A szakértő elképzelhetetlennek tartja, hogy a GDP 6,14 százalékát költötte volna tavaly az ország oktatásra, ahogy azt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára állította.

Bár a gazdasági válságra adott egyik első reakcióként a cégek a munkatársak és a vezetők képzésére szánt forrásokat kurtították meg, a 2012-es trendfordulót követően, 2015-ben tovább folytatódott a tréningek térnyerése és ismételten nőttek a tréningköltések.

Mint a pálma a viharban – ezzel a hasonlattal jellemezte a reziliencia lényegét dr. Rose Aghdami brit pszichológus és coach, a FUEL modell megalkotója, a Coaching Határok Nélkül (CHN) programsorozat legutóbbi előadója, a RARE Consulting alapítója. A reziliencia mostanában gyakran használt, és még gyakrabban szükséges képesség arra, hogy az ember felismerje a nehézségeket, szembenézzen velük, alkalmazkodjon hozzájuk, és a végül erősebbé váljon általuk. Ezzel a meghatározással élt Rose Aghdami, aki már 25 éve foglalkozik pszichológiával, és segíti az embereket abban, hogy úrrá tudjanak lenni a megpróbáltatásokon.

A súlyos munkaerőhiányt, és a rendelkezésre álló szakképzett fiatalok szakmai, és más kompetenciáinak a hiányosságait számos nagyvállalat igyekszik a duális szakképzéssel orvosolni. A Siemens 2012-ben indította el a saját maga által kialakított, minőségi, duális szakképzését. Három hiányszakmának minősülő területen képeznek kettő, illetve három év alatt szakmunkásokat, akik közül a legjobbak állást kapnak a német konszernnél. A fiatalok szeretnek náluk tanulni, dolgozni, és nagyon jó a visszajelzés a munkájukkal, hozzáállásukkal kapcsolatban. Gmoser Anikó, a Siemens Képzési Központ vezetője osztotta meg a HR Portállal azt a tapasztalatot, ahogy a Siemensnél a 14-25 éves fiatalokból a területüket ismerő, jól fizetett szakmunkás válik.

Ezt a kérdést biztos már többen feltették maguknak – de tényleg miért? Aki olvasta Eric Berne Sorskönyv című művét, az sejtheti a választ: a sorskönyvünket nehezen tudjuk megváltoztatni, a meghatározott, ránk jellemző játszmákból pokoli nehéz kilépni – ezért találjuk magunkat időről időre ugyanabban a bajban. A tranzakcióanalízis segít elemezni ezeket a játszmákat, segít megérteni a működésüket és akár kitörni belőlük. A tranzakcióanalízist nem csak a pszichológusok használják: ma már a coachingnak is fontos eszköze a játszmaelemzés. Egy most megjelent könyv, a Tranzakcióanalízis a coachingban azt mutatja meg, hogyan használhatjuk ezt az eszközt.

Az általános és középiskolai idegennyelv-oktatás problémáit és a felsőoktatási felvételihez kötelező nyelvvizsga bevezetésének várható hatásait vitatták meg nyelvtanárok, nyelvvizsgáztatási szakemberek és oktatáspolitikusok a Nyelvtudásért Egyesület konferenciáján. A szervezet eddig is sokat tett a hazai nyelvoktatás rendellenességeinek közbeszédbe emeléséért, és most egy kevéssé ismert jogszabály kapcsán még fontosabb céljuk van. Ha az iskolai nyelvoktatás terén minden változatlan marad, akkor a most középiskolás diákoknak alig 50 százaléka jut be a felsőoktatásba. Ugyanis – egy 2020 januárjától érvénybe lépő kormányrendelet miatt -, a felsőoktatás bemeneti követelménye lesz a B2-es, középfokú nyelvvizsga. Ez a ma kilencedikes diákjait már érinti.

A társadalombiztosítási ügyintéző OKJ-s képzésre jelentkeztek a legtöbben tavaly – derül ki a Perfekt Zrt. OKJ-s képzések toplistájából. Még dobogós helyen szerepel a vállalkozási mérlegképes könyvelő, valamint a bérügyintéző.

Tavaly 22 ezer informatikus végzettségű dolgozót tudtak volna felvenni a cégek, ha nem lenne munkaerőhiány informatikusokból a kormányzat részére készített tanulmány szerint. Az IT-iparág fejlődése miatt ez a szám csak nőni fog - írja az Index.

Székesfehérvár és a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) sokat tesz azért, hogy minél több lány válassza műszaki, természettudományos és informatikai tanulmányokat, és megszerzett tudásukat helyi cégeknél kamatoztassák. A programjuk egyéves, és nagy a sikere, ezért folytatni kívánják.

A folyamatos tanulás, az azonnal bevethető, frissíthető tudás egyre inkább részévé válik a cégkultúráknak, hiszen alapvető szükségszerűség is, hogy a gyorsan változó világhoz, piaci környezethez, technológiai kihívásokhoz alkalmazkodni tudjanak. Ehhez a vezetőket is a megfelelő módon kell képezni. Erről kérdeztük a GE két kereskedelmi vezetőjét, Isabel Fernandezt és Chris Bevacquát.

Az állami megoldásokra nem számíthatnak a cégek, ugyanakkor a szakképzett munkaerő hiánya most már súlyosan veszélyezteti a mindennapi működést. Ezért a különböző multinacionális vállalatok úgy döntöttek, hogy nem várnak tovább a „csodára”, és immár állandó körülményként kezelik ezt a helyzetet. A probléma nem akut, hanem krónikussá vált. Ezért teljes gondolkodási- és cselekvési terv-változtatásra van szükség. Például felülvizsgálják a szoros munkaerő-gazdálkodást, sokkal jobban odafigyelnek a megtartásra, és aktívan beavatkoznak az utánpótlás képzésébe. A MAPI Konzult Kft. rendezvényén jártunk, amely kifejezetten a hiányzó munkaerő pótlásáról szólt.

A hagyományosan nagy presztízsű hivatásoknak ugyan magas a megbecsülésük, sok esetben azonban egyáltalán nem biztos, hogy a jogi vagy közgazdász diploma megszerzése önmagában egész életre szóló, biztos megélhetést jelent. Sámson Dorottya, a Profession.hu álláspiaci szakértője azt a kérdést járja körbe, hogy melyek azok az online kiegészítő képzések, amelyek a legnagyobb mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki sikeresebben pályázzon a munkaerőpiacon.

Emberünk, aki a keresett IT diplomával a zsebében, magas kezdő fizetéssel elhelyezkedik, még éppoly kiforratlan egyéniség, mint az újbor. Belekerül egy cégkultúrába, ahol rövidebb-hosszabb ideig a helyét keresi, többé-kevésbé beilleszkedik. Azután elkövetkezik az első teljesítmény-értékelés időpontja, ahol azt a kritikát kapja, hogy rossz a kommunikációja. Vajon mit kezd ezzel az információval? Körülnéz, s hozzá hasonló figurákat lát, akik szintén egy-egy odavetett szóval, poénnal élnek, ha mondandójuk akad. Mi ezzel a baj? Így kerek nekik a világ.