A jelenlegi, munkaerőhiány szülte bérfeszültség feloldásához szükséges a hazai adó-, és járulékkörnyezet megváltoztatása - ezt immár nem csak a szakszervezetek, hanem vállalkozói érdekképviseletek is hangoztatják. A minimálbér-emelés mértékéről azonban még nincs egyetértés - írja a Napi Gazdaság.

Sok olyan vezető van, aki a pozíciója fenntartása érdekében, de értékteremtés nélkül ügyködik a hatalom megtartásán. A világ egyik legolcsóbb, "leggiccsesebb" érzése élvezni a hatalmat mások fölött és visszaélni a hatalom adta eszközökkel - mondta Szabó György, aki legalább egy évig készült arra, hogy átadja a több, mint 22 évig bitorolt vezetői helyét a Sanománál.

Alig találni olyan álláshirdetést, melyben ne tüntetnék fel az elvárt kompetenciák között a rugalmasságot. A cégek olyan jelentkezőket vesznek fel szívesen, akik szükség esetén hajlandók túlórázni, egy-egy szabadnapot feláldozni. A gazdasági szakértők azt javasolják, hogy a vezetők viszonozzák a dolgozók gesztusait.

Döbbenetes eredményeket hozott egy globális felmérés: a magyar munkavállalók 90 százaléka nem elkötelezett a munkahelye iránt, 45 százalékuk aktívan állást is keres a meglévő munkája mellett. Mivel pedig ha valaki manapság tehetséges munkavállalókat akar találni, akkor egyáltalán nincs (akár szó szerint) határok közé szorítva, hiszen a technológiának köszönhetően a globális munkaerőpiacról válogathat – akár a máshol elégedetlen munkavállalók közül. Ugyanez igaz a másik oldalra, az álláskeresőkre, akik ha megvan hozzá a képzettségük, tehetségük, nyelvtudásuk, akkor bárhol találhatnak munkát, ahol éppen az ő készségeikre, képességeikre van szükség. Mindez már nem a jövő, hanem egyre inkább a jelen, amivel a HR szakembereknek is szembe kell nézniük, mert egyrészt a tehetséges munkaerőért egyre nagyobb a verseny, másrészt bizonyos területeken egyre nagyobb a szakemberhiány, és ha valaki nem nyit az új toborzási módszerek, lehetőségek felé, valamint nem igyekszik saját márkájával megg

Ismerős társaságban ülök, kellemes a hangulat, finom a bor, sok nevetés… Aztán a munka kerül szóba. „Képzeljétek, megint új főnököm van és már megint pont az ellenkező irányba megyünk, mint eddig. Már a harmadik ebben az évben. Össze fog dőlni az egész…”- mondja az egyik harmincas fiú. „Az semmi” – jön a gyors válasz egy ifjú menedzsertől – „nekem már két éve fogalmam sincs, hogy ezeknek odafent mi is a céljuk. Szerintem ők se tudják.”„Amúgy még egy kis idő, aztán úgyis rájönnek, hogy úgy volt jó, ahogy régen volt.”- fűzi tovább a gondolatot egy negyvenes hölgy. Én pedig a lámpagyújtogatókra gondolok.

2015 májusa óta Magyarországon is csatlakozhatnak a felelős foglalkoztatók a Sokszínűségi Egyezményhez, azaz a Diversity Charter mozgalomhoz. Október 15-e új mérföldkő az európai uniós kezdeményezés hazai életében. Ünnepélyes aláírási ceremóniára várják mindazon cégeket, amelyek nyitottak arra, hogy aláírásukkal kifejezzék: elkötelezettek az egyenlő bánásmód és a sokszínű vállalati kultúra kialakítása mellett.

Ma rendkívül nehezen összeegyeztethető a gyermeknevelés és a munka, ugyanis Magyarország ma csak a szavak szintjén követ családbarát politikát - ezt állítja az Együtt és pártalapítványának, a Váradi András Alapítvány programja, amelyből a Napi.hu szemezgetett.

Véget kell vetni a kapzsiságnak, az egyenlőtlenségnek, a dolgozók nagyobb védelméhez hatékony, sikeres szakszervezetekre van szükség - hívta fel a figyelmet a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) a Tisztes Munka Világnapja alkalmából kiadott szerdai közleményében.

Nincs még időpont a jövő évi bértárgyalások megkezdésére a kormánnyal és a munkáltatókkal, a konfliktusok esélyét pedig tovább növeli, hogy szűkült a tárgyalófelek mozgástere a 2016-os költségvetés korábbi elfogadása miatt - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Nem fog felmondani október 1-jével hatszáz egészségügyi szakdolgozó, hiszen júliusban legitim módon kezdődtek meg a munkavállalók képviselői és az egészségügyi államtitkárság között az ágazati egyeztetések - mondta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.

Igazán menő karácsonyi ajándék lehet a dolgozók számára egy-egy olyan táska, pénztárca vagy neszeszer, mely a céges logóval ellátott molinóból készül. (Persze ehhez nem árt, ha az ott dolgozók elégedettek a munkahelyükkel, kedvelik a céget, de ez most egy másik kérdés.) Sipos Anna és csapata társadalmi vállalkozásban alkotta meg a Cimbit, termékeik alapanyaga a már kidobásra szánt molinók – így aztán a legtöbb vállalat örül, hogy megszabadul feleslegessé vált, egyébként a kukába kerülő anyagoktól. A Cimbi történetéről, indulásáról, a hazai nehézségekről kérdeztem Sipos Annát.

Évente átlagosan 1858 órát dolgoznak a magyarok, ennél többet Európában csak a görögök, a lengyelek és az észtek töltenek a munkahelyükön – derül ki az OECD tavalyi adataiból. Ám az is kiderült, hogy hiába dolgozunk többet, adott idő alatt Németországban kétszer annyi értéket állítanak elő - írja a Metropol.

Kilépett a Magyar Szakszervezeti Szövetségből (MASZSZ) a közszféra szakszervezeteit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) - tájékoztatott a SZEF csütörtökön.