Különleges programom volt egy júliusi vasárnapon. Az Így Dolgozunk Mi lelkes szervezőpárosának meghívására önismereti tréninget tartottam 15-19 éves fiatalok számára az idei projekthetük részeként. Húsz ifjú várt rám aznap, én pedig bevallom őszintén, hogy ezúttal izgultam és alig vártam a kezdést. És bár 17 év után már inkább kellemes nyugalommal szoktam sétálni a tréning terembe, most élveztem az izgalmat is, írja Nagy Andrea a Parrish & Crawler International Szakmai Igazgatója, aki azt a tapasztalatát is megosztja, hogy vezetőként és fejlesztőként mit tanult ebből a találkozásból.

Nem mindenki lelkes, ha a munkaidőn túl is a kollégák körében kell múlatni az időt, különösen ha ehhez különböző kínos, csapatépítőnek szánt tevékenységek is vannak. Persze nem feltétlenül az alapvető szándékkal van a probléma, de ezek az összejövetelek a 444 olvasói körében végzett gyűjtés szerint nem mindig alakulnak szerencsésen.

Manapság rengeteg típusú tréning érhető el. A cégek nap mint nap használják őket problémáik megoldására és vállalati hatékonyságuk növelésére. A kérdés csupán az, hogy a tréningek széles palettájából, hogyan lehet kiválasztani a tényleg hatékonyakat, melyek egyedi megoldást kínálnak mindennapi kihívásainkra, és illeszkednek a dolgozók tanulási ritmusához.

A tréningeket igénybe vevő cégek között évek óta folyamatosan nő a termelő cégek, az autóipari beszállítók részaránya. Egyre keresettebbek külföldön a magyar tréning szakemberek - derül ki a Tréning Kerekasztal Egyesület legújabb felméréséből.

Amikor megszületik a gyerek, alig várod, hogy megszólaljon. Évekkel később azt várod, mikor hallgat már el - szól a régi bonmot. Hallgatni arany - így pedig a szólás. A csendnek elég jó a PR-ja. Sejtjük, érezzük, néhanapján meg is tapasztaljuk, mekkora érték, mégis ki vagyunk éhezve rá. Jó tudni, hogy az aktív, teremtő hallgatás: tanulható.

Még mindig csak a reakció-értékelését, azaz a happy-sheet-eket használják az egyes szervezetek a tréningek hatékonyságának értékelésekor. Pedig a válság sok mindent megváltoztatott. A hosszú képzési programokra egyre inkább a coaching-szerű képzési folyamatokat rendelnek a cégek, és a megszerzett tudás sem mindig másodlagos. Poór József, a egyetemi tanár, kutatási központ vezető a legújabb hatékonyságvizsgálati kutatásuk elsődleges eredményeiről beszélt a HR Portálnak.

A magyarországi cégek legnagyobb arányban a munkahelyi betanítási folyamatot, a csapatépítő tréninget és a konferenciákat alkalmazzák. Gyakran elmarad a képzések hatékonyságának értékelése - derült ki a Grow Szervezetfejlesztési Tanácsadó Zrt. és a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központjának kutatásából.

Ha nem tudok valamit, továbbképzésre megyek, amit megszervez a HR, nekem csak be kell ülni a tanterembe - valóban így néz ki a képzés a XXI. században? Nem lehet, hogy amit én nem tudok, a mellettem ülő tud és két perc alatt megtanítja nekem? Erre a pofonegyszerű elvre épít a Grundfos projektje, melyért néhány nappal ezelőtt Bécsben vehették át a HR Transformation Challenge névre keresztelt díjat. Nyertes projektjüket, amely az Önfejlesztési Modell Bevezetése címen futott, Gelbmann Csenge, szervezetfejlesztési vezető állította össze. A díjat az SAP Success Factors alapította, annak érdekében, hogy előmozdítsanak HR-innovációkat átalakítás, képzés-fejlesztés és toborzás területén. A döntőbe román, horvát és magyar pályázók kerültek, a díjat a magyarok hozták el. Gelbmann Csengével és Oláh-Fekete Katalin, tréningkoordinátorral beszélgettem.

Ha egyetlen egy tulajdonságot kellene kiemelni, ami a legfőbb különbség a sikeres és sikertelen csoportok között, akkor az a tagok és a vezetők közötti kapcsolat lenne. A produktív csapattag és a jó vezető kapcsolata 3 szóval jellemezhető: bizalom, egyensúly és rugalmasság.

A törzseknek jól felismerhető kultúrája van - jól felismerhető az általuk beszélt „nyelvből” és a viselkedéseikből. A produktív és profittermelő kultúrákban a nyelv pozitív, az emberek képesek nagyobb csoportokban is természetesen kapcsolódni, a hol a „Mi vagyunk jók „ és nem az Én vagyok jó” dívik, ahol nem küzdelem, hanem öröm a másokkal való munka. Csak a vállalatok 2%-a ilyen, és ezek a cégek a legsikeresebbek a maguk piacain.

Vannak bizonyos munkakörök, amelyeket általános ellenszenv övez. Például az adóellenőrök, jegyellenőrök munkáját, de gyakran találkoznak agresszióval az ügyfélszolgálatok munkatársai is. Aminek a kezelésére, a megfelelő reakcióra nem mindig vannak kellően felkészítve, írja a 24.hu.