A Hankooknál évek óta fennálló szakszervezet-ellenes, sőt időnként törvénytelen munkaügyi és munkavédelmi viszonyokra hívja fel a miniszterelnök figyelmét a vegyipari szakszervezet.

A JOGPONT+Mini projekt elsődleges célkitűzéseként szerepelt, hogy Magyarországon a kisebb településeken is valamennyi állampolgár ingyenes, minőségi és elérhető jogi szolgáltatáshoz jusson, személyre szabott segítséget kapjon.

A munkavédelem területén a legrosszabbtól tart a vegyipari szakszervezet, ezért közérdekű adatszolgáltatásként kéri ki az idei munkahelyi balesetek és halálesetek statisztikáját, hogy lássa, miért titkolja a kormány számokat.

Személyes és telefonos kiszolgálásban viszonylag jól teljesítenek a hazai vállalatok, az elektronikus ügyfélkiszolgálás területén viszont van még hova fejlődni, bár jelentősek a különbségek az egyes cégek között - mutat rá a ClientFirst Consulting felmérése.

Aláírásokat gyűjt az autóbuszvezetők korkedvezményes nyugdíjának megtartásáért a Közlekedési Munkástanácsok Északnyugat-magyarországi Szövetsége és a Közúti Közlekedési Szakszervezet régiós szervezete.

Polgári engedetlenségi mozgalmat kezdeményez a vegyipari szakszervezet, hogy a volt és a még bennmaradt tagokkal összefogva megvédje a kormánytól a mintegy 200 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári vagyont. A VDSZ-nél nem értik, miért fáj a foga a hatalomnak még erre a maradékra is, ahelyett, hogy az új luxus kastélyokra, a kihasználatlan stadionokra, vagy a civilnek álcázott állami pénzből működtetett szervezetekre vetne ki adót.

Nemrégiben a Budapest Business Journal konferenciája a fenti kérdést próbálta több szempontból boncolgatni. Hol a helye a magyar folyamatoknak és irányoknak a globális gazdasági trendekben? A gyors változásokhoz, nemzetközi versenyhez - mely ma már nem csak a régiót jelenti -, hogyan tudnak alkalmazkodni a munkavállalók és a munkáltatók? Miközben az egyik legfontosabb mutató, a termelékenység nem áll túl jól, az oktatásra szánt összegek pedig évek óta csökkennek (2015-re már csak a GDP 3,5 százalékát tervezi a kormányzat az oktatásra fordítani), miközben magasabb hozzáadott értéket, amelyben a legtöbb elemzés a jövőt látja, csak magasabb szintű képzéssel lehet elérni. A szabályozási folyamatok azonban nem igazán ebbe az irányba mutatnak. Mégis van néhány magyar cég, akik meg tudták vetni lábukat a világpiacon. A kulcs, hogy eleve ezt tűzték ki célként.

A HR-eseknek egyre több generáció eltérő igényeit kell ellátniuk a vállalatoknál. Ráadásul a munkavállalók többsége nem bízik a cégvezetésben, mert szerintük nem képesek a változásokat megfelelően kezelni - derül ki egy globális felmérésből, melyet portálunk is megkapott.

Alighanem kevesen vágnák erre rá, hogy nem. Még akkor is, ha szereti a munkáját, hiszen mennyivel jobb hobbiból csinálni bármit is, amikor az embert nem a körülmények kényszerítik rá. A lehetőség persze megvan rá, bár valljuk be őszintén, nem sokaknak adatik meg.

2014 májusában a Jagall & Partners és az InnovaLab Institute közös kutatást végeztek a szervezeteken belül észlelhető vezetői etika és lelkiismeret, valamint a szervezeti innovációs teljesítmény és stratégia jelenségeinek illetve összefüggéseinek feltérképezésére. A kutatás két fő területet ölel fel. Egyrészről a szervezeti szintű innovációs teljesítményt, másrészről a szervezeten belül megnyilvánuló vezetői etika mértékét és minőségét vizsgálja. Az alábbi cikk a „Vezetői Etika és Lelkiismeret" területére vonatkozó főbb eredményeiket mutatja be.

A Munkástanácsok Versenyszféráért felelős alelnöke, Kovács Zoltán nyílt levéllel fordult dr. Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez az állami tulajdonban álló munkáltatóknál letiltott prémiumok és egyéb mozgóbérek kifizetésének ügyében.

Régiónkban vállalati részvények helyett a cégek nagy része továbbra is inkább készpénzzel motiválja munkatársait, pedig nem ez a leghatékonyabb motivációs eszköz. Továbbra is az amerikai és angolszász tulajdonban lévő cégeknél a legelterjedtebbek a teljesítményhez kötött részvényjuttatások - derül ki egy kutatásból.

Élőláncot tervez a parlament elé a Vasas Szakszervezeti Szövetség november 17-én, a dolgozókat terhelő adók miatt - közölte Balogh Béla, az érdekképviselet országos elnöke.

Tiltakozik a cafeteriára vonatkozó adóemelési terv ellen az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ). A konföderáció kész csatlakozni azokhoz a megmozdulásokhoz, amelyekkel meg lehet akadályozni a béren kívüli juttatás adóemelését - közölte a szervezet kedden megtartott küldöttértekezletét követően.