Nagyobb sikerélmény, ha egyedül mented ki magad a nehéz helyzetekből. Ezért hasznos a self coaching, amellyel a 3. HR Piknik résztvevői is megismerkedhetnek Komócsin Laura előadása révén.

Április 22-től e-learning alapú távoktató felkészítő tanfolyamra jelentkezhet a Diplomamentő program minden olyan résztvevője, aki - a próbálkozások ellenére - eddig még nem tudott nyelvvizsgát szerezni, ám a külön kérelemre, decemberi 31-ig meghosszabbítható végső határidőig számot kíván adni tudásáról.

Vagy: „Értem a leírt szöveget, de ugyanazt beszédben már nem” – ugye milyen gyakran halljuk (és talán mondjuk) ezeket a mondatokat? Nyelviskolában, iskolai képzésben nehezen ugorjuk meg azt a szintet, amikor le kell dobnunk a félelmeinket és valahogy aktivizálni kell a passzívan rejtőző nyelvtudásunkat. Pedig van olyan megoldás, mely éppen ebben a szintlépésben segít: és még csak Angliáig sem kell menni érte. Pichler Anettel, az Angolfalu vezetőjével beszélgettem.

A felnőtt személyiség mind a vállalt tanulás során, mind a munkavégzése során bizonyos elvárások kielégítését kívánja elérni. A vezetőknek, a képzésben érdekelteknek, megvalósítóknak ezeket a „követelményeket” ismernie kell és kielégítenie szükséges. Ebben az esetben azonban megfogalmazódik a kérdés, hogy ki a felnőtt. Erre a kérdésre azonban nehéz megfelelni, mivel több személetű megközelítés, definíció található a szakirodalomban, ezért idézünk ezekből, majd megkíséreljük saját kifejtéssel megfogalmazni a felnőttséget.

A coaching, mint fejlesztési folyamat az energiák mozgósításáról szól, amely folyamatjellegű, és hatalmas erőt képvisel. Erő és inspiráció – annak együttes jelenléte. Bízni a folyamatban, hinni a megérzésekben, keresni a megérzésekből sugárzó inspiratív erőt. Bátornak lenni kilépni a rutinszerű működésből, és egyszerűen elindulni. Erőt meríteni az elmélyülésből, a tapasztalatok megéléséből, a reflexióból. Majd cselekedni, mozgásba lendülni, keresni az inspiratív erőt, ami az aktivitást adja. Aztán néha megállni és nem azonnal cselekedni. Várni és megfigyelni. A jelenben lenni. Nem sémák és rutinok szerint azonnal reagálni. Hanem hinni az inspiráció erejében. Az alábbiakban bemutatott coaching folyamatban mindez megtörtént.

Digitális Témahét kezdődött több száz iskolában, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy milyen fontos lenne a digitális alapkészségek elsajátítása az oktatási rendszerben, írja a Portfolio.

A külföldi cserediákok alig három százaléka tartja megtanulhatatlannak a nyelvünket fél év után egy felmérés szerint.

A szakértő elképzelhetetlennek tartja, hogy a GDP 6,14 százalékát költötte volna tavaly az ország oktatásra, ahogy azt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára állította.

Bár a gazdasági válságra adott egyik első reakcióként a cégek a munkatársak és a vezetők képzésére szánt forrásokat kurtították meg, a 2012-es trendfordulót követően, 2015-ben tovább folytatódott a tréningek térnyerése és ismételten nőttek a tréningköltések.

Mint a pálma a viharban – ezzel a hasonlattal jellemezte a reziliencia lényegét dr. Rose Aghdami brit pszichológus és coach, a FUEL modell megalkotója, a Coaching Határok Nélkül (CHN) programsorozat legutóbbi előadója, a RARE Consulting alapítója. A reziliencia mostanában gyakran használt, és még gyakrabban szükséges képesség arra, hogy az ember felismerje a nehézségeket, szembenézzen velük, alkalmazkodjon hozzájuk, és a végül erősebbé váljon általuk. Ezzel a meghatározással élt Rose Aghdami, aki már 25 éve foglalkozik pszichológiával, és segíti az embereket abban, hogy úrrá tudjanak lenni a megpróbáltatásokon.