Kis- és mikrovállalkozások önértékelésének, ezáltal teljesítőképességének és felelős működésének jót tehet, ha tudatosulnak számukra azok az értékek, amelyek mentén a működésük és értékképzésük alakul.

Hiába ígérték fideszes politikusok, egyelőre nem egyeztettek a legnagyobb érdekképviseletekkel a vasárnapi munkáról - írja a Magyar Nemzet.

Kiss Lászlóval beszélgetni izgalmas élmény, az biztos, hogy tudományágakon átívelő, összetett kérdéseken gondolkodó, tudományos és versenyszférában egyszerre jelenlévő "különccel" van dolgunk.

Jelenleg több mint 50 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon és a vállalatok több mint kétharmada égető munkaerőhiánnyal küzd. Annak ellenére, hogy a piacon lenne az elvárásoknak megfelelő szakképzett munkaerő, a kereslet és kínálat sok esetben mégsem találkozik. Milyen felelősségük van a vállalatoknak ezen folyamatok kialakulásában és azok visszafordításában? Hogyan csökkenthető a fluktuáció és mi motiválja a piac szereplőit az egymásra találásra? Mit tehetünk azért, hogy egy munkavállaló itthon lássa biztosítottnak jövőjét és Magyarországon akarja befektetni meglévő tudását? A válasz összetett.

Hogyan kell jól előkészíteni a távozást a munkahelyről, miután valaki megtudja, hogy gyermeket vár. Meddig tervez valaki tovább dolgozni? Mikorra tervezi a visszatérést? Hogyan adja át a feladatokat?

Hivatalosan is bejelentette a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), hogy szeptember 14-ére újabb, ezúttal egész napos sztrájkot hirdetett.

Az elmúlt napokban a híradásokban megjelent, hogy a kormány újra kívánja szabályozni a vasárnapi munkavégzés szabályait. A LIGA Szakszervezetek közleményben hívta fel a figyelmet, hogy 2016. május 5-én munkáltatói, szakszervezeti közös ajánlás született, amely a törvény módosítását szorgalmazta.

Olyan munkahely is van, ahol kivetítőt állítottak fel, hogy mindenki együtt szurkolhasson. A futball EB alatt lázban égett az ország: így aztán nem csoda, hogy az emberek nem csak a meccsekről beszéltek munkaidőben, hanem ha úgy adódott meg is szerették volna nézni azokat – akár megengedte a munkaadó, akár nem. Volt, ahol közösen szurkoltak a kollégák a magyar csapatnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az olimpia kapcsán mi a helyzet: sokan időzítik-e erre az időszakra a szabadságukat, van-e aki lóg ilyenkor a munka alól, vagy épp közösen szurkolhatnak a magyaroknak, mert a munkáltató erre is lehetőséget ad.

Megújult a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Hotel Diagnosztikai épületének földszintje. A festésben a Gyöngyöshalászon gyárat építő Apollo Tyres munkatársai segítettek a hétvégén, közölte a cég. Összesen 50 liter festéket és tucatnyi ecsetet használtak fel.

A júniusi, két órás figyelmeztető sztrájk után szeptember közepén egész napos munkabeszüntetést tartanak az önkormányzati köztisztviselők, akik átlagosan 30 százalékos béremelést követelnek októbertől. A sztrájkban becslések szerint ötezer dolgozó vesz majd részt, amennyiben a kormányzat nem tárgyal velük érdemben erről a kérdésről- tudtuk meg Boros Péternétől, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazotttak és Közszolgálati Dolgozó Szakszervezetének elnökétől.

Augusztus 5-én (magyar idő szerint 6-án hajnali egykor) rajtol a XXXI. nyári olimpia Rio de Janeiróban. A magyar csapat 159 sportolóval indul 21 sportágban, az őket kísérő edzőkkel, sportvezetőkkel és szakmai személyzettel együtt a Magyar Olimpiai Bizottság 294 fő utazását finanszírozza. Gyakran szokták azt mondani, hogy az olimpiai részvétel a sportolók pályafutásának csúcsa és hogy az olimpiai cím mindenki nagy álma. De vajon mennyi pénzt hoz az olimpiai siker a konyhára? A dicsőségen kívül mi motiválhatja olimpikonjainkat, hogy Rióban érmet szerezzenek? Miből él ma egy olimpikon?

Bizonyos normák és keretek között egyes cégek engedélyezik a versenyek nézését, a munkavállalók pedig a kiesett időt ledolgozhatják, elcsúsztathatják. Vajon lehet ezt másképp is csinálni?