2015 májusa óta Magyarországon is csatlakozhatnak a felelős foglalkoztatók a Sokszínűségi Egyezményhez, azaz a Diversity Charter mozgalomhoz. Október 15-e új mérföldkő az európai uniós kezdeményezés hazai életében. Ünnepélyes aláírási ceremóniára várják mindazon cégeket, amelyek nyitottak arra, hogy aláírásukkal kifejezzék: elkötelezettek az egyenlő bánásmód és a sokszínű vállalati kultúra kialakítása mellett.

Ma rendkívül nehezen összeegyeztethető a gyermeknevelés és a munka, ugyanis Magyarország ma csak a szavak szintjén követ családbarát politikát - ezt állítja az Együtt és pártalapítványának, a Váradi András Alapítvány programja, amelyből a Napi.hu szemezgetett.

Véget kell vetni a kapzsiságnak, az egyenlőtlenségnek, a dolgozók nagyobb védelméhez hatékony, sikeres szakszervezetekre van szükség - hívta fel a figyelmet a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) a Tisztes Munka Világnapja alkalmából kiadott szerdai közleményében.

Nincs még időpont a jövő évi bértárgyalások megkezdésére a kormánnyal és a munkáltatókkal, a konfliktusok esélyét pedig tovább növeli, hogy szűkült a tárgyalófelek mozgástere a 2016-os költségvetés korábbi elfogadása miatt - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Nem fog felmondani október 1-jével hatszáz egészségügyi szakdolgozó, hiszen júliusban legitim módon kezdődtek meg a munkavállalók képviselői és az egészségügyi államtitkárság között az ágazati egyeztetések - mondta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.

Igazán menő karácsonyi ajándék lehet a dolgozók számára egy-egy olyan táska, pénztárca vagy neszeszer, mely a céges logóval ellátott molinóból készül. (Persze ehhez nem árt, ha az ott dolgozók elégedettek a munkahelyükkel, kedvelik a céget, de ez most egy másik kérdés.) Sipos Anna és csapata társadalmi vállalkozásban alkotta meg a Cimbit, termékeik alapanyaga a már kidobásra szánt molinók – így aztán a legtöbb vállalat örül, hogy megszabadul feleslegessé vált, egyébként a kukába kerülő anyagoktól. A Cimbi történetéről, indulásáról, a hazai nehézségekről kérdeztem Sipos Annát.

Évente átlagosan 1858 órát dolgoznak a magyarok, ennél többet Európában csak a görögök, a lengyelek és az észtek töltenek a munkahelyükön – derül ki az OECD tavalyi adataiból. Ám az is kiderült, hogy hiába dolgozunk többet, adott idő alatt Németországban kétszer annyi értéket állítanak elő - írja a Metropol.

Kilépett a Magyar Szakszervezeti Szövetségből (MASZSZ) a közszféra szakszervezeteit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) - tájékoztatott a SZEF csütörtökön.

Az állami és önkormányzati kézben lévő vállalatoknál a nem megfelelő vezetésnek, illetve a nem elégséges tulajdonosi kontrollnak súlyos következményei lehetnek, derül ki az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek tapasztalataiból.

Amikor juttatásokról beszélünk, sokszor az étkezési utalvány, az üdülés biztosítása, a bérlet térítése, és ehhez hasonlók jutnak a szakemberek eszébe. A munkáltatói célokat támogató juttatási paletta azonban ennél sokkal szélesebb lehet. Néha a munkavállalói igények, néha egy-egy jó ötlet eredményez olyan hatásos ösztönző elemet, amely messze túlhaladja a munkáltatók, illetve a munkavállalók korábbi elvárásait. A Personal Hungary programjából természetesen nem maradhatnak ki a már bizonyított ötletek, pilotok. A cikkben szereplő három szakemberrel személyesen is találkozhatnak a november 11-12-i rendezvény résztvevői.

Hol jó dolgozni? A kérdésnek nagyon sok összetevője van, de egyik igen fontos része a dolgozó közérzete, amelyért a munkáltató, akár viszonylag egyszerűen is sokat tehet, írja a Világgazdaság.

A hét utolsó napján már kevesen dolgoznak. Akik a munkahelyükön bent maradnak, sokszor ők sem tényleges munkával töltik az időt. Ennek számos oka lehet, többek között a kimerültség, a szervezeti kultúra, a vezetési stílus, a dolgozók belső motivációja.

„Garázscégből milliárdos óriás”, „Garázscégből éllovas”, „Garázscégből milliárdos sikersztori” olvashatjuk a neten különböző magyar vállalkozások világsikerét. Ilyenkor általában már a fantasztikus sikereket, a jó árú cég, vagy szolgáltatás eladásokat látjuk. De mi történik mindaddig, amíg ide eljutnak ezek a cégek? Mit élnek át a tulajdonosok? Hogyan lesz a pár fős lelkes csapatból egy – a nemzetközi piacon is helytálló – vállalat? Ezekről a kérdésekről beszélgettem Scheidler Balázzsal, a BalaBit egyik alapító tagjával és technológiai igazgatójával, valamint Szeles Zoltánnal, a Capsys alapítójával és ügyvezetőjével.