Huszonnyolcszoros az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök összjövedelmeinek átlaga között, vagyis a szélső értékek tavalyhoz képest sem közeledtek – derült ki a Trenkwalder és szakmai partnere, a Simconsult szervezésében lezajlott felmérésből.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc szerint a gazdaság minden szférájában munkaerőhiány van, a hegesztőktől az informatikusokig, mert aki tud, elmegy külföldre, írja az Index.

Jelentősebb béremelés híján sok helyen már nem csak a jó szakemberben, hanem egyáltalán munkaerőben is hiány van, derül ki a Policy Agenda legfrissebb elemzéséből, amiről a Napi.hu ír.

Bizonytalanok az adatok arról, hogy mekkora keret van a határzárként funkcionáló kerítés megépítésére. Azt azonban tudni lehet, hogy egy állami tulajdonú cégnek 2 milliárd forintot ítéltek oda, írja az Index.

Több alternatívát vázolt föl Gál Róbert Iván, a Népességtudományi Kutató Intézet vezető kutatója a HR Portál számára a jövő nyugdíj-bombájának hatástalanítására. Új elméletekre és megújult statisztikai rendszerre van ahhoz szükség, hogy átlássuk, mit is kell tenni annak érdekében, hogy ne roppantsa meg az időseket a csökkenő nyugdíjellátás. Ezekről, a ma már jelen lévő, de még nem tudatosult jelenségekről beszélgettünk. Sok, szinte unalomig ismételt demográfiai közhelyről lehet hallani. Kevés a gyerek, sok az alacsonyan képzett ember, alacsony a bérszínvonal. Ezért nem lesz elég befizető majd, aki a jelenlegi struktúrájú nyugdíjrendszert a béréből levont járulékkal fenntartsa.

Döbbenetes eredményeket hozott egy globális felmérés: a magyar munkavállalók 90 százaléka nem elkötelezett a munkahelye iránt, 45 százalékuk aktívan állást is keres a meglévő munkája mellett. Mivel pedig ha valaki manapság tehetséges munkavállalókat akar találni, akkor egyáltalán nincs (akár szó szerint) határok közé szorítva, hiszen a technológiának köszönhetően a globális munkaerőpiacról válogathat – akár a máshol elégedetlen munkavállalók közül. Ugyanez igaz a másik oldalra, az álláskeresőkre, akik ha megvan hozzá a képzettségük, tehetségük, nyelvtudásuk, akkor bárhol találhatnak munkát, ahol éppen az ő készségeikre, képességeikre van szükség. Mindez már nem a jövő, hanem egyre inkább a jelen, amivel a HR szakembereknek is szembe kell nézniük, mert egyrészt a tehetséges munkaerőért egyre nagyobb a verseny, másrészt bizonyos területeken egyre nagyobb a szakemberhiány, és ha valaki nem nyit az új toborzási módszerek, lehetőségek felé, valamint nem igyekszik saját márkájával megg

Finnországban próbaképpen hamarosan bevezetik valamint jövőre Utrecht városa is kísérletet tehet a munkavállalás LÉT-pénzzel történő motiválására. India, Namíbia és Brazília egyes területein is elkezdték kipróbálni, írja a Világgazdaság.

Ki ne szeretné, ha nem csak kettő, hanem esetleg három vagy akár négy napból állna a hétvége? Egyre több cikk és szakember veti fel, hogy a rövidebb idejű, rugalmasabb munkavégzés nem csak a dolgozóknak, hanem a cégeknek is jobb lenne, mert a munkavállalóik hatékonyabban dolgoznának. A munka világának átalakulása hosszabb távon elkerülhetetlennek tűnik, azonban a malomkerekek lassan őrölnek. Bár jelek vannak a változásra, apró lépések már most is egyes helyeken, az egyéni és vállalati berögződések miatt a rendszer egészét nem könnyű mozdítani, és nem is biztos, hogy a napok számát kell „kőbe vésni”. Sok a pro és még több a kontra érv, de az egészen biztos, hogy egész rendszereknek kellene átalakulniuk, nem csak a munka színterén, ha a felvetés egyszer komolyra fordulna.

Holnap érkezik meg a BKV-sofőrök számláira a migránsok szállításáért járó rendkívüli bér: a vezetésért napi bruttó 25-30 ezer forintot, az állásidőért bruttó 1750-et fizet a BKV.

Már csütörtöktől többletjuttatást kaphatnak a bírák és igazságügyi alkalmazottak, az Országos Bírósági Hivatal elnökének utasítása alapján, írja az Index.

Több száz milliárd forintot spórolt az állam a nyugdíjszabályozás változtatásaival, a korkedvezmények erőteljes csökkentésével, a sorból egyedül a "Nők 40" lóg ki, írja a Policy Agenda elemzése alapján a Napi.hu.

Évente átlagosan 1858 órát dolgoznak a magyarok, ennél többet Európában csak a görögök, a lengyelek és az észtek töltenek a munkahelyükön – derül ki az OECD tavalyi adataiból. Ám az is kiderült, hogy hiába dolgozunk többet, adott idő alatt Németországban kétszer annyi értéket állítanak elő - írja a Metropol.

A magyarok leginkább pénzügyi okokból nem mentek nyaralni idén, a magasabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók nagy része pedig azért, mert nem volt rá ideje - derül ki egy portálunknak eljuttatott kutatásból.