A vállalkozások jó része egy gombnyomásra kimutatja, hogy mennyit veszít a munkavállalók betegsége miatt, arra azonban nincs adat, mennyit nyerhet, ha lépéseket tesz az egészségfejlesztés irányába. Szerencsére egyre több vezető kezdi elismerni az egészségmegtartó programok ösztönző és hatékonyság növelő hatását, amivel a dolgozók életmódváltását is elősegítik.

Hiába kúszik harminc fok fölé a hőmérő, a munkába járás alól senki sem mentesül. A munkáltatóknak azonban gondoskodniuk kell a dolgozó biztonságáról ezeken a napokon is. Védőital biztosítása, napfénytől védett munkaterület, rendszeres pihenőidők - alapvető joga mindenkinek élni ezekkel a megoldásokkal, ha még várat magára a nyári szabadság.

Egyes számítások szerint hazánkban a munkavállalók 60 százalékát sújtja a túlórából, szervezeti konfliktusokból, a kedvezőtlen munkafeltételekből, a folyamatosan nagy túlterhelésből adódó pszichés és fizikális tüneteket kiváltó munkahelyi stressz. A Szívbarát Munkahely pályázat tavalyi kategórianyertesei nagy hangsúlyt helyeznek az óhatatlanul fellépő munkahelyi stressz kezelésére.

Még a legelvetemültebb munkamániással is előfordul, hogy a pokolba kívánja a munkát, s csak az asztala előtt ül üres fejjel, a hétköznapokat számolgatva. Természetesen egy pár napos kiesés még nem a világ vége, de ha hosszabb távon is eluralkodik rajtunk az általános - munkahelyi - kedvetlenség, valószínűleg a kiégés veszélyével kell szembenéznünk.

Edward T. Hall munkássága megvilágítja milyen láthatatlan, de nagyon is valóságos tényezők váltanak ki belőlünk különös érzéseket környezetünk hatására és az is kiderül, mit takar a "rejtett dimenziók" kifejezés. A mindennapi tereink kialakítására érdemes ügyelnünk, hiszen befolyásolják közérzetünket.

Nagy hőség idején egyes munkakörökben fokozottan kell ügyelni a dolgozók testi épségére: a törvény többek közt pihenőidőt és védőitalt követel meg számukra. De vajon mit tesz ezen túlmenően a Magyar Posta, a BKV és a Hajtás Pajtás, hogy alkalmazottaik véletlenül se főjenek meg a forró aszfalton?

A munkavédelmi rendelet kimondja, hogy legalább félóránként kell védőitalt biztosítani a munkavállalók részére zárttéri és szabadtéri munkahelyeken is meleg időben. Ezen túl fontos a dolgozók tájékoztatása a folyadékveszteség pótlásának szükségességére, a kiszáradás megelőzésére.

Mindennaposak a tűszúrásból származó munkahelyi balesetek a kórházakban, amely hepatitis vagy HIV (AIDS)-fertőzést okozhat. Az Európai Parlament az uniós jogalkotással is erősítené a veszélynek kitett szakdolgozók és orvosok védelmét. Egy hazai vizsgálat rámutatott, a műtős szakasszisztensek a legveszélyeztetettebbek - áll a Napi Gazdaságban.

Minden három és fél percben életét veszti valaki az Európai Unióban, munkavégzésre, munkakörülményekre visszavezethető okok miatt. E balesetek és betegségek többsége megelőzhető, amelynek első lépése a kockázatértékelés.

Az egészségbarát szemlélet elterjesztésének érdekében az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület az Országos Egészségfejlesztési Intézettel közös szervezésben konferenciát rendezett 2008. április 22-23-a között Lillafüreden. A rendezvény a Move Europe mozgalomhoz kapcsolódott.

A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának 2008. évi "Move Europe" kampánya remek útmutatóul szolgál a hazai cégek számára is, hogyan alakíthatnak ki jobb munkahelyet, ahol a dolgozók "jól vannak" és jól dolgoznak. A programhoz már több mint 80 magyarországi munkahely csatlakozott.

Folymatosan bővül a munkához köthető betegségek köre, állítják a szakemberek. Az egyre biztonságosabb körülmények ellenére, több felismert veszély fenyegeti ma a dolgozókat, mint évtizedekkel ezelőtt - számol be a Népszabadság.

Egy korábbi tanulmány szerint a dolgozók mintegy három-négy százaléka szenved pszichoterrortól. - A stressztesztet pontosan arra találták ki, hogy feltárja a feszültség forrását, felmérje, hol bújik meg a probléma gyökere, akár a munkáltatóban, munkavállalóban, akár a munkakörnyezetében található - fogalmazott Szabó Emese, az E&E Szervezetfejlesztő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője.