A munkavállalók 2010 második negyedévében átlagosan bruttó 156.800 forintot kértek az álláskereséskor, ami 8 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi átlag 170.400 forint - közli a Workania közleményében a legújabb felmérések eredményeit.

Kevesebbet ér a fizetésünk, mint öt éve, amely az inflációt alulmúló béremeléseknek köszönhető. Még mindig bizonytalanság övezi a jövő évi béremelési terveket és abban sincs változás, hogy a gáz- és olajiparban dolgozók keresnek a legjobban - derül ki a Hay Group 2010-es Jövedelemszint-felméréséből.

Idén az első félévben a reálkereset - a fogyasztóiár-index 5,7 százalékos növekedése mellett - 3,7 százalékkal emelkedett, döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának köszönhetően - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A cég iránti lojalitás növekedése, alkalmazotti összefogás, a dolgozók tulajdonosi, részvényesi tudatának erősítése - ezek a legfőbb előnyei a munkavállalók pénzügyi részvételét biztosító programoknak - derül ki egy nemzetközi felmérésből. Sok cég azért nem vezet be ilyen juttatási rendszert, mert nincs elegendő információja a lehetőségekről.

Miért olyan nagy titok a fizetés vagy akár csak az átlagfizetés? Nyugaton az álláshirdetésekbe többször beleírják, mennyi bért tudnak kínálni a munkáért, nálunk viszont általában a jelöltnek kell megmondania, mennyi bért igényel. Miért alakult ez így? Miért tabu, ki mennyit keres vagy egy cég mennyit kínál egy pozícióért?

Az elmúlt évben is estek a hazai vállalatok által kifizetett bónuszok, így most nagyjából a 2005-ös szintre süllyedtek az összegek. Elsősorban az alacsonyabb irodai beosztásban dolgozók teljesítménypénzei csökkentek - derül ki a Hay Group 2010-es jövedelemszint-felméréséből. A helyzet egyelőre nemzetközi szinten sem jobb.

A magyarországi pénzügyi jutalmak és egyéb, teljesítményhez kötött juttatások országos átlaga 2010. első félévében 198.400 forint volt, míg a 13. havi bér országos átlaga 197.000 forintot ért el - derül ki egy felmérésből.

Hazánkban a javadalmazás és a teljesítménymenedzsment a legkritikusabban megítélt területek közé tartozik. A 2001 óta végzett Legjobb Munkahely Felmérés eredményei megerősítik ezt a megállapítást. Sokéves átlagban csupán minden negyedik-ötödik magyar dolgozó gondolta - gondolja - úgy, hogy teljesítménye közvetlen hatással van a fizetésére.

Sok munkáltatónak nem világos, mit takar az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Miként arra a "Bérhátrányban a nők" című írásunkban utaltunk, a női alkalmazottak "alulfizetése" alkotmányos, illetve Európai Uniós szabályokat is sérthet, illetve a munkáltató jogi felelősségét vonhatja maga után. Kérdésként vetődik fel például, hogy mit is takar valójában a béralku fogalma.

Enyhén csökkent 2009-ben az előző évihez képest az egy főre jutó havi munkaerőköltség nemzetgazdasági szinten a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és a költségvetési intézmények teljes vonatkozási körében - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2010 júliusi statisztikai tükréből.

Luxemburgban a legmagasabb, Bulgáriában a legkevesebb a munkavállalóknak fizethető legalacsonyabb bér. A két ország minimálbére között tizennégyszeres a különbség - derül ki az Eurostat statisztikájából, melyet az InfoRádió idéz.

A reálkereset - a fogyasztóiár-index 5,8 százalékos növekedése mellett - döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint a közszférát érintő kereset-kiegészítés januári és márciusi kifizetésének köszönhetően 4 százalékkal emelkedett - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Százezer svéd koronányi - átszámítva csaknem 2,9 millió forintnyi - bankjegyet égetett el egy svéd feminista párt egy kerti partin a múlt héten. A provokatív lépés a párt választási kampányának része volt. Céljuk: felhívni a figyelmet a női és a férfi fizetések közötti 19 százalékos különbségre.