Értékelhető béremelési ajánlatot várnak a szakszervezetek a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.-től (FKF Zrt.). A 10 százalékos emelést ráadásul januárig visszamenőleg szeretnék kiharcolni. Ha nem sikerül egyezségre jutni az önkormányzati vállalt vezetésével, akkor akár sztrájk is következhet, tudta meg a Népszava.

Járul plusz munka a HR-osztályra, ha megváltozott munkaképességű munkavállaló csatlakozik a céghez? Vajon a HR feladatok miképp alakulnak át, ha egy meglévő alkalmazottnak változik meg a munkaképessége? Kemény Péter az ELTE doktori hallgatója és az E.ON Hungária Zrt. HR-munkatársa kereste a válaszokat tanulmányában, melyet a proAbility projekt keretében készített.

A boldog munkatársak előnye nyilvánvaló és magától értetődő. Számos tanulmány szerint a munkatársak elégedettsége összefüggésben áll teljesítményükkel - egy lehangolt munkahelyi környezet egyszerűen lehetetlenné teszi a sikeres együttműködést. A demotivált alkalmazottak kimerülté válnak, mely negatív hatással bír teljesítőképességükre, elköteleződésükre. A jó hír az, hogy a dolgozók ösztönzése egyáltalán nem lehetetlen feladat! Ehhez Eric Samson, az entrepreneur.com szerzője 6 tippet ajánl:

Jelenleg igen nehéz elképzelni a világot munka nélkül, már amit a klasszikus értelemben vett munkának tekintünk. Különösen érdekesen hangzik ez a felvetés a „munka alapú társadalom” Magyarországán. Pedig leghamarabb a legkönnyebben automatizálható, alacsony hozzáadott értékű összeszerelő feladatokat fogják átvenni a robotok. Márpedig, ha a kutatás-fejlesztés vagy az oktatás helyzetére, állapotára gondolunk, akkor bizony nem ezek a területek élveznek prioritást manapság. Új szempontok szerint kellene tehát elgondolkodni a munkavégzésről, a munka fogalmáról, sőt a társadalmi berendezkedésről is.

Egy induló vállalkozásnál a kreatív attitűd és a megvalósítás fegyelme egyformán fontos. Ahogy a sikerhez kell az eltérő karakterű emberek együttműködése, akik együtt alkotnak egy kreatív közösséget. A cégek számára értékes kreativitásról és innovációról is beszél a HR Pikniken Simó György, üzletember, startupper, az egykori Matáv vezérigazgató-helyettese.

"Vajon hány országnak, mennyi cégnek adta el a nemzetközi átlagbérnél jóval kevesebbért a magyar munkavállalókat?" - teszi fel a kérdést a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amely nyilvános vitára hívja, illetve elszámoltatná a kormányzatot és a miniszterelnököt az alacsony bérek miatt, írja a Napi.hu.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) felajánlotta konstruktív segítségét a fiatal szakorvosok bércsökkenésének kivizsgálásában.

A profit aránytalan és nem igazságos, így az a minimum, hogy a cégek visszacsorgassanak valamit a tönkretett természetnek vagy a kizsákmányolt embermillióknak. Ehhez hasonló meggondolásból mennek a munkahelyi apró stiklik: a munkahelyi fénymásolót legtöbben magáncélra is gond nélkül használják. Ligeti György szervezetfejlesztő írása.

Telekommunikációs és informatikai cég, gyógyszergyár, reklámügynökség, ügyvédi iroda és óvodai dolgozók is kértek már városi sétát mint csapatépítést. Monoton munkát végző embereknek kifejezetten felszabadító program lehet és talán nem is élik meg a munkatársak kipipálandó feladatként. Ma már tíznél is több cég szervez városi sétákat Budapesten. Kettővel beszélgettünk.

Az egotripes hajkozmetikum-értékesítő és a túl sokat vállaló informatikus kudarctörténete a Kürt Akadémián, a failure nighton. Kommentár nélkül.

Számos kutatás és vállalati KPI a megmondója, hogy a cégek számára a CSR gyakorlatok megvalósítása rengeteg előnnyel jár. Kimutatták azt is, hogy sokkal kedvezőbb vállalati megítélés, magasabb dolgozói és vevői elégedettség (melyek a nyereségesség indikátorai is egyben) jellemzi a CSR tevékenységeket űző szervezeteket. Felmerül azonban a kérdés: hogyan észlelik a dolgozók valójában a - magukat felelősnek valló - vállalatukat?

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Női Tagozata elfogadhatatlannak tartja, hogy a mai Magyarországon 20,1%-kal kevesebbet fizetnek valakinek a munkáért, pusztán azért mert nő. Úgy vélik a kormány semmit nem tesz annak érdekében, hogy ez megszűnjön, vagy legalábbis mérséklődjön, miközben az Európai Unió 2014-ben ajánlást tett a tagállamok felé a probléma kezelésére, áll a tagozat közleményében.

Úgy tűnik, nem minden honatya veszi komolyan bizottsági munkáját. A Magyar Nemzet összesítéséből kiderül, hogy közel két tucat olyan képviselő van, aki többször nem volt ott, mint ahányszor megjelent a bizottság ülésén, amelyben dolgozik.