A napokban látott napvilágot az a törvényjavaslat, amely az évi 250 órás rendkívüli munkavégzés időkorlátját 400 órára emelné. A szakszervezetek tiltakoznak, a Közúti Közlekedési Szakszervezet egyenesen életveszélyesnek titulálta a javaslatot. Ez utóbbi jelző az ő esetükben nem jellemezhető úgy, hogy hatásvadász módon jellemzik a javaslatot, hiszen itt adott esetben plusz - Kollektív Szerződésben rögzítette 300 órához viszonyítva - 100 órányi forgalomban eltöltött időt jelenthet.

Stratégiai munkaerő-tervezés nélkül nem lehet megúszni. Demográfiai okokból jön a munkaerőkrízis, ami 2030-ra szinte a világ minden nagy gazdaságát érinteni fogja, különböző mértékben. Lesz, ahol a szükséges munkaerő negyede hiányozni fog. Tehetségek hiányában pedig egyre jobban oda kell figyelni a szervezeti kultúrára, hogy a munkavállalók számára mi az, ami egy vállalatnál fontos: például a kapcsolat a kollégákkal, a vezetővel valamint a munka és magánélet egyensúlya. Minderről beszélgettünk Rainer Strackkal, a Boston Consulting Group (BCG) senior partnerével az EMEA régió People & Organization vezetőjével, annak kapcsán, hogy négy év után újra megjelent a cég Decoding Global Talent című tanulmánya, amelynek egyik fő szerzője.

Az ügyfélélmény biztosítása mára elsődlegessé vált. Az egyik legújabb és legsikeresebb szolgáltatás-szervezési módszer, a service design is ezt a hatást tűzi ki legfontosabb céljául. Ahhoz azonban, hogy egy szervezet átálljon erre a működésmódra, nagyon sok változáson kell magának is átesnie. A változást azonban nehezen viseli minden élő szövet. Halácsy Péter szerint ez a változással szembeni ellenállás természetes, amit csak kapcsolódással, megértéssel lehet lebontani. Erővel, erőszakkal, hatalommal semmiképpen.

Tanárképzésbe kezdett idén tavasszal a Budapest School, mert egyrészt a megfelelő munkaerő hiányával küzdenek, és inkább megpróbálják szakmai szemléletformálással „kinevelni” az utánpótlást. Másrészt ez lehet a legjobb módszer arra, hogy össz-társadalmi szinten is terjesszék a missziót, miszerint a céljuk az, hogy boldog gyerekeket szeretnének nevelni. Az épülő közösségükhöz nemcsak a diákokat, hanem azokat a felnőtteket is várják, akik - akár önkéntesként is - szívesen részt vesznek az oktatásban. Ez a nagyon befogadó, megtartó szellemiségű iskola nemcsak tudást ad át, hanem azokat a készségeket is fejleszti amelyekkel a jövő munkaerőpiacán - nagy valószínűséggel - el tud boldogulni a mostani kisgyerek.

Ugyan ma már villámgyorsan és nagyon egyszerűen igényelhetünk akár 10 millió forintig is személyi kölcsönt, szigorú feltételeknek kell megfelelnünk, hogy a bank is úgy ítélje meg, hitelezhet nekünk. A kritériumok között kiemelt helyen szerepel a munkaviszony hossza. Utánajártunk, hogy mennyi időt kell eltöltenünk munkával, ha kölcsönt akarunk felvenni.

Hatalmas változás jön néhány éven belül a munkaerőpiacon: a jelenleg még legnagyobb arányban jelenlévő X generációs munkavállalók 2025-től kisebbségbe kerülnek az Y generációhoz képest. A vállalatoknak ezért ideje szembenézniük a megszokottnál jóval kevésbé lojális munkaerő szokásaival és elvárásaival, nemcsak a toborzás és megtartás, de a több generáció hatékony együttműködése miatt is - hangzott el a K&H-ban szervezett családi vállalatok klubján.

Bármennyire furán hangzik, a pályaelhagyást és a fluktuációt is növelheti a kata. A kisadózó vállalkozási forma mind a fluktuációt, mind a pályaelhagyást fokozza ahelyett, hogy megoldást jelentene. A kisvállalkozóknak egyrészről ugyanis nehéz nyereségesen működniük, másrészről - mivel a kata még mindig kedvező adózási forma - egyre többen hagyják ott az alkalmazotti munkaviszonyt, és válnak katás vállalkozókká. Ez azonban a munkavállalókat foglalkoztató szalonok fluktuációját növeli.

Senki sem tudja pontosan, hogy milyen plusz tudásokra és kompetenciákra lesz szükség 10-15 év múlva a jó állások megszerzéséhez, de az biztos, hogy egy bizonyos kapcsolónak a cégek „fejében” is át kell billennie. Erről, és a munkaerő túlterheltséget is előidéző digitalizációs problémákról Szabó M. István, az Allas.hu kommunikációs vezetője kérdezte Kulcsár Zita szervezetfejlesztési kutatót.

Sok új kihívásnak kellett megfelelniük a vezetőknek az elmúlt években, például annak, hogy a körülmények páncélszekrénybe pakoltatták velük hajdan volt rettegett fegyverüket. A kirúgásról, elbocsátásról van szó, amivel nem lehet olyan könnyedén bánni, sőt, van úgy, hogy el kell felejteni, hogy menjen a termelés, haladjon a szekér. Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés szakértővel, a HR-Evolution ügyvezetőjével arról beszélgettünk, hogy miért pont hétfő és miért pont péntek a két kultikus nap a felmondás és elbocsátás esetében.

Tőkehiány, generációváltás, versenyképesség, hatékonyság - a hazai középvállalkozások napi szinten szembesülnek az ehhez kapcsolódó kihívásokkal. Bár számos ígéretes vállalat működik Magyarországon, a szintlépés gyakran azért nem sikerül, mert az erőforrások a napi operatív működésre összpontosulnak. A Budapest Bank kkv-knak szóló üzleti rendezvényén külső szakértők mutatták be a részt vevő cégvezetőknek, hogyan tudják értékesebbé tenni vállalkozásukat, valamint megismerkedhettek a Budapesti Értéktőzsde speciális, cégeknek szóló képzésével is - írják sajtóközleményükben.