Az nem kérdés, hogy a technológiai fejlődés ezt lehetővé teszi, egyelőre a "robotokat", automatizált folyamatokat, algoritmusokat emberek irányítják, írják. Kár a "régi szép időket" emlegetni, a változás adott, a helyzethez alkalmazkodni kell, kérdés kinek mennyire sikerül partneri viszonyba kerülnie a technológiával, írja Shelly Palmer a LinkedInen.

ATM-ek, jegyautomaták, önkiszolgáló pénztárak, drón "postások" és raktárosok, és még sorolhatnánk azokat a munkaköröket, ahol már átvette az ember helyét az automatizáció. A Portfolio a McKinsey kutatása alapján térképezte fel a helyzetet.

2014-ben a magyar cégek 8 százaléka vett igénybe felhőalapú szolgáltatást, ami jelentősen elmarad a 19 százalékos uniós átlagtól, a világátlagtól pedig teljesen leszakadtunk: egy 2015-ös nemzetközi felmérés szerint minden második HR rendszer bevezetése már a felhőből történik. Persze nem nálunk. Vajon mikor fognak élni ezzel a lehetőséggel a cégek? Erről kérdeztünk HR-vezetőket.

Már nem a jövő zenéje az automatizáció a logisztikai cégeknél sem, hanem a mindennapok része. Különösen, hogy az egyébként hiányzó munkaerőt technológiával lehet pótolni, írja a Magyar Idők.

Az okostelefon használata egyre elterjedtebb, és egyre többen vesznek igénybe olyan mobilapplikációkat, melyek a munkát, az intéznivalókat, a tervek megvalósítását megkönnyítik. Van olyan alkalmazás, amely az ügyeink nyomon követését segíti, a másik a munkahelyi közösség kommunikációját támogatja, és olyat is találunk, amely a saját weboldalunk látogatottságát, statisztikáját mutatja meg. Természetesen azok a munkavállalók használják főként a mobilt, akik nincsenek helyhez kötve, akár a munkahelyen belül, az irodák között mozognak, vagy gondoljunk a kalauzokra, akik már mobiltelefonnal tudják ellenőrizni a digitális jegyeket.

A munkaidőnk 49 százalékában végzünk olyan tevékenységeket, amelyeket automatizálni lehet a jelenleg meglévő technológiákkal, derül ki a a McKinsey Global Institute legfrissebb tanulmányából, amelyről a Portflio írt.

Egy-egy esemény, mint például előléptetés, fizetés nélküli szabadság, vagy külföldi kiküldetés megszervezése a cégméret növekedésével komoly adminisztrációs terhet jelent a vállalatok számára.

A robotok térhódítását látva vajon jogosan tartanak az emberek munkahelyük megszűnésétől? A közelmúltban több kutatóintézet is foglalkozott ezzel a témával, de a szakemberek sem értenek egyet abban, hogy ténylegesen elveszik-e az emberek munkáját a robotok vagy csak átalakítják. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az automatizáció miatt a jövőben jelentősen átalakul a munkaerő-piac. Egyre szélesebb körben automatizálják munkafeladataikat a vállalatok. Az együttműködő robotok megjelenésével ez a lehetőség már a kis- és középvállalatok számára is elérhető.

A két évvel ezelőtti amszterdami SAP Success Factors konferencia óta nem csak a HR változott, hanem az is, hogy miként jelenjen meg a HR egy konferencián, hogyan lehet vonzóvá és show-elemekkel gazdagítottá tenni. Francisco Mateo-Sidron a Success Factors elnökhelyettese erről az átalakulásról is mesélt a HR Portalnak az idei, Bécsben rendezett évzáró konferencia után.

Az amerikai elnökválasztás a világ egyik legnagyobb olyan HR-projektje, amelyben sikerült felépíteni a jelöltet. Bár a mindennapi munka esetében a tét kisebb, a MogIA (mesterséges intelligencia rendszer) példája jelzi: a mesterséges intelligencia a HR segítségére van, írja a Világgazdaságban megjelent véleménycikkében Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Gyorsan kihúzhatja a LinkedIn alól a szőnyeget a Facebook, ha elindítja saját álláskeresős és álláskínálós megoldását, a Jobst. A cégnek minden rendelkezésére áll, hogy ezt sikerre vigye - írja a hwsw.hu.

A hazai cégvezetők jelentős része inkább otthon használja az okoseszközöket, annak ellenére hogy tudják, milyen hasznos lenne a vállalkozás számára is. Persze azért nem mindenki áll így az újdonságokhoz: a felsőfokú végzettségű és északnyugati vezetők sokkal nagyobb arányban bevállalósak - írja a profit7.hu.