Ülök az asztalnál és nézem a két fiam, ahogy valami fura kifejezéssel az arcukon méregetik az ebédet. Spenót. Nem tartozik a kedvenceik közé. Telnek a percek, a kaja nem fogy. Ekkor eszembe jut egy barátom ötlete: kap egy fagyit, aki megmondja, hány kanál főzelék van a tányérban. A srácok szeme felcsillan, gyorsan jönnek a tippek, majd pillanatok alatt kilapátolják az ebédet. Már senki nem foglalkozik azzal, szereti-e a spenótot, csak örül annak, hogy a csoki és a citrom mellé talán még egy gombóc eper is odafér…Vendler Balázs, a MarkCon Csoport ügyvezetőjének írása.

A szakirodalom szerint a probléma a célhoz vezető ismeretlen út és az út megtalálása a megoldás. A probléma megoldása egy felismerési folyamat, ami többször egy korábban már alkalmazott technikára épül, ilyen például a SWOT analízis, vagy a Bono féle hat kalap módszer. Minek köszönhető, hogy a problémamegoldás képessége egyre nagyobb hangsúllyal van jelen mind a köz- mind a felsőoktatásban és az egyetemeken már külön tárgyként szerepel? Erre kerestük a választ Ábrahám Zsolttal és Juhász Istvánnal, a Case Solvers startup vállalkozás alapítóival, akik a tréningjeiken elsődlegesen végzős középiskolásokkal az esettanulmány alapú problémamegoldásra koncentrálnak.

Ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, hogy kollégáinknak milyen képzésre, fejlesztésre van szüksége, fel kell tárni a hiányosságokat, szükségleteket. Egy jól felállított képzési terv az egész vállalkozás sikeréhez, arculatának kialakításához hozzájárul.

Idén harmadik alkalommal ítélte oda az Év Nemzetközi Trénere díjat a WIFI Österreich tréning intézet. A pályázaton kilenc országból indultak trénerek egyedi pályamunkákkal. A megmérettetésen az első és a második helyezésért járó díjat is magyar szakember hozta el.

Már gyerekkorban eldől, hogy valaki magabiztos felnőtt lesz, vagy olyan, akinek meg kell küzdenie az önbizalomért. Ez utóbbi nehéz dolog, de nem lehetetlen. Megmutatjuk, hogyan tehet szert Ön is magabiztosságra.

A tárgyalás életünk szerves része. Az rajtunk múlik, hogy milyen technikákat használunk a tárgyaláshoz, vagy milyen stratégiát választunk. Ahhoz azonban már profi segítségre lehet szükségünk, hogy legyen megfelelő ismeretünk ezekről és ne csak az ösztöneinkre bízzuk a választást.

Egy kicsit átértelmeztem a latin közmondást, ami úgy kezdődik, hogy „Navigare necesse es”, magyarul „Hajózni muszáj”, viszont úgy folytatódik, hogy "Vivere non est necesse” azaz élni viszont nem, arra hogy „Tárgyalni muszáj”, és pedig nem csak azért, hogy jobban járjunk, hanem azért is, hogy jobban érezzük magunkat, és hogy a világ egy jobb hely legyen.

Bankok és biztosítók helyett tavaly a termelőcégeknél, szolgáltatóknál és kereskedelmi cégeknél volt a legtöbb tréning. A korábbi évhez viszonyítva nőtt a vezetőképző programok száma, többet költöttek a cégek szervezetfejlesztésre, valamelyest csökkent viszont az ügyfélszolgálat fejlesztésére fordított forrás - derül ki egy felmérésből.

„Napsütésben sétáltam gondtalanul a zöldellő tavaszi dombok között. Az út kényelmes volt, felfelé vitt, könnyedén lépdeltem.” „Sötétség vett körül, csak a szürke, töredezett betont láttam a talpam alatt. Minden lépés nehezemre esett, úgy éreztem, nem haladok sehová”. A két idézet egy tréningről,az „én utam” imaginációs gyakorlat egy-egy résztvevőjétől származik. Ugye, ön is könnyen kitalálja, melyik kép figyelmeztet rá, hogy valami nagyon nincs rendben az elbeszélő jelenlegi élethelyzetében?

A konfliktus az a téma, amely egész életünket végigkíséri: a magánélettől a munkahelyig, bölcsőtől a sírig. Az érdekkülönbségek életünk velejárói, abból fakadnak, hogy a konfliktuspartnerünk más, mint amilyenek mi vagyunk: eltérő személyiségjegyekkel, különböző véleményekkel, különféle értékrenddel és érdeklődési körrel rendelkezik. Miért fontos ezzel a témával foglalkozni? Azért, mert a meg-, vagy feloldatlan konfliktusok megmérgezik az embereket, a személyek közötti kapcsolatokat, s ez hatással van a munkahelyi légkörre, teljesítményre és a hatékonyságra.

A LEGO Csoport négy gyára közösen fejlesztette ki azokat a képzési struktúrákat, amelyeket ma már a nemzetközi vállalati hálózatban alkalmaznak. Az otthonos, oldott tantermi környezet, a lassú, sok ismétléssel való haladás, és a képzés folyamatát is szisztematikusan felépítő rendszer mind azt szolgálja, hogy a tudás valóban hasznosulhasson. A központ nem „mindent tudó”, hanem hagyják a helyi működésmódokat érvényesülni. Nagy István, a LEGO szenior toborzási és fejlesztési vezetője mutatta be a hazai vállalat sajátosságait a HR Portál számára.

Én stresszelek, te stresszelsz, ő stresszel. Valóban stresszelünk? Kutatások százai támasztják alá, hogy a stresszel foglalkozni kell, lehet és érdemes! Mindez nem csupán magasröptű értekezés; a Világgazdaság is arról számol be, hogy az Európai Unió tagállamaiban a stressz által okozott gazdasági kár évente átlagosan 136 milliárd euró. A stressz hatásainak következménye a magyar vállalkozásoknak évente 440 milliárd forintos veszteséget okoz, továbbá a stressz bizonyítottan növeli a táppénzen töltött napok számát, a munkabaleseteket és a halálozást.

A csapatépítésen részt vett munkavállalók 90 százaléka úgy gondolja, hogy a tréning növeli a munka hatékonyságát és javítja a kollégák kapcsolatát is. Ugyanakkor nem mindenki jut el tréningre, derül ki a Profession.hu és a KonferenciaHotelek.hu felméréséből.

Bár a közoktatási rendszer még küzd ellene, minden más fronton egyre inkább beigazolódik, hogy a tanuláshoz való hozzáállás és a tanítás eszközei óhatatlanul változóban vannak a világ és a technológia változásaival párhuzamosan. Az egyik legnagyobb ellenség az unalom, de furcsamód az információdömping is gyakran nehezíti a feladatot, hiszen úgy kell szelektálni, hogy a legfontosabb dolgok mégis megragadjanak. Ehhez pedig az is előfeltétel, hogy a tanult anyag és annak elsajátítása élményt is jelentsen.