Versenyképes fizetés és a szakmai előrejutás lehetősége - ezeket veszi figyelembe az Y generáció, amikor állást választ - derül ki egy Népszabadság által idézett kutatásból.

Az ember, különösen az üzleti életben gyakran találkozik lehengerlő, erőteljes karizmával rendelkező személyiségekkel, akiknek a szimpla jelenléte is „betölti a teret”. Ezt rendjén valónak is érezzük, hiszen nagy cégek irányítóitól, komoly döntéshozatali helyzetben lévő vezetőktől ezt várjuk. Ugyanakkor a személyes vonzerő – ha van ilyenünk – már ha ki tudjuk használni, a mindennapi helyzetekben is rengeteg segítséget adhat, mondhatni megkönnyítheti az életünket, hiszen karizmatikus emberekkel mindenki szívesebben kerül kapcsolatba. Legyen szó a fellépésünkről egy ügyfélszolgálaton, egy állásinterjún, vagy egy üzleti találkozón. Akinek a személyes vonzerő adottsága, annak ez a kérdés nem jelent problémát, sokan vagyunk azonban olyanok, akiknek tenniük kell a határozott fellépésért. Olivia Fox Cabane, aki a Harvardon, a Yale-en, a Stanford Egyetemen ad elő, az ENSZ-el, a Google-val és a Deloitte-tal dolgozik együtt, Személyes vonzerő – A karizmatikus ember titka című könyvében azt mondj

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a mindenki számára garantált alapjövedelem megfelelően orvosolná a társadalmi problémákat. A konzervatív közíró politikai demagógiának tartja az elképzelést. Sajtóinformációk szerint az európaiak hatvannégy százaléka támogatja az ellátás koncepcióját.

Az idézőjel nem véletlenül került a kezdőkérdés mellé, hiszen a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet megoldására ez az út nem tűnik mindent problémánkat megoldó, kizárólagos megoldásnak. Talán érdekesebb, ha megnézzük, hogy mi minden áll a háttérben? Az OTP Nagyvállalati konferenciáján került terítékre ez a téma. Arra kértek, hogy szakértő szemmel segítsek a vezetőknek ránézni a jelenlegi helyzetre.

2016. január-márciusban a bruttó átlagkeresetek 6,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Bár még nem széles körben elterjedt, de Európa keleti felében is egyre gyakrabban élnek a cégek azzal a motivációs lehetőséggel, hogy résztulajdonossá, részvényessé teszik a dolgozót a munkahelyében.

Megindul az egészségügyben foglalkoztatottak bérfelzárkózása idén, átlagosan 20 százalékkal. 2016 júliusától, az állami fenntartású intézmények munkavállalóinak kamarai tagdíját az állam átvállalja - mondta a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Az év első felében 3,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Nemzetgazdasági szinten a családi kedvezmény nélkül számított átlagos nettó kereset 159 300 forint volt, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 243 200 forint - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Van néhány tipikus év végi munkaügyi feladat. Ki kell számolni mennyi szabadsága maradt a munkavállalóknak, lehet prémiumot osztani, át kell gondolni a cafeteriát és sokan ilyenkor mondanak fel.

Korábbi szavazásunk eredményeként az elmúlt időszakban beszámoltunk a HR-es és a közszféra személyi alapbéreiről, ám sokan voltak kíváncsiak az egészségügyben dolgozók fizetésére is. Vajon mennyit keres egy általános orvos, egy diplomás ápoló, egy beteghordó vagy egy mentőtiszt?

Átminősítik a magasabb kategóriába azt a jóval több mint húszezer tanárt, akik sokáig kétségesnek érezhették besorolásukat - írja a Népszabadság.

Mivel a munkaerő-tartalék jelentősen lecsökkent, ezért a megrendeléssel bíró vállalatoknak el kell kezdeniük magasabb bérrel, jobb munkakörülményekkel értékelni meglévő dolgozóikat. Ez pedig egy új, infláció-gerjesztő hatású, makrogazdasági folyamatot indíthat majd be. Eppich Győző, az OTP Bank senior közgazdásza arról beszélt a HR Portálnak, hogy mire számíthatunk a közeljövőben, és mikroszinten a vállalatok hogyan készülhetnek fel ezekre a változásokra HR folyamataikban.