A bevándorlók a hazai munkaerőpiacon a hazai munkavállalók helyzetét rövid távon rontják, de hosszabb távon ez a hatás nem érvényesül, állítják a készítők a Munkaerőpiaci Tükör-2015 című, most megjelent kiadványban. A kivándorlás tekintetében – bár a tipikus kivándorló fiatal, nyugat-dunántúli, felsőfokú, vagy szakmunkás végzettségű férfi -, mégis a legmeghatározóbb tulajdonsága a csomagolásának az időpontja. Négy éve indult el a kivándorlási hullám. Az okokról, és a lehetőségekről beszélgettek a kiadványt készítő társadalom-kutatók.

Csak az a harmadik országból érkező személy kaphat, szigorú ellenőrzési folyamat után, munkavállalási tartózkodási engedélyt, aki aki igazolja, hogy tényleges munkavállalási céllal érkezett, és már megállapodott a munkaadóval, írja a Magyar Idők.

Érdemes tudatosan felkészülni a jól megérdemelt nyaralásra, hogy kipihenten érkezzünk vissza a munkahelyünkre, és a legjobb formánkat hozzuk. Az alábbi tippek segítenek. hogy az idei nyári szabadság valóban a kikapcsolódásról és a regenerálódásról szóljon.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonya a kezdetektől ambivalens volt. Ennek hátterében túlnyomórészt az ország függetlenségének a féltése állt. Az is tényként állapítható meg azonban, hogy az Egyesült Államokkal legalább olyan szoros kulturális és politikai kapcsolatokat ápolt, mint a kontinenssel. A Maastrichti Szerződés, mely 1993-ban az Európai Közösséget Európai Unióvá alakította, illetve célul tűzte ki a közös valuta bevezetését is, különösen sok feszültséget okozott a függetlenségét féltő ország és az unió viszonyában. Thatcher azonban a Maastrichti Szerződésről szóló vitában 1993 nyarán úgy érvelt a Lordok Házában, hogy habár a szerződéssel és a közös valutával nem ért egyet, az emberek Európához szeretnének tartozni és ő is. Az ország egyebekben 1975-ben már egyszer szavazott a kilépésről, ám akkor a bennmaradás pártiak voltak erős többségben.

A nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló diákok 45 százaléka tervez külföldön munkát vállalni. 39 százalékuknak negatív véleménye van az oktatás aktuális helyzetéről, írja a Világgazdaság Online.

Nem megy tovább a Gyere haza fiatal! program, jelentette be Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. A program egy éve alatt 100 millió forintból 105 fiatalt sikerült hazacsábítani, írja az Origo.

Az osztrák fővárosban a nettó átlagkereset 240 százalékkal is több lehet, mint Budapesten. Így bár a megélhetési költségek is magasabbak, a különbség akkora, hogy könnyebb Bécsben megélni, mint a magyar fővárosban, írja a Portfolio.

A külföldön dolgozók közül eddig mindössze 95 embert sikerült hazacsábítani a Gyere haza fiatal programban, pedig évente egy városnyi, azaz nagyjából 30 ezer magyar hagyja el az országot. A képzett munkaerőért európai verseny indult, a magyar vállalatoknak azonban nem sok esélyük van: egyelőre ugyanis az számít kisebb ellenállásnak, ha valaki inkább külföldre megy dolgozni. Nem csak a pénz miatt nehéz vonzó ajánlatot tenni, a hazai munkahelyek gyakran rosszabb körülményeket biztosítanak, ráadásul hiányzik a jövőkép és a megfelelő felnőttképzési rendszer is. Ma már nem is az állások számának növelése a legfontosabb feladat, hanem a jól fizető munkahelyek teremtése.

Ami Norvégiáról eszembe jut, az a hideg, a gyönyörű tájak és a politikai korrektség. Ennél kicsit tovább árnyalta a képet Kun Árpád Boldog Észak című regénye. Az író kilenc évvel ezelőtt budapesti értelmiségi karrierjét adta fel, hogy kint élhessen családjával. Akárcsak regénye főszereplője, Aimé, ő is időseket gondoz, hajnalban pedig regényt ír. Márciusban az egész család Budapestre látogatott, ekkor beszélgettem Kun Árpáddal arról, hogy milyen budapesti bölcsészként idős embereket mosdatni és etetni, mennyire megbecsült munka odakint az idősgondozás, mire számíthat, aki Norvégiát választja új hazájául.

Manapság a munkavállalók harmada ingázik rendszeresen, vállalva az esetenként akár napi több óra utazást a munkahelyre és vissza. A növekvő tendenciát az okozza, hogy nem csak a falvakban, hanem a kisvárosokban is egyre nehezebb munkát találni, írja a Világgazdaság.

A gazdasági felsőoktatásban tanuló diákok több mint 90 százaléka aggódik amiatt, hogy a geopolitikai kockázatok rontják a karrierlehetőségeiket, ám ennek ellenére nemzetközi karrierről álmodnak. Készek rendszeresen országot váltani a megfelelő munkáért, sőt, 80 százalékuk arra számít, hogy 3-6 országban fog dolgozni aktív pályája során, derül ki a KPMG nemzetközi esettanulmány-versenyén részt vevő diákok körében végzett felmérésből.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió rendkívül eltérő gazdasági fejlettségű tagállamokat tömörít, így az eltérő munkafeltételek a tagállami vállalkozások számára jelentős piaci kihívást jelentenek. Míg ugyanis például a kelet-európai régióban a minimálbér szintje havi 300 euró környékén mozog, addig a kontinens nyugati felén 1900 euró összegű minimálbérekkel találkozunk.

Egyre komolyabb méreteket ölt az agyelszívás. Tavaly majdnem 33 ezren hagyták el az országot a KSH adatai szerint. A képzettek és fiatalok kivándorlása egyre nagyobb problémát okozhat a munkaerőpiacon, írja a Világgazdaság.