A rugalmasság irányába mozdítják a munkajogi szabályozást az idén augusztustól életbe lépő munkaügyi változások - vélekedtek a szakemberek a Pannonjob Kft. által a héten szervezett workshopon. A július 4-én elfogadott törvényjavaslat egyebek között módosítja a szabadságok kiadását, a munkaidőt, a munkaügyi ellenőrzések szabályait, valamint a munkaerő-kölcsönzést. Ez utóbbit valószínűleg külön törvényben szabályozzák majd a jövőben, a jelenlegi módosítás egyelőre csak további terheket ró a kölcsönző cégekre és a munkáltatókra.

Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy rosszabbul, vagy jobban járnak a munkavállalók a hétfőn elfogadott munkaügyi törvénycsomagban foglalt változásokkal -– mondta el a Népszabadságnak Czeglédy Edina ügyvéd, a Noerr & Társai Iroda munkaügyi szakjogásza.

A munkavégzés feltételrendszere, a munkajogi szabályozás az egész társadalmat érinti, nem meglepő, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) tervezett módosításai hetek óta foglakoztatják a közvéleményt. A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat-csomag az előzetes hírek ellenére nem tartalmaz drasztikus módosításokat, sőt, néhány régóta rendezésre váró kérdést továbbra is érintetlenül hagy.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által múlt pénteken benyújtott munkaügyi salátatörvény-tervezet egyes részleteit már az elmúlt hetekben megismerhette a közvélemény. Egyes elemek azonban újdonságként hatottak. A javaslatban szereplő új elemeket foglalja össze a BDO Magyarország alábbi áttekintése.

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a munkaügyi módosító csomagot, amely több ponton is megváltoztatja a Munka törvénykönyvét (Mt.), így például a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását.

Májustól szigorúbb munkajogi szabályozás lépett életbe Romániában, amelynek legfőbb célja a feketemunka visszaszorítása. Noha az országban a válság hatására nőtt a munkanélküliség, a munkáltatók háromnegyede napi szintű szakemberhiánnyal küszködik. Ennek egyik oka, hogy a szakképzett munkavállalók nagy része elhagyja az országot, sokan közülük éppen hazánkban találják meg számításukat.

A túlórapénzről csak akkor lehet lemondani, ha valaki már megkapta azt. Ha a munkáltató aláírat egy papírt a munkavállalóval, hogy lemond a túlóradíjról, azt harminc napon belül meg lehet támadni kényszerítés és fenyegetés címén - mondja a munkajogász.

A szakszervezetek szerint a bürokrácia-csökkentő program érdemben nem teremt munkahelyeket, csak a dolgozók kiszolgáltatottságát növeli, a munkáltatók viszont üdvözlik, hogy a vállalkozások adminisztratív terhei csökkennének, és szerintük a hosszabb próbaidő, az egyszerűbb elbocsátás vagy az öt és fél napos munkahét nem lényegi elemei a csomagnak. Kérdés, hogy ezzel a munkajogi szakemberek is egyetértenek-e. Megkérdeztük, ők mit gondolnak a tervezett intézkedésekről.

Diszkrimináció-e, ha az álláshirdetésben feltüntetik, hogy megváltozott munkaképességű dolgozót keresnek? Mit tehetnek azok a pedagógusok, akiknek nem fizetnek a helyettesítésért, vagy az, akit munkabaleset ért, de a kártérítést nem tudja kitől kérni, mert időközben megszűnt a munkahelye? Örüljünk-e annak, ha két munkaszerződést is kötne velünk egy cég? A HR Portal munkajogi rovatához érkező kérdésekre szakértőnk, Dr. Mayer Balázs ügyvéd válaszol.

Az unió egy határon átnyúló együttműködési program keretében javítaná a magyar-szlovák határtérség integrációját gazdasági, humán, környezetvédelmi és közlekedési szempontból. Mindkét oldalon ugyanis hasonló gondokkal küzdenek a munkaügyi szervezetek. A közös kiemelt célcsoportok a tartós munkanélküliek, az alacsonyan képzettek, a nők, a 45, 50 év felettiek, a pályakezdők, illetve a megváltozott munkaképességűek.

Sok a munkanélküli, a toborzás, kiválasztás ideje pedig meghosszabbodott. Munkaerő felvételkor nagy a kapkodás, a munkajogi szabályok betartása pedig valahogy háttérbe szorul. Portálunk Dr. Göndös Gáborral, a Cameron McKenna Ügyvédi Iroda senior munkajogászával beszélgetett a problémás kérdésekről.

Sok vezetői túlkapásról hallani, ilyen például a feketemunka, ingyenes "próbanap" és a sláger, a jogellenes elbocsátás. Ennek ellenére nem tülekednek az emberek a bíróságokon. A HR Portál annak járt utána, hogy a válság kitörése óta mennyien és mi miatt indítottak pert, milyen a magyarok perlekedési kultúrája.

Miközben az észak-afrikai térségben tüntetésekkel kísért politikai átalakulás tanúi vagyunk, sok magyar töltötte nyaralását a térségben. A kairói repülőtéren több százan vártak arra, hogy elindul‑e a repülőgépük. Ezért merül fel a kérdés: mi a munkajogi következménye, ha valaki nem ér vissza időben a munkahelyére?