Politikailag inkorrekt kimondani, amennyiben valaki nem szeret dolgozni? De mi van, ha nem azért van így, mert lusta? Hanem amiatt, mivel amit meg tud csinálni, azt nem szereti, amilyen foglalkozásra vágyik, ahhoz meg nem elég tehetséges? Miért ne mondhatná akkor ki, hogy az a meló, amiből él, igenis büdös neki. Nem mindenki olyan szerencsés, hogy ahhoz ért, amit szeret is, s meg is él belőle. Hogy e sorok írója ugyancsak ilyen mázlista-e, azt döntse el az olvasó.

HR Szubjektív rovatunkban Dr. Jagicza Ágnes az Invitel Zrt. HR- és Szervezetfejlesztési vezérigazgató-helyettese kérdez, miután Gál Csilla, a Kirchhoff Hungária Kft. HR-menedzserének kérdésére válaszolt.

Patai Krisztina igazi fejvadász alkat, egy nyomozó veszett el benne: addig keres, amíg meg nem találja a megfelelő szakembert. 2010 óta a Randstad toborzási vezetője, feladatai közé a klasszikus toborzási előszűrések mellett innovatív megoldások felkutatása is tartozik.

Az állások jelentős hányadát (egyesek szerint a döntő többségét) soha nem hirdetik meg. De a közzétett munkalehetőségek egy részére szintén igaz, hogy csak alibiből, a jogszabályok miatti formális megfelelés okán teszik azokat nyomtatásba vagy internetre. Ám valójában a hirdetésfeladás pillanatában már rég eldőlt, kit fognak alkalmazni. Tehát informális belső háttérkapcsolatok nélkül sokkal több időbe (és stresszbe) kerül elhelyezkedni. De mi is pontosan a rejtőzködő munkaerő-kiválasztás? És kiknek van a legnagyobb esélye annak révén karriert befutni?

Miben különbözik a munkahelyi barátság a szimpla barátságtól? Például abban, hogy az ilyen kapcsolatokat fokozottabban motiválhatja a kényszer, valamint az érdek. Szabadidejében, a hobbiját űzve senki nem barátkozik olyannal, akit ki nem állhat. Miként az ellenszenves szomszédhoz se megyünk vendégeskedni. A munkahely viszont egy kényszerközösség. Nem választhatjuk meg teljesen szabadon a munkatársainkat. S főként nem cserélhetjük le jobb fejre a főnökünket, ha nem szimpatikus. Mikor az ember bekerül egy cég vagy intézmény állományába, próbál oda beilleszkedni. Így aztán kénytelen olyanokat is szívélyesen, érdeklődést imitálva végighallgatni, akikre legszívesebben ráborítaná az asztalt. A foglalkoztatók, a munkaadók pedig kifejezetten elvárják a pozitív kollektíva-légkört. A csapatépítő tréningek végcélja is az, hogy az együtt dolgozók összehaverkodjanak. Ami esetleg túl jól sikerül. Szex lesz belőle - ami potenciális rizikók forrása. Szubjektív élménymozaikokkal tarkított látlelet.

HR Szubjektív rovatunkban Gál Csilla, a Kirchhoff Hungária Kft. HR-menedzsere kérdez, miután Von Bartheldné Ábri Judit PCC kérdésére válaszolt.

Cser András, több mint tíz éves multikultúrális és nemzetközi környezetben, bank és pénzügyi szektorban elsajátított erős szakmai tapasztalatával segíti a Tjobs csapatatát.

Míg a földtörténeti középkorban a vulkánkitörések kritikus tömege rengette meg a földet, úgy éljük ma meg a nyugdíjügyben spontán kitörő kaotikus ötletrohamok egész közéletet megrázó amúgy is zaklatott időszakát. Míg az előbbi ellen nem lehet védekezni, a kontrollálatlan ötletrohamok ellen létezik megoldás, a józan érvek és a nyilvánosság.

A munkahelyi rasszizmusról elemzést készíteni komoly feladvány. A jelzős szerkezet definíciója világos: faji előítélet és diszkrimináció a foglalkoztatás világában. De a lényege, a tetten érése hihetetlenül nehéz. Egyébként pedig azt gondolnánk: a rasszizmus leginkább a frusztrált vesztesek (például a vidéki munkanélküliek) ópiuma. Ám a kutatások a cigánygyűlölet kapcsán azt bizonyítják, hogy épp jómódú, városias (tehát munkahellyel, remek, de legalábbis tűrhető anyagi kondíciókkal rendelkező) polgárok a legelőítéletesebbek. Holott elitebb, komfortosabb lakókörnyezetük miatt ők jóval kevesebbszer találkoznak nyomorgó, szociokulturális helyzetük okán esetleg a bűn útjára lépő, gettósodott telepeken élő romákkal. De mi is pontosan az a rasszizmus és hogyan jelentkezik HR-relevanciájú dimenzióban?

HR Szubjektív rovatunkban Von Bartheldné Ábri Judit PCC, az ICF akkreditált executive coacha, aCoaching Határok Nélkül (CHN) program igazgatója kérdez, miután Verő Barbara, a Nestlé HR-vezetője kérdésére válaszolt.

Ezúttal a Mol-csoport stratégiai HR-vezetőjét, Orosz Vivient mutatjuk be. Karrierje során számos nagyvállalat humán erőforrás stratégiájának kialakításában vett részt, vezetői szemléletében meghatározóvá a szervezeti érdekek szem előtt tartása vált.

Gombóc Artúr tételesen felsorolja, milyen csokikat szeret. De mi a helyzet a céges, a hivatali levelekkel? Melyiket szeretjük, és melyiket nem? A kiszivárgottat? Az elektronikust? A kinyomtatottat? A tévedésből nekünk címzettet? A meg sem kapottat? A retorziókkal fenyegetőt? A behízelgően kérlelőt? A nem is létezőt? A koholtat? Kis levélkörkép, szubjektív emlékvillanásokkal.

Dobi Kitti a BP European Business Service Centre európai és afrikai szolgáltató központjának HR-vezetője - ezúttal az ő egy napját követhetjük nyomon. Kitti napja korán, már a család ébredése előtt kezdődik: munkával indítja a napot, mert az estét már szereti kizárólag a magánéletének szentelni.

Tomka János a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnök és mérnöktanár diplomákat, majd 2005-ben PhD fokozatot, tudásmenedzsment témában. Közel hat évig Németországban dolgozott projektvezetőként és tanácsadóként. 1993-ban tért haza, azóta a KPMG-nél dolgozik.