Bár a gazdasági válságra adott egyik első reakcióként a cégek a munkatársak és a vezetők képzésére szánt forrásokat kurtították meg, a 2012-es trendfordulót követően, 2015-ben tovább folytatódott a tréningek térnyerése és ismételten nőttek a tréningköltések.

Mint a pálma a viharban – ezzel a hasonlattal jellemezte a reziliencia lényegét dr. Rose Aghdami brit pszichológus és coach, a FUEL modell megalkotója, a Coaching Határok Nélkül (CHN) programsorozat legutóbbi előadója, a RARE Consulting alapítója. A reziliencia mostanában gyakran használt, és még gyakrabban szükséges képesség arra, hogy az ember felismerje a nehézségeket, szembenézzen velük, alkalmazkodjon hozzájuk, és a végül erősebbé váljon általuk. Ezzel a meghatározással élt Rose Aghdami, aki már 25 éve foglalkozik pszichológiával, és segíti az embereket abban, hogy úrrá tudjanak lenni a megpróbáltatásokon.

Emberünk, aki a keresett IT diplomával a zsebében, magas kezdő fizetéssel elhelyezkedik, még éppoly kiforratlan egyéniség, mint az újbor. Belekerül egy cégkultúrába, ahol rövidebb-hosszabb ideig a helyét keresi, többé-kevésbé beilleszkedik. Azután elkövetkezik az első teljesítmény-értékelés időpontja, ahol azt a kritikát kapja, hogy rossz a kommunikációja. Vajon mit kezd ezzel az információval? Körülnéz, s hozzá hasonló figurákat lát, akik szintén egy-egy odavetett szóval, poénnal élnek, ha mondandójuk akad. Mi ezzel a baj? Így kerek nekik a világ.

Ki ne talált volna már újság szélére írt telefonszámot, mely mellett nem volt név? Kinek ne lenne a táskájába beszórva pár névjegy, csekk és rossz elemek? Ezek rendszerezésében is segít, ha a GTD-vel kezdünk dolgozni. Ez nem időmenedzsment – egyszerűen a fejem kiürítése, ettől csökken a stressz – így kezdte Hamar Domonkos, a Hamar Productivity Consulting vezetője. Az egész napos tréning során kiderült, hogy bár a GTD lényegét két percben meg lehet érteni, két nap alatt át lehet alakítani a rendszerünket, de két év kell ahhoz, hogy tényleg a magunkénak érezzük a módszert és tökéletesen működtessük. „Ebben hasonlít az autóvezetéshez: két perc alatt azt is el lehet magyarázni, két nap alatt meg lehet tanulni olyan szinten, hogy tudsz menni 100 métert, de két év mire megvan a kellő rutin” – mondta Domonkos, aki a nap során többször visszatért az autós hasonlathoz.

Gábor azzal kereste meg a HR Portalt, hogy segítsünk neki: ajánljunk karriertanácsadót, ugyanis hónapok óta hiába bombázza a hirdetőket önéletrajzaival, semmiféle visszajelzést nem kapott. Nem érti miért, hiszen remekül beszél angolul, több ágazatban van tapasztalata, szívesen és sokat dolgozik, nyitott az új feladatokra is. A szerkesztőségben hosszas gondolkodás után összegyűjtöttünk pár jó szakembert, ám aztán másra gondoltam: nézzük meg élőben, hogyan is segít a tanácsadó! Szerzünk Gábornak tanácsadót, coachot, önéletrajz-gurut, bármit amire csak szüksége van, nézzük meg együtt azokat az önéletrajzokat, pályázzon meg állásokat a karriertanácsadást követően, aztán meglátjuk mi történik – kövessük együtt olvasónkat, vajon állást kap-e mindezek után? Gábor igent mondott. Így aztán indul a HR Portal első álláskereső valóságshowja.

Tíz civil szervezet vezetője vehetett részt egy 5 alkalomból álló vezetőfejlesztési folyamatban, az EQ-Skill Non-profit Vezetői Akadémia 2015-ös képzésén, a cég pro-bono felajánlott szolgáltatásaként. A program küldetése az volt, hogy elérhetővé tegye azokat a vezetői készségeket és képességeket, melyek által hatékonyabban tud működni vezető és szervezet egyaránt, olyan cégek számára, melyek erre külön anyagi keretet nem tudnak biztosítani.

Nem új keletű az a megállapítás, hogy életünkben folyamatosan jelen vannak olyan helyzetek, melyek stresszt váltanak ki belőlünk. A köznyelvben a „stressz" szó legtöbbször negatív kicsengésű, olyankor használjuk, amikor valamilyen szituációban kellemetlen érzésünk támad. Azonban a stresszre adott reakció kimenetelétől függően megkülönböztetünk pozitív (eustressz) és negatív stressz (disztressz) élményeket.

Az el(ő)adni tudás nemcsak az előadóművészek sikerének titka, hiszen a hétköznapi életben is gyakran azon múlik egy megszerzett munka vagy egy elnyert pályázat, hogy milyen volt a prezentáció. Hajnóczy Soma a kétszeres bűvész világbajnok most elárulja sikerének titkát, amit 8 pontban foglalt össze.

Életünk, tapasztalataink, örömteliségünk, minden amit ismerünk és aminek tudatában vagyunk annak függvényében alakul, hogy mennyire és milyen módon figyelünk rá. A munkahelyünkön is csak azon információk alapján tudunk döntést hozni, melyekről tudomásunk van.

Gyakori eset, hogy mielőtt valódi, érdemi párbeszéd indulna meg a dolgozók között, beindul a játszmázás. A félrekommunikálás azonban nem vezet eredményre, és sok pénzbe kerül. A második HR Pikniken Dr. Várkonyi Andrea végzős pszichológus kedvenc témájáról, a játszmázásról fog beszélni.

Ülök az asztalnál és nézem a két fiam, ahogy valami fura kifejezéssel az arcukon méregetik az ebédet. Spenót. Nem tartozik a kedvenceik közé. Telnek a percek, a kaja nem fogy. Ekkor eszembe jut egy barátom ötlete: kap egy fagyit, aki megmondja, hány kanál főzelék van a tányérban. A srácok szeme felcsillan, gyorsan jönnek a tippek, majd pillanatok alatt kilapátolják az ebédet. Már senki nem foglalkozik azzal, szereti-e a spenótot, csak örül annak, hogy a csoki és a citrom mellé talán még egy gombóc eper is odafér…Vendler Balázs, a MarkCon Csoport ügyvezetőjének írása.

A szakirodalom szerint a probléma a célhoz vezető ismeretlen út és az út megtalálása a megoldás. A probléma megoldása egy felismerési folyamat, ami többször egy korábban már alkalmazott technikára épül, ilyen például a SWOT analízis, vagy a Bono féle hat kalap módszer. Minek köszönhető, hogy a problémamegoldás képessége egyre nagyobb hangsúllyal van jelen mind a köz- mind a felsőoktatásban és az egyetemeken már külön tárgyként szerepel? Erre kerestük a választ Ábrahám Zsolttal és Juhász Istvánnal, a Case Solvers startup vállalkozás alapítóival, akik a tréningjeiken elsődlegesen végzős középiskolásokkal az esettanulmány alapú problémamegoldásra koncentrálnak.