A külföldi munkavállalási szándékot befolyásolja a menekültválság. Vannak, akik lemondanak a szándékukról, míg mások például más úti célt választanak, írja a Világgazdaság.

Bár a kormányzat szerint nő az érdeklődés a "Gyere haza fiatal" program iránt, a fiatalok és az együttműködni kívánó vállaltok részéről is, az elmúlt másfél hónapban 5 fiatalt sikerült hazahozni, írja az Index.

Az országon belül a pályakezdő, a vezetői állásban dolgozó, valamint az agráriumban tevékenykedő munkavállalók a legmobilisabbak – derült ki a Jobinfo.hu állásszemléző oldal kutatásából. A külföldi munkavállalásra elsősorban a szakmunkások, illetve a vendéglátóiparban dolgozók nyitottak, a célországok között sorrendben Németország, Anglia és Ausztria vezet.

Egy év alatt 12 kultúrát ismerhet meg Cassandra Utt oly módon, hogy közben folyamatosan dolgozhat munkáltatójának, az Eatonnak. Remote Year-nek hívják ezt a különleges foglalkoztatási lehetőséget: ennek során egész évben más-más földrajzi területről bedolgozó munkavállaló ellátja azt a munkát, amelyet akkor is nemzetközi lefedettségben tenne, ha csak az otthonából a szomszéd utcába járna dolgozni.

A Magyarországon hosszabb-rövidebb ideje élő, harmadik országból érkező bevándorlók nagyobb része képzett, fiatal, férfi, 41 százalékuk munkavállalási céllal érkezett. A nők kevésbé aktívak, inkább családegyesítés céljából érkeznek, írja a Magyar Nemzet a KSH kutatása alapján.

A tanulók 67 százaléka, míg az egész lakosság 15 százaléka szándéka külföldön keresni a boldogulást, derül ki a Tárki adatfelvételéből.

A szerelő szakemberek nagy hányada a válságot követő időszakban külföldre ment dolgozni, nyilatkozta Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke. A szerelőket haza kellene csábítani, de ez csak az ottani bérek megadásával lehetséges.

A kiküldetések száma globálisan és Európán belül is évről évre nő, de még mindig nagy a bizonytalanság az érintett vállalatok körében. A nemzetközi cégek egyre több esetben hoznak gyors döntéseket arról, hogy Magyarországon alkalmaznak külföldi munkaerőt, vagy hazai munkavállalót küldenek ki külföldi munkavégzésre. A megfelelő eljárások híján az eseti megoldások jelentősen növelik a cégek jogi és adózási kockázatait – hívják fel a figyelmet az EY szakértői.

Szeretjük a céges karácsonyi partikat és a kollégák közötti ajándékozást, mert jó hatással van a munkahelyi kapcsolatokra, de az igazán találó ajándékot nem ilyenkor fogjuk megkapni - derül ki a Profession.hu kutatásából.

A magyarországi multinacionális vállalatok - közülük is elsősorban a szolgáltató központok és a sokszorosan érintett vendéglátással foglalkozó cégek - tárt karokkal várnák a hazatérőket. A nyelvi, az interkulturális, és az alkalmazkodási kompetenciákkal nincs gond náluk, ezek a külföldön szerzett tudások gyorsan pénzre válthatóak. De még így se térnek sokan haza. Kaszás Helga, az EUREST HR igazgatója és Pataki Géza, a Kelly Services cégvezetője beszélt a HR Portálnak a pozitív tapasztalatokról és az elpuskázott magyar lehetőségről.

A megkérdezettek túlnyomó többsége bármikor külföldre költözne, és akár tíz évnél is tovább maradna, ha felajánlanának neki egy állást, derül ki a The Network, a Boston Consulting Group és a Profession.hu partnereként készített kutatásából. Az egészségügyből legtöbben Németországba költöznének, míg az informatikusok és a szolgáltatási szektorban dolgozók körében Kanada is népszerű.

Összesen 52 fiatal jött haza Angliából a Gyere Haza, fiatal! kormányzati program keretében. Őket sikerült hazacsábítani az itthon garantált állás, lakhatás és letelepedési támogatás ígéretével, írja az Index.

Aki hosszabb időre külföldre költözik és főként, ha külföldön dolgozik, annak elsősorban nyitottságra, kitartásra van szüksége. De nagyon megkönnyíti a kezdeti időszakot, ha néhány praktikus dologgal is tisztában van a munkavállaló, ebben a felkészítésben pedig a HR-nek komoly szerepe kellene, hogy legyen. Hiszen a szervezeti kultúrában, de a mindennapi életben is érhetik meglepetések az újonnan érkezőt, derült ki Richard és Lydia Skene tapasztalataiból, amelyet a Joint Venture Szövetség HR Klubjában osztottak meg a külföldi karrierépítésről és családi egyensúlyról.