkaerőre éhes cégek is a világhálót preferálják - számol be a Napi Gazdaság.

Könnyű elriasztani az álláskeresőket a rosszul megfogalmazott álláshirdetéssel. A maximalista elvárások, a névtelenségbe burkolózás, a minimális juttatási csomag nem teszi vonzóvá a céget a jó szakemberek számára. A cégek az ideális jelöltet keresik, aki sokszor nincs is. Álláskeresőként érdemes olvasni a sorok között. Akkor is pályázhatunk, ha nem felelünk meg száz százalékosan az elvárásoknak.

A diszkrimináció meglehetősen távol áll a bennünk eszményi képként élő európai szellemiségtől, ezért nem is csoda, hogy a gazdasági élet valamennyi szereplője irtózik annak alkalmazásától. Ennek ellenére gyakorta előfordul, hogy a HR-esek a kiválasztás során megkülönböztetik az állásra jelentkezőket kor, nem vagy családi helyzet alapján.

Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke szerint az érzelem elkerülhetetlenül része az üzletnek. Hiszen senki nem akarhat komolyabb kapcsolatot egy számára ellenszenves emberrel. Ellenszenves partnerrel leginkább beszélgetni sem akar senki. Az érzelmek tudatos kezelése éppúgy a siker feltétele, mint az, hogy jól számoljunk.

Toborzás terén egyértelműen az állásportáloknak áll a zászló, de vajon meddig lesz ez így? A jövőben is elég lesz pusztán egy jól pozícionált hirdetéssel munkaerő után kutatni vagy valami komplexebb szolgáltatásra lesz szükség? Esetleg megvalósul a HR-esek álma, és az internet fejlődésével a munkavállalók minden kis titkához hozzáférhetnek majd?