Noha sok munkáltató tudja, hogy kockázatértékeléssel csökkenthető a munkahelyi balesetek és megbetegedések száma, mégis sok a hiányosság. Amikor a munkáltatónak fel kell mérnie, milyen veszélyeknek vannak kitéve a dolgozók, nemcsak a védőfelszerelésekkel, veszélyes gépekkel, technológiákkal kell számolnia, hanem olyan új kockázatokkal is, mint a stressz, az erőszak és a megfélemlítés, amelyek egyre inkább terjednek.

A biztonság és az egészségvédelem meghatározó tényező egy új munkahely kiválasztásakor, ám úgy tűnik, az európaiaknak a válságban sokkal fontosabb a biztos állás és a fizetés. Ennek ellenére sokan tartanak attól, hogy romlani fognak a munkakörülmények, az egészségi kockázatok pedig nagyobbak lesznek a nők esetében - derül ki egy nemzetközi kutatásból.

A jelenlegi, teljesen újfajta H1N1 influenza-vírus fokozott intenzitással, folyamatosan terjed a lakosság körében, így nagyobb számú megbetegedés várható, mint a hagyományos őszi influenzaszezonban. A vállalatoknak is fel kell készülniük a járványra: mindenekelőtt egy pandémiás terv kidolgozásával - hívja fel a figyelmet a Budai Egészségközpont.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a válság miatt nemcsak az állásvesztés fokozott veszélyével kell számolniuk a munkavállalóknak, hanem spórolás címén a munkakörülmények mind gyorsabb romlásával, valamint a munkahelyi balesetek szaporodásával is, áll a Napi Gazdaságban.

Az utóbbi hetekben a politika két ügyben is megcélozta a munkavállalók kegyeit és borzolta a munkaadókat. Az MDF extra szabadnapot adna, ha a piros betűs ünnep hétvégére esik; a KDNP pedig osztrák és német mintára vasárnap bezáratná a boltokat. Kereskedelmi autonómia kontra családi vasárnap. Ezúttal a KDNP ötletét szondáztattuk, amelyet ősszel az Országgyűlés elé akarnak vinni.

Ősszel jellemzően megszaporodnak a munkaügyi ellenőrzések és ezek során akár húszmillió forintos bírsággal is szankcionálhat a munkavédelmi felügyelőség. A szezonális munkákra a Munka Törvénykönyve azonban számos lehetőséget biztosít.

A VDSzSz szerint a MÁV Start semmit se tett a tatabányai pénztárosok elviselhetetlen munkakörülményeinek javítása érdekében. A munkaügyi felügyelők is vizsgálódtak, áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

A Deloitte Magyarország idén is meghirdeti a Közép-európai Környezeti Jelentés Díjat, népszerű nevén a Zöld Béka Díjat. A díjat azok a vállalatok nyerhetik el, amelyek az év legjobb környezeti vagy fenntarthatósági jelentését készítik.

Legyünk akár felső- akár középvezetők, ingatlanértékesítők, logisztikusok vagy bankfiók vezetők: munkánk során a stressz soha meg nem szűnő, folytonos kihívást jelent életünkben. A kérdés már csak az, mit kezdünk vele.

Kutatást indított a Körvonal Alapítvány a Gordio Csoporttal együttműködve, hogy felmérje, milyen stressz-hatások érik a magyar középvezetőket. A legnagyobb nyomás ugyanis rájuk nehezedik, hiszen a beosztottak és a tulajdonosok igényeinek is meg kell felelniük. Fokozza a stressz-helyzetet a válság is, mivel bizonytalanná vált a gazdasági környezet, ráadásul kevesebb dolgozóval kell ugyanazt a munkát, eredményt produkálni.

A Budai Egészségközpont tavalyi statisztikái szerint a feszített munkatempó, a pszichés terhelés, valamint a mozgásszegény életmód miatt olyan betegségek alakulhatnak ki, amelyekre gyakran csak a rendszeres szűrővizsgálatok derítenek fényt. A tavaly elvégzett több mint 4000 menedzserszűrés alkalmával a vizsgált páciensek közel 90 százalékánál diagnosztizáltak valamilyen megbetegedést. Menedzserszűrésen járt a HR Portal is: megnéztük, milyen is egy ilyen vizsgálat.

Sokat elárul egy vállalat életéről és annak vezetőjéről, hogyan kezeli a stresszt: ha a menedzser a magánéletében nem akar foglalkozni a kényes kérdésekkel, akkor a cégnél is tologatni fogja azokat. A magyar kultúrában túlzott alkalmazkodásra szocializálják a gyerekeket, így felnőttként feszült helyzetben kompromisszumra törekszünk azt gondolva, az önuralom megoldja a problémát.

Elgondolkoztató, így a sertésinfluenza járvány idején, hogy alig akad néhány olyan szervezet, amelyik fel lenne készülve természeti katasztrófákra, országos sztrájkokra, politikai válságok leküzdésére. A vállalatoknak ugyanis nincs vészforgatókönyvük, csupán 21 százalékuk rendelkezik krízisprogrammal, s ugyanekkora részük tervezi csak annak bevezetését, derül ki a DGS Global Research kutatásából.