
Természetesen - bevallása szerint - magasabb fizetésért. Biztos, hogy pusztán ez áll távozásának hátterében? A munkahellyel való elégedettség, az elköteleződés és a váltásra való hajlandóság motivációs faktorai közül a fizetés gyakran nem is az elsődleges fontosságú tényező. Ecsédi Istvánnal, az ImproversGroup tanácsadói cégcsoport (Samling, FranklinCovey, NEWS, Arbinger) vezetőjével beszélgettünk, aki a témában előadást tart a márciusi Tréning Kerekasztal Konferencián.

Szinte már mindenki tudja, hogy egy tréningtől nem várhatunk nagy változást az üzleti eredményekben. Könnyen igazolható ez, ha megnézzük azt a hatásláncot, ami a valódi változásokhoz vezet munkatársaink, vezetőink fejlődésében. A hatáslánc túl sok elemből és túl nehéz akadályokból áll ahhoz, hogy leküzdje őket az ember egyedül. A teljes hatáslánc öt lépésből áll, és minden lépcsővel meg kell küzdeni, ha eredményeket szeretnénk látni. Minden fejlesztést úgy érdemes kezelni, mint egy személyes változásmenedzsmentet, hiszen az egyén szintjén a változás megvalósulása, régi beidegződések, szokások átírását jelenti. Makó Ferenccel, a Sensa Consulting ügyvezető igazgatójával beszélgettünk, aki a Tréning Kerekasztal konferencián részletesen beszél a témáról.

A tréningnek különböző szerepet szánnak a HR szakemberek és üzleti vezetők: tekintik motivációs eszköznek, megtartást segítő eszköznek vagy éppen az egyéni készségfejlesztés módszerének. Talán még kevesen tekintenek a tréningre úgy, mint az üzleti stratégiát támogató, az üzleti célok elérését biztosító szervezeti beavatkozásra. A tréning módszer üzleti szerepéről kérdeztük Stremeny Gábort, a DEVELOR Tanácsadó Zrt. üzletfejlesztési igazgatóját, aki a március 21-ei Tréning Kerekasztal Konferencián erről a témáról tart előadást.

A mai munkaerőhiányos Magyarországon az elkötelezett, jól teljesítő munkatársak megtartása kulcsfontosságú. A megfelelő ember megtalálása vezető, illetve kulcspozíciókba pedig a kiválasztás egyik legfontosabb kérdése. Mindkét kihívásra megoldást jelenthet egy igazán jól működő utánpótlás- vagy tehetségprogram. Ennek részleteiről kérdeztük Tormássy Krisztinát és Kosztra Balázst a Concordia Kft. munkatársait egy gyakorlatban is megvalósult eset kapcsán, amiről a Tréning Kerekasztal Konferencián is beszélni fognak.

Munkahelyi légkör, empátia, érzelmileg intelligens vezető. Ezek a fogalmak egyre gyakrabban válnak központi szereplővé a jó munkahelyekről, vezetőkről szóló diskurzusok során, ami korábban jóval kevésbé volt jellemző. Hogyan tud együttműködni leghatékonyabban egy csapat? Ehhez milyen vezetői képességek, erények kellenek? Hogyan lehet ezeket elsajátítani? Erről is szó lesz a Tréning Kerekasztal 2019-es - A 15 milliárdos kérdés: Mire jó a tréning? - konferencián. Kocsis Zoltán, a SKULL tréning

A gazdasági szereplők számára egyre világosabb, hogy a vezetők képzése elengedhetetlen, ha egy gyorsan változó világban is hatékony és rugalmas vállalati kultúrát szeretnénk építeni. A vezetők szerepét különösen felértékeli a mai munkaerőhiányos környezetben az a tény, hogy a közvetlen munkahelyi vezetővel való kapcsolat minősége a kulcs nem csak a munkavállalók elkötelezése, de a bevonzása és a megtartása szempontjából is. A képzésekbe fektetett erőfeszítések azonban gyakran jóval kevesebbet hoznak a konyhára, mint szeretnénk. Ennek az okairól, és a megoldás lehetőségeiről beszélgettünk Czinege Andorral, az Ad Sidera Csoport vezető tanácsadójával, aki a Tréning Kerekasztal 2019-es konferencián is előad a témáról.
Legyél te is történetmesélő! A LinkedIn hirdetései alapján akár évi 270 000 dollárt is meg lehet keresni: a „storyteller” vagyis a... Teljes cikk
Az amerikai munkavállalók körében a stressz egyre nő, míg a munkahelyváltást csak kevesen merik meglépni – ez újfajta feszültséglevezetési... Teljes cikk
A friss diplomások munkaerőpiaca látványosan beszűkült: a bizonytalan gazdasági környezet és a mesterséges intelligencia terjedése visszavágta a... Teljes cikk
A vezetői pozícióban lévő nők helyzete a klimax idején olyan összetett szervezeti kérdés, amelyről meglepően keveset beszélünk, noha szinte... Teljes cikk
A hazai munkaerőhiány egyik legnagyobb tartaléka a megváltozott munkaképességű emberek több tízezres csoportja, akiknek foglalkoztatási aránya már... Teljes cikk