Vagy: „Értem a leírt szöveget, de ugyanazt beszédben már nem” – ugye milyen gyakran halljuk (és talán mondjuk) ezeket a mondatokat? Nyelviskolában, iskolai képzésben nehezen ugorjuk meg azt a szintet, amikor le kell dobnunk a félelmeinket és valahogy aktivizálni kell a passzívan rejtőző nyelvtudásunkat. Pedig van olyan megoldás, mely éppen ebben a szintlépésben segít: és még csak Angliáig sem kell menni érte. Pichler Anettel, az Angolfalu vezetőjével beszélgettem.

A felnőtt személyiség mind a vállalt tanulás során, mind a munkavégzése során bizonyos elvárások kielégítését kívánja elérni. A vezetőknek, a képzésben érdekelteknek, megvalósítóknak ezeket a „követelményeket” ismernie kell és kielégítenie szükséges. Ebben az esetben azonban megfogalmazódik a kérdés, hogy ki a felnőtt. Erre a kérdésre azonban nehéz megfelelni, mivel több személetű megközelítés, definíció található a szakirodalomban, ezért idézünk ezekből, majd megkíséreljük saját kifejtéssel megfogalmazni a felnőttséget.

A coaching, mint fejlesztési folyamat az energiák mozgósításáról szól, amely folyamatjellegű, és hatalmas erőt képvisel. Erő és inspiráció – annak együttes jelenléte. Bízni a folyamatban, hinni a megérzésekben, keresni a megérzésekből sugárzó inspiratív erőt. Bátornak lenni kilépni a rutinszerű működésből, és egyszerűen elindulni. Erőt meríteni az elmélyülésből, a tapasztalatok megéléséből, a reflexióból. Majd cselekedni, mozgásba lendülni, keresni az inspiratív erőt, ami az aktivitást adja. Aztán néha megállni és nem azonnal cselekedni. Várni és megfigyelni. A jelenben lenni. Nem sémák és rutinok szerint azonnal reagálni. Hanem hinni az inspiráció erejében. Az alábbiakban bemutatott coaching folyamatban mindez megtörtént.

Digitális Témahét kezdődött több száz iskolában, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy milyen fontos lenne a digitális alapkészségek elsajátítása az oktatási rendszerben, írja a Portfolio.

A külföldi cserediákok alig három százaléka tartja megtanulhatatlannak a nyelvünket fél év után egy felmérés szerint.

A szakértő elképzelhetetlennek tartja, hogy a GDP 6,14 százalékát költötte volna tavaly az ország oktatásra, ahogy azt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára állította.

Bár a gazdasági válságra adott egyik első reakcióként a cégek a munkatársak és a vezetők képzésére szánt forrásokat kurtították meg, a 2012-es trendfordulót követően, 2015-ben tovább folytatódott a tréningek térnyerése és ismételten nőttek a tréningköltések.

Mint a pálma a viharban – ezzel a hasonlattal jellemezte a reziliencia lényegét dr. Rose Aghdami brit pszichológus és coach, a FUEL modell megalkotója, a Coaching Határok Nélkül (CHN) programsorozat legutóbbi előadója, a RARE Consulting alapítója. A reziliencia mostanában gyakran használt, és még gyakrabban szükséges képesség arra, hogy az ember felismerje a nehézségeket, szembenézzen velük, alkalmazkodjon hozzájuk, és a végül erősebbé váljon általuk. Ezzel a meghatározással élt Rose Aghdami, aki már 25 éve foglalkozik pszichológiával, és segíti az embereket abban, hogy úrrá tudjanak lenni a megpróbáltatásokon.

A súlyos munkaerőhiányt, és a rendelkezésre álló szakképzett fiatalok szakmai, és más kompetenciáinak a hiányosságait számos nagyvállalat igyekszik a duális szakképzéssel orvosolni. A Siemens 2012-ben indította el a saját maga által kialakított, minőségi, duális szakképzését. Három hiányszakmának minősülő területen képeznek kettő, illetve három év alatt szakmunkásokat, akik közül a legjobbak állást kapnak a német konszernnél. A fiatalok szeretnek náluk tanulni, dolgozni, és nagyon jó a visszajelzés a munkájukkal, hozzáállásukkal kapcsolatban. Gmoser Anikó, a Siemens Képzési Központ vezetője osztotta meg a HR Portállal azt a tapasztalatot, ahogy a Siemensnél a 14-25 éves fiatalokból a területüket ismerő, jól fizetett szakmunkás válik.

Ezt a kérdést biztos már többen feltették maguknak – de tényleg miért? Aki olvasta Eric Berne Sorskönyv című művét, az sejtheti a választ: a sorskönyvünket nehezen tudjuk megváltoztatni, a meghatározott, ránk jellemző játszmákból pokoli nehéz kilépni – ezért találjuk magunkat időről időre ugyanabban a bajban. A tranzakcióanalízis segít elemezni ezeket a játszmákat, segít megérteni a működésüket és akár kitörni belőlük. A tranzakcióanalízist nem csak a pszichológusok használják: ma már a coachingnak is fontos eszköze a játszmaelemzés. Egy most megjelent könyv, a Tranzakcióanalízis a coachingban azt mutatja meg, hogyan használhatjuk ezt az eszközt.

Az általános és középiskolai idegennyelv-oktatás problémáit és a felsőoktatási felvételihez kötelező nyelvvizsga bevezetésének várható hatásait vitatták meg nyelvtanárok, nyelvvizsgáztatási szakemberek és oktatáspolitikusok a Nyelvtudásért Egyesület konferenciáján. A szervezet eddig is sokat tett a hazai nyelvoktatás rendellenességeinek közbeszédbe emeléséért, és most egy kevéssé ismert jogszabály kapcsán még fontosabb céljuk van. Ha az iskolai nyelvoktatás terén minden változatlan marad, akkor a most középiskolás diákoknak alig 50 százaléka jut be a felsőoktatásba. Ugyanis – egy 2020 januárjától érvénybe lépő kormányrendelet miatt -, a felsőoktatás bemeneti követelménye lesz a B2-es, középfokú nyelvvizsga. Ez a ma kilencedikes diákjait már érinti.