Nagyon nem mindegy, hogy valaki csak pénzkereseti lehetőségnek, állásnak, karriernek vagy hivatásnak tekinti a munkáját. A hozzáállás többek között a motivációra, az elkötelezettségre, az elégedettségre, egyedi teljesítményre, stressz megélésére is hat. Ugyanakkor nincs veszve minden akkor sem, ha nem a vágyott álomállásban dolgozunk, ugyanis - nyilván bizonyos keretek között -, de magunk is testre szabhatjuk a munkakörünket, jelentőségén, értelmén is formálhatunk. Egy kórházi takarító is érezheti hivatásnak a munkáját, ha úgy tekint rá, mint amivel hozzájárul vele a beteg gyógyulásához. Erre világított rá Amy Wrzesniewski a Yale School of Management kutatója, aki a Herbert Simon-díjat jött átvenni Budapestre, a Rajk László Szakkollégium meghívására.

Mai világunkban nagyon gyakori, hogy a vezetőknek többgenerációs csapatot kell irányítaniuk. Minden generációnak megvan a sajátos gondolkodásmódja, munkastílusa és kedvelt kommunikációs módszere. Vezetőként fel kell ismernünk, hogy egyes embereket mi motivál, s hogy az egyéni erősségeket hogyan lehet a csapat sikere érdekében kiaknázni.

A munkakörnyezetnek is követnie kell az elmúlt években a munkaerőpiacon végbement és a technológiai fejlődés által kiváltott változásokat. Így az irodáknak is egyre inkább multifunkciós térré kell válniuk, egyre nagyobb szerepet kapnak a közösségi terek; úgy tűnik, megdől az egyterű irodák uralma; és az irodafejlesztők és szolgáltatók nem tekinthetnek el attól a tendenciától sem, hogy egyre több lesz a külsős munkatárs, illetve egyre nagyobb teret nyer (ha lassan is) a cégek körében a távmunka, a shared desk, clean desk munkamódszer. Az irodai térrel szemben támasztott igények folyamatosan változnak. Ezeket a témákat járta körül az OfficeUP - Az év irodája konferencia.

Előremutató „jó gyakorlatok” a piaci szereplők részéről, sok esetben igen aktív adatvédelmi hatóságok és komoly kihívások - többek között ezek jellemezték a GDPR első félévét a kelet-közép-európai régióban a Deloitte elemzése szerint. A cég egy kutatást is végzett a témában, amiből kiderült, hogy a fogyasztók 44 százaléka pozitív változásokat tapasztalt az adatai védelmében a jogszabály életbe lépése óta.

Az agilis szervezeti transzformációval rugalmasabbá, gyorsabbá, a dinamikusan változó világhoz alkalmazkodóképesebbé tehetők a cégek, azonban ez az átállás nem csak működési, hanem szervezetikultúra-váltást is jelent. Az agilis ugyanis a munkatársaknak kínált nagyobb autonómia és felelősség párosával újfajta tulajdonosi szemléletet vezet be egyéni és csapatszinten is. Az NN Biztosító januárban teljes szervezetével agilis működésre áll át, a magyar pénzügyi szektorban elsőként. A bevezetés előkészítéséről, a felkészülésről, a munkavállalók bevonásáról beszélgettünk Sztanó Imrével, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatójával.

Harmadik éve tesszük fel a kérdést év elején, hogyan látják olvasóink, mi lesz a HR kulcsfeladata abban az évben. Idén is várjuk a válaszokat, hogyan látják a szakemberek, melyek lesznek a 2019-es év legégetőbb HR problémái.

A napokban látott napvilágot az a törvényjavaslat, amely az évi 250 órás rendkívüli munkavégzés időkorlátját 400 órára emelné. A szakszervezetek tiltakoznak, a Közúti Közlekedési Szakszervezet egyenesen életveszélyesnek titulálta a javaslatot. Ez utóbbi jelző az ő esetükben nem jellemezhető úgy, hogy hatásvadász módon jellemzik a javaslatot, hiszen itt adott esetben plusz - Kollektív Szerződésben rögzítette 300 órához viszonyítva - 100 órányi forgalomban eltöltött időt jelenthet.

Stratégiai munkaerő-tervezés nélkül nem lehet megúszni. Demográfiai okokból jön a munkaerőkrízis, ami 2030-ra szinte a világ minden nagy gazdaságát érinteni fogja, különböző mértékben. Lesz, ahol a szükséges munkaerő negyede hiányozni fog. Tehetségek hiányában pedig egyre jobban oda kell figyelni a szervezeti kultúrára, hogy a munkavállalók számára mi az, ami egy vállalatnál fontos: például a kapcsolat a kollégákkal, a vezetővel valamint a munka és magánélet egyensúlya. Minderről beszélgettünk Rainer Strackkal, a Boston Consulting Group (BCG) senior partnerével az EMEA régió People & Organization vezetőjével, annak kapcsán, hogy négy év után újra megjelent a cég Decoding Global Talent című tanulmánya, amelynek egyik fő szerzője.

Az ügyfélélmény biztosítása mára elsődlegessé vált. Az egyik legújabb és legsikeresebb szolgáltatás-szervezési módszer, a service design is ezt a hatást tűzi ki legfontosabb céljául. Ahhoz azonban, hogy egy szervezet átálljon erre a működésmódra, nagyon sok változáson kell magának is átesnie. A változást azonban nehezen viseli minden élő szövet. Halácsy Péter szerint ez a változással szembeni ellenállás természetes, amit csak kapcsolódással, megértéssel lehet lebontani. Erővel, erőszakkal, hatalommal semmiképpen.

Tanárképzésbe kezdett idén tavasszal a Budapest School, mert egyrészt a megfelelő munkaerő hiányával küzdenek, és inkább megpróbálják szakmai szemléletformálással „kinevelni” az utánpótlást. Másrészt ez lehet a legjobb módszer arra, hogy össz-társadalmi szinten is terjesszék a missziót, miszerint a céljuk az, hogy boldog gyerekeket szeretnének nevelni. Az épülő közösségükhöz nemcsak a diákokat, hanem azokat a felnőtteket is várják, akik - akár önkéntesként is - szívesen részt vesznek az oktatásban. Ez a nagyon befogadó, megtartó szellemiségű iskola nemcsak tudást ad át, hanem azokat a készségeket is fejleszti amelyekkel a jövő munkaerőpiacán - nagy valószínűséggel - el tud boldogulni a mostani kisgyerek.

Ugyan ma már villámgyorsan és nagyon egyszerűen igényelhetünk akár 10 millió forintig is személyi kölcsönt, szigorú feltételeknek kell megfelelnünk, hogy a bank is úgy ítélje meg, hitelezhet nekünk. A kritériumok között kiemelt helyen szerepel a munkaviszony hossza. Utánajártunk, hogy mennyi időt kell eltöltenünk munkával, ha kölcsönt akarunk felvenni.