A vezetők szerint a HR-es, a személyzetisek szerint pedig a menedzsment a felelős a munka és a magánélet egyensúlyáért, vagy éppen annak hiányáért, derül ki a lapunknak eljuttatott kutatásból.

A magyarországi munkavállalók figyelemreméltó rugalmassággal viselik az ország nehéz gazdasági helyzetét, és egynegyedük "teljes mértékben elkötelezettnek" vallja magát jelenlegi munkaadója iránt - derül ki a Kelly Services által készített felmérésből.

Alig akad olyan főnök, aki ne olvasott volna vezetői ismeretekről szóló könyvet, vagy ne vett volna részt valamilyen továbbképzésen, HR-konferencián. Miért követik el akkor a vezetők mégis ugyanazokat a vezetési hibákat? Miért nehéz változni, változtatni? Erről kérdeztük Szirmay Ágnes szakpszichológust.

Azok a vállalatok tudják elhalászni a legtehetségesebb fiatalokat, amelyek folyamatosan jelen vannak a felsőoktatásban, megszólítják őket és vonzó munkakörülményeket kínálnak. Ebben úgy tűnik 2009-ben az Audi a legsikeresebb, mert a műszaki és a közgazdász hallgatók körében is a legvonzóbb munkaadó lett.

Csak minden negyedik cég díjazza pénzzel az 5-10-15 éve a cégnél dolgozókat - derül ki egy felmérésből. A Pályacsúcs Magazin spontán telefonos szondája is azt erősítette meg, hogy a lojalitás önmagában ritkán ér pénzt. Találtak azonban olyan cégeket is, ahol létezik törzsgárda-jutalom.

Hazudik, aki azt mondja, nem internetezik munkaidőben, azonban könnyű a ló túlsó oldalára átesni. Nem véletlen, hogy a munkaadók megfigyelő rendszereket vezetnek be a dolgozók ellenőrzésére. A pszichológus szerint azonban a lényeg a szakszerű kiválasztás és a teljesítménycentrikus munkakultúra.

"Vajon, a szervezetek egyszerűen azért csinálják a teljesítményértékeléseket, mert mindig is csinálták, vagy azért, mert él bennük valamilyen ezzel kapcsolatos hiedelem, vagy talán azért, mert valamelyik tanácsadó és/vagy HR szakember anyagi előnyt élvez általuk?"

A bizonytalan üzleti környezetben, ahol a versenytársak lépései kiszámíthatatlanok a cégek számára, csupán egyetlen, általuk befolyásolható dolog maradt a versenyképesség megtartására: ütőképes és erős kohézióval, belső összetartó erővel rendelkező csapatot építeni és működtetni.

Az elmúlt évtizedek motiválási problémáinak egy része az emberi értékek devalválódására vezethető vissza. Azzal is számolni kell, hogy az értékelés csak akkor működhet jól, ha azt nem egy elszigetelt tevékenységként végzik. Hasznos tanácsok értékelőknek az értékelő beszélgetésen való sikeres részvételhez.

A BKV-s szakszervezetek idei hatnapos sztrájkja volt eddig a leghosszabb munkabeszüntetés a vállalat történetében. Nemes Gábort, a sztrájkolók szóvivőjét arról kérdeztük, hogyan értékeli a sztrájkot, a szakszervezetek szerepét és milyen jövőbeli lehetőségeket lát az érdekérvényesítésben.

Közgazdászok, pszichológusok, üzleti elemzők kutatásait szőttük össze, hogy rávilágítsunk arra a nyolc lényeges kérdésre, melyek segítségével megválaszolhatóvá válik, hogy mely döntéseket hozzuk meg egy cég szervezeti, stratégiai átalakításának végrehajtásához.

Az európai cégek menedzsmentjei és tehetségei válságban érzik magukat a munkahelyeken annak ellenére, hogy egyre pozitívabbak a gazdasági kilátások - derül ki egy friss felmérésből. Hiába történtek személyi változások a vezetésben, a cégek nem tudják szállítani az üzleti célokat.

Minden munkavállaló alapvető igénye, hogy visszajelzést kapjon munkájáról. Ennek hiánya a munkahelyi elégedetlenség egyik vezető oka. Egy jól kidolgozott értékelési rendszer szolgálja a dolgozók érdekeit, hiszen a pozitív visszajelzés növeli a motivációt, míg a negatív ösztönzőleg hathat a hibák kijavítására.