Az egészségtudatos munkakörnyezet és a fenntarthatóság jegyében a "Légből kapott egészség" címmel tartottak beltéri légtechnikai szakmai konferenciát április 25-én a fővárosban. A hiánypótló konferencia a beltéri levegőminőség jelentőségére és az egészségre gyakorolt hatásaira hívta fel a figyelmet. A konferencia célja volt a paradigmaváltás elindítása, hogy a munkahelyi levegőminőség ellenőrzése ne mellőzött kiadási tétel legyen a cégek életében, hanem egészségügyi hátterével a felelős vállalatok tevékenységének része.

Egyre jobban terjednek a nyitott irodák. Ennek következtében Amerikában és Angliában 10-11 négyzetméter irodaterület jut egy emberre. Az európai átlag 13 négyzetméter/fő. De vajon milyen egészségügyi hatásokról számolhatunk be? Ennek járt utána az iroda.hu.

Egy független piackutatás Európa-szerte vizsgálta munkavállalók véleményét és hozzáállását közvetlen munkakörnyezetükkel, különösen saját íróasztalukkal, számítógépes munkaállomásukkal kapcsolatban. A kutatás kiterjedt arra is, hogy a cégek mit tesznek a munkavállalók kényelméért, egészségük megóvásáért.

Amíg a kezünk egészséges, magától értetődőnek vesszük, hogy egész nap "dolgoztatjuk", a reggeli kávétöltéstől kezdve a lefekvés előtti fogmosásig. Ha azonban megérkezik a kézfájdalom, a legegyszerűbb mozdulat is pokoli lehet, írja az egészségkalauz.

Az új típusú munkahelyeken, például a call centereknél, ügyfélszolgálatoknál a dolgozók csaknem egész nap a számítógép előtt ülnek, kevés lehetőségük van a mozgásra. Sokszor nem is értik, hogy egész nap ültek és mégis fáradtak. Vajon mi okozza ezt a fáradtságot és hogyan lehetne egészségesebbé tenni ezt a munkahelyi környezetet? Erről kérdeztük Dr. Németh Editet, a BME Ergonómia és Pszichológia tanszék adjunktusát.

Napjainkban az irodai munkakörnyezet kialakítása kiemelt figyelmet kap. A felhasználó központú munkahely kialakítás nemcsak a dolgozók számára fontos, hanem a vállalatok számára is, amelyet az Európai Munka- és Egészségügyi Hivatal adatai is alátámasztanak. A munkahelyi megbetegedések miatt évente 146 millió munkanap veszik el, ami 15000 ember egész életében végzett munkaidejét jelenti.

Ma már nem számít különlegesnek, ha a dolgozók fitneszbérletet vagy irodai masszázst kapnak a céges juttatás keretében, egyes helyeken a megszorítások ellenére is támogatják ezt, még ha csak részben is. Bár az irodában végzett egészségmegőrző programok viszonylag korlátozottak, jó hír, hogy hazánkban is megjelent az irodajóga, amely több fronton számol le a stresszel.

A KÖVET Egyesület hatodik alkalommal hirdeti meg a Zöld Iroda Versenyt, amelyen részt vehetnek kezdők és az irodai környezetvédelem területén jártasak is. A megmérettetésre szeptember 14-éig lehet jelentkezni. A legjobbaknak járó díjakat a Zöld Iroda Kiállításon adják át 2013 áprilisában.

A cégek szinte csak bérelt irodákban működnek és ezek közül is a hosszabb távú konstrukcióknál látnak neki leginkább a környezet átalakításának. Ha a vezető számára ez fontos, akkor belsőépítésszel együtt tervezi meg és a saját ötleteit is beleteszi. Multinál a designer dolga csupán a színek és a hangulatok megteremtése, a terek elrendezése, de az apróbb ötletekre kevesebb fókusz jut.

Az ergonómai szakemberek egyben egyetértenek: sokszor nem a pénzen sikkad el a probléma, hanem a kényelmességen, közömbösségen. Pedig a teljesítmény látványosan nőhet attól, ha a dolgozók jól érzik magukat a munkahelyükön. Németh Edit, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék tanára, PhD hallgatója a HR Portált a munkahely legfontosabb ergonómiai tényezőibe avatta be.

Miközben a monitor előtt dolgozunk, szemünk is folyamatosan "dolgozni" kényszerül. Nem csoda hát, ha nap végére teljesen elfárad. A leggyakrabban előforduló panasz a fejfájás, a viszkető és égő szemek, esetenként a látás vibrálása. Módszerek, tanácsok, hogy mindezt elkerüljük.

Ha a nyugat-európai szemléletet kívánjuk követni és magunkévá tenni, előbb-utóbb meg kell ismerkednünk az ergonómia szó jelentésével és a szakemberek által végzett feladatokkal, hiszen bevonásuk nélkül a fejlettebb országokban már szinte elképzelhetetlen a megfelelő munkakörnyezetek kialakítása. Sorozatunk harmadik részében górcső alatt az ergonómia.