Az európai cégek menedzsmentjei és tehetségei válságban érzik magukat a munkahelyeken annak ellenére, hogy egyre pozitívabbak a gazdasági kilátások - derül ki egy friss felmérésből. Hiába történtek személyi változások a vezetésben, a cégek nem tudják szállítani az üzleti célokat.

Minden munkavállaló alapvető igénye, hogy visszajelzést kapjon munkájáról. Ennek hiánya a munkahelyi elégedetlenség egyik vezető oka. Egy jól kidolgozott értékelési rendszer szolgálja a dolgozók érdekeit, hiszen a pozitív visszajelzés növeli a motivációt, míg a negatív ösztönzőleg hathat a hibák kijavítására.

A szalutogén vállalkozásvezetés a vezetés humánus hozzáállását jelenti a munkatársokhoz, de kézzelfogható gazdasági következményekkel is jár. A szalutogén módszer egészséges, azaz teljességes vállalkozásvezetést jelent és eredménye, hogy a dolgozók ismerik, megértik a vállalat céljait és hajlandóak is tenni értük.

Még mindig sokakban él az a feltevés, hogy az emberek a pénzért dolgoznak, és a motiváció a teljesítmény mozgató rugója. Ebből adódik a következtetés: a pénzügyi ösztönzés a legfontosabb motivációs eszköz. De vajon mit érdemes jutalmazni és mikor, szükség van-e a dolgozók büntetésére?

Egyre több, az Egyesült Államokban dolgozó külföldi születésű szakember dönt úgy, hogy otthon vagy egy másik országban folytatja karrierjét a sötét munkaerő-piaci kilátások miatt. Sok vállalkozás pedig éppen ezeket az expatokat igyekszik megnyerni, akik könnyen tudnak alkalmazkodni a különböző kultúrákhoz.

A tavaly év végi válságpánik után, úgy tűnik, idén kissé nyugodtabb légkörben zajlanak a vállalati ünnepségek decemberben, bár a tekintetben, ki hogyan ünnepel, nincs egységes recept. Idén az ünneplésre a legtöbb vállalat igyekszik pénzt, vagy egy kis időt szánni, így búcsúztatva az elmúlt év nehézségeit és sikereit.

A tehetségeket értékelni kell, ez nem kérdés. Az azonban már nem ennyire egyértelmű, hogyan tegyük meg mindezt. Vajon érdemes-e külön értékelni a tehetségeket? Meddig mehetünk el a megkülönböztetésben? Cikkünkből kiderül.

Idén szeptembertől a karriermenedzsment rendszer a Magyar Telekom mind a 8000 munkavállalójára kiterjed. A cégnél a dolgozói bónuszok több mint tíz százaléka az egyéni teljesítménytől, a kompetenciáktól, a fejlődési képességektől függ és hamarosan az előrelépést is ehhez kötik.

Ha valahol nem működik jól a változásmenedzsment, annak leginkább a hiányos vállalati kultúra az oka. Azoknál a vállalatoknál például, ahol az innováció vagy megújulás nincs jelen, nehezebb "eladni" bármilyen változást, még akkor is, ha az az egyetlen út a túlélésre - véli Solti Előd bejegyzett vezetési tanácsadó.

A hazai HR-szakemberek közel nyolcvan százaléka szerint, a tehetségek vonzása és megtartása a legégetőbb kihívás, amellyel vállalatuknak szembe kell néznie az elkövetkező időszakban. Az első számú vezetők kétharmada is osztja ezt a véleményt - derül ki a Hewitt Legjobb Munkahely Felméréséből, amely arra is rávilágított, hogy sok cégnél nem tudják, hogyan kezeljék a tehetséghiányt.

Négy-öt évvel ezelőtt a dolgozók sokkal magabiztosabbak voltak, és magasabb igényeket támasztottak a cégekkel szemben, mint ma. A munkavállalók most jobban félnek állásuk elvesztésétől, ezért jobban ragaszkodnak munkahelyükhöz és az elvárásaikat is átgondolják. Ma fontosabb, hogy egy vállalat stabilitást és biztonságot nyújtson számukra hosszú távon, mint például az, milyen egyéb juttatásokat kapnak. A Hewitt idei Legjobb Munkahely felmérése alapján úgy tűnik, többen bíznak inkább munkahelyük sikereiben, mint abban, hogy saját megélhetésüket biztosítani tudják.

A cégen belüli kommunikáció útja sokszor kibogozhatatlan, de létfontosságú. Hazánkban is vannak vállalkozások, amelyek olyan módszertant alkalmaznak, amely alkalmas az informális működéseket felderíteni úgy, hogy nevesítik a kulcsembereket akár cég-, akár szervezeti egység szinten. Ha pedig megvan az a személy, akinél a céges tudás nagyobbik fele összpontosul, már csak arra kell vigyázni, nehogy átigazoljon a konkurenciához. Az eszközt kidolgozó és alkalmazó Gordio Tanácsadó Csoport Kft. ügyvezetőjével, Sági Györggyel beszélgettünk.

A romló gazdasági mutatók a munkahelyi viselkedés változását hozták. A norma azonban nem jelent értékváltást, mert nem biztos, hogy a korábbi status quo egyáltalán hordozott magában bármilyen többletet. Ráadásul, a válság mást jelent a munkavállalóknak és az üzleti szférának. Vannak olyan résztvevői a gazdasági életnek, amelyek nem csak a negatívumokat látják.