Tavaly már 3,1 milliárd eurót (több mint 950 milliárd forintot) kerestek azok a magyarok, akik csak nemrég kezdtek el külföldön dolgozni, vagy naponta ingáznak a határ menti településekről, az összeg új rekordnak számít, írta hétfői számában a Világgazdaság.

A közelmúlt eseményei ismét középpontba helyezték a menekültek kérdését. A HR Portal Rostoványi Zsolt magyar Iszlám-szakértő, egyetemi tanárt, a Budapesti Corvinus Egyetem jelenlegi rektorát és Dezső Tamás asszirológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensét kérdezte az integráció nehézségeiről. A szakemberek abban egyetértettek, hogy a menekültválságot a keletkezési helyén kellene rendezni, és a bevándorlóknak beszélniük kellene az adott ország nyelvét, tisztában kellene lenniük annak viszonyaival, kultúrájával. Ugyanakkor eltérően látják az integráció gátját, az európai országok feladatait, és a jövőt.

A magyar munkavállalók egybehangzóan úgy vélik, hogy a külföldi üzleti utak növelik a munkájuk értékét, mégis alig dolgoznak olyan pozícióban, amely erre lehetőséget adna. Egy felmérés szerint mindössze tízből egy magyar szokott külföldre menni céges ügyben, amely messze elmarad a globális átlagtól.

Már Magyarországon is van aki megteheti, és meg is teszi. Átmeneti időre elvonul a munkától, és egészen más dologgal foglalkozik. Két vezető beosztásból sabbaticalra menő, és onnan visszatérő szakember osztotta meg a HR Portállal azt, hogy mi volt az indokuk, milyen volt az elmenetel, a visszaérkezés, és a kettő között mivel töltötték a szabadidejüket. Őket hallgatva biztos sokan kapnak kedvet hasonló „utazáshoz”. Ne csak irigykedjünk, lépjünk is!

A 2005 és 20011 között külföldről hazatértek kétharmada 40 év alatti, tehát fiatal és aktív. Ráadásul a hazai átlaghoz képest magasabb arányban vannak köztük a felsőfokú végzettséggel rendelkezők is, derül ki a KSH elemzéséből, amiről a vg.hu ír.

A nemzetközi mobilitási tapasztalatokról és ambíciókról készített felmérést 40 országban, 4000 munkavállalót megkérdezve a PwC. A kutatásból kitűnik, hogy a megkérdezett nők 64 százaléka vonzóbbnak találja azokat a munkaadókat, amelyek mobilitási lehetőségeket kínálnak, ugyanakkor lehetőségeiket ennek kihasználására nem látják egyenlőnek férfi kollégáikkal.

Az élet gyors és modern, a dolgozók motiváltak és elégedettek, ez egyaránt igaz a vezetőkre és a metró lépcsőit végigtörlő takarítókra is. „Kétszáz különböző nemzetiségű ember él ebben a városban, meg kell tanulni ezt elfogadni és együtt élni velük. A komolyabb vállalatok a világ minden tájáról veszik fel a legjobb szakembereket, akiktől rengeteget lehet tanulni. Ha az emberben van valamennyi vállalkozó szellem, akkor ez a hely egy folyamatos inspirációt jelent” - nyilatkozta a HR Portálnak Agárdi Péter, aki az Emirates légitársaság globális online affiliate marketing aktivitásáért felel tavaly szeptember óta. A szakember az állásajánlat elfogadása előtt mérlegelte a megélhetési költségeket, a lakhatást, az egészségügyi ellátást, helyi utazást és az oktatási lehetőségeket is, de azt is figyelembe vette, milyen gyakran utazhat haza. Vele beszélgettünk.

A külföldi munkavállalási szándékot befolyásolja a menekültválság. Vannak, akik lemondanak a szándékukról, míg mások például más úti célt választanak, írja a Világgazdaság.

Bár a kormányzat szerint nő az érdeklődés a "Gyere haza fiatal" program iránt, a fiatalok és az együttműködni kívánó vállaltok részéről is, az elmúlt másfél hónapban 5 fiatalt sikerült hazahozni, írja az Index.

Az országon belül a pályakezdő, a vezetői állásban dolgozó, valamint az agráriumban tevékenykedő munkavállalók a legmobilisabbak – derült ki a Jobinfo.hu állásszemléző oldal kutatásából. A külföldi munkavállalásra elsősorban a szakmunkások, illetve a vendéglátóiparban dolgozók nyitottak, a célországok között sorrendben Németország, Anglia és Ausztria vezet.

Egy év alatt 12 kultúrát ismerhet meg Cassandra Utt oly módon, hogy közben folyamatosan dolgozhat munkáltatójának, az Eatonnak. Remote Year-nek hívják ezt a különleges foglalkoztatási lehetőséget: ennek során egész évben más-más földrajzi területről bedolgozó munkavállaló ellátja azt a munkát, amelyet akkor is nemzetközi lefedettségben tenne, ha csak az otthonából a szomszéd utcába járna dolgozni.

A Magyarországon hosszabb-rövidebb ideje élő, harmadik országból érkező bevándorlók nagyobb része képzett, fiatal, férfi, 41 százalékuk munkavállalási céllal érkezett. A nők kevésbé aktívak, inkább családegyesítés céljából érkeznek, írja a Magyar Nemzet a KSH kutatása alapján.

A tanulók 67 százaléka, míg az egész lakosság 15 százaléka szándéka külföldön keresni a boldogulást, derül ki a Tárki adatfelvételéből.